Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1888-05-20 / 21. szám
alkalmával. S minthogy az egyházkerület nemcsak felügyelő hatóság, hanem több iskolánál (például Kecskemét, N.-Kőrös, Budapest) egyszersmind fenntartó testület is, menjen elől maga a jó példával, ajánlja meg a maga részéről az általa fenntartott tanszékek után a kivánt évi járulékot a tanárok gyámolítására. S ha ez megtörténik, én hiszem, hogy miként N.-Kőrös megtette már a magáét és Budapest s Halas kifejezték készségüket : a kerület többi iskolafenntartó egyházai sem fognak soká késni hozzájárulásukkal. E reményemet nemcsak az illető iskolafenntartók ismeretes ügybuzgalmára és iskoláik fejlesztésében eddig is tanúsított áldozatkézségére építem, hanem azon körültekintő bölcseségre is, mely a kédéses ügy felfogásában ugy szólva önkényt kínálkozik. Tény, hogy az iskola fenntartó testületeknek tanári gyám- és nyugdíj-intézeti alapot kell teremteniük, mert a törvény parancsolja, mert már minden kerületben csináltak, mert enélkül az iskolára szellemi és anyagi sülyedás vár. Ez alapot pedig legkönnyebben, legkevesebb áldozattal azon módozat szerint lehet előállítani, melyet a tanáritestületek hivatolt felterjesztése ajánlatba hoz. A melyik fenntartó testület a tanári gyámolítás ezen módjától idegenkedik, az vagy azon esélyt kockáztatja, hogy kebli nyugdíj* és gyámintézetet kellend állítania sokszorosan nagyobb áldozattal, vagy azt, hogy munkaképtelen tanárát folyó jövedelméből lesz kénytelen ellátni, a mi szintén nem csekély kiadással terheli meg budgetjét. A tanártestületek által javasolt nyugdíjazási és gyámolitási mód, ha a fenntartó testületek hozzá járulnak, nézetem szerint némi változtatást fog szükségessé tenni a ^Dunamelléki tanári gyámegyesület* jelenlegi szervezetén. A fenntartó testületek, mint járulék-fizetők, illő hogy képviselőik utján tagsági jogot s az egyesület vezetésére befolyást nyerjenek. Ezt a nevezett testületek valószínűleg igényelni fogják s ez elől nem is lehet kitérni. De még fontosabb változás foghat beállani a fenntartó testületek által fizetendő évi járulékok meghatározása által, a mi az arányosítás kedvéért meglehet, hogy a tanárok járulék-fizetésében is módosítást, talán épen emelést vonhat maga után. Szerintem mindkét nemű évi járuléknak lehető magasra emelése az egyesület érdekében felette óhajtandó volna, mert ha a terv megvalósul, a mostani ^Tanári gyámegyesület* formaszerű gyám- és nyugdij-intézetté fog fejlődni, melyet a virágzás lehető legnagyobb fokára emelni az iskoláknak is, a tanároknak is közvetlen érdeke. Minthogy azonban ezen dolgokra egy hírlapi cikk keretében csak rámutatni lehet, de a kivitel részletes módozatja bővebb megfontolás és alapos számítás dolga: bevégzem ez így is hosszura nyúlt fejtegetést azon indítvány megtételével, hogy nevezzen ki a legközelebbi egyházkerületi közgyűlés egy, az érdekelt iskolafenntartó testületek képviselőiből álló tanári nyugdíj bizottságot, mely a tanári gyám-egyesület e célra kiküldendő képviseletével rendezze a szóban forgó ügyet. Kérje be a fenntartó testületeknek netalán még be nem érkezett nyilatkozatát, állapítsa meg a testületek járálékát, szóval oltsa bele a fenntartó testületek támogtó erejét a tanári gyám-egyesületbe; s az ezekre vonatkozó véleményes javaslatát terjeszsze az egyházkerületi közgyűlés elé, hogy az végre már kimondhassa a döntő szót e fontos kérdésben. Szőts Farkas. ISKOLAÜGY. Az elhanyagolt gyermekek iskoláztatása Németországban. Gyermek menhelyek (Knabenhorte) és kényszeriskoláztatás Valamint a szegény, gyengélkedő és beteges gyermekek ápolása és gondozása évről-évre nagyobb tért hódít magának, ép ugy fordul az emberbaráti szeretet oly gyermekek felé, kik szülőik részéről kellő felügyeletben nem részesülhetnek, vagy kik általában a nevelés hiánya vagy szülőik káros nevelésének befolyása miatt erkölcsileg romlásnak vannak kitéve vagy már romlottak. Ezen gondozás azonban első sorban és csaknem kizárólag a fiuk felé irányul. Ilyen egyletek, melyek az elhanyagolt gyermekek megmentését tűzték ki feladatokul, különféle nevek alatt, nemcsak Németországban (már mintegy 40), hanem Bécsben (Knabenhort, Eintracht, Unentgeltlichen Knabenbescháftigungsanstalt, Alsergrund) és Bécs-Ujhelyen is (Knabenhort) léteznek. Bővebb utasítást szerezhetni a havonként megjelenő és a nevezett ügygyei behatóan foglalkozó »Knabenhort« című lapból (München és Lipcse, félévi ára 1 márk 80 fillér). De az emberbaráti szeretet ezen intézménye ellen is támadtak aggodalmak. így egyebek között dr. Flesch »Vierteljahrschrift des Freien Deutschen Hochstiftes zu Frankfurt a. M.« című lapban elítélőleg szól ez intézményről, mert különösen a munkabért lenyomja és az anyákat felmenti az anyagi gondosság alul; paedagogiai szempontokból pedig a boroszlói néptanítók nyilatkoztak ellene, és csak az alatt a feltétel alatt adnak neki létjogot, hogyha az iskola felügyelete alatt áll, a mi azonban sok nehézséggel jár, »mert a tanítótól vagy tanítónőtől nem kívánhatja senki sem, hogy szabad idejét ily családilag elhanyagolt gyermekek felügyeletével töltse; másrészt pedig épen azok a szülők, kiknek gyermekei ily felügyeletre szorulnának, a legszegényebb osztályúak és saját erejükből fenn nem tarthatják az intézményt. Poroszországban a teljesen elhanyagolt gyermekek neveléséről gondoskodik az 1878-diki március 13-diki törvény a kényszer-nevelés által az arra alkalmatos családokban, vagy nevelő- s javitó-intézetekben. Ezen törvény üdvös hatását a következő adatok bizonyítják. A törvény életbeléptetése óta 6! /2 év alatt a kényszer-