Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-05-13 / 20. szám

márkát; tehát átlag esik egy-egy gyermekre mintegy 42 márka. Ha ezen összeghez még hozzá adjuk a g}7 er­mek-gyógyhely-egyletek által kiadott összegeket, me­lyeket a német tenger partok mellett fürdőhelyek stb. építésére költöttek, akkor Németországban 1885-ben beteges szegény gyermekek szünidei gyógyítására és ápolására 785,856 márkát költöttek. Abban a tiz évben mióta ezen intézmény fennáll, 65,857 gyermek nyert szünidei ápolást; 24 városban, pénzgyüjtés által, bizto­sítva van a szegény beteges gyermekek gyógyítására irányult törekvés; az e célra adott ajándékok és hagyo­mányok 1886 végén 219,909 márkát tettek ki. És hogy a nyári szünidei ápolás véletlen akadályokba ne ütköz­zék, egyes helyeken nyári-ápoló-házakat építettek ; így Bannen városa emelt gyermek házat Königsbornban, Lübeck Travemündeben ; követték e példát Boroszló, Langenaubad, Warthe melletti Landsberg, Herrenhausen Hannovera mellett; Lipcse és Bréma is terveztek már szünidei gyermekházakat. Mindenkinek nagy meglepetésére dr. Ponsik ügy­véd kikelt az iskola-szüneti koloniák ellen, és ezt az intézményt »társadalmilag károsnak« tartja, különösen azért, mert egyrészt egészségi szempontból nem hasz­nainak semmit az ilyen rövid ideig tartó gyógyeszkö­zök, és másrészt nevelési szempontból is elvetendők, mert a gyermekek ilyen iskola-szünidei koloniakon vagy nemsokára azután elégedetlenekké, követelőkké, kap­zsiságra, irigységre, sőt »socialdemokratikus« érzelmekre hajlandókká lesznek. Ezen támadást is megcáfolták. Tagadhatatlan, hogy itt is, mint mindenben, a túlzás árt; tagadhatatlan, hogy az iskola-szünidei koloniák a gyermekek testi-lelki fejlődésére jótékonyan hatnak, azonban hasznuk még sem lehet oly rendkívüli nagy, mint azt némelyek állítani szeretik. A »Gyermek-Gyógyhelyek Egylete« (Verein für Kinderbeilstátten) 1885. junius i-én nyitotta meg Nordencyban alapított menházát, mely 250 gyermeket képes befogadni. Ez mintegy fél millió márkába került és nyolc egymástól elválasztott payillonból áll; van nagy fürdőháza külön tengeri vízvezetékkel és a szük­séges gazdasági épületekkel; azonban a pavillionokban, melyek 40—40 gyermeket képesek befogadni, csak a háló- és játék-termek vannak; azonkívül van külön közös étkező terem is. Az egész intézet az egészségtan sza­bályai szerint és különösen a Refsnásben (Dániában) és a Berc sur merben (Franciaországban) fennálló hasonló minta intézetek szerint van berendezve és felszerelve. Az iskolai egészségtan terén élénk vita tárgyát képezte az iskola-orvosok kérdése és a nemzetközi egészségtani kongresszus Centben az iskola-orvosok teendőit és kötelességeit a következőkben állapította meg. »Az iskola-orvos kötelessége iskola-építésnél a be­építendő helyet és az épület tervét egészségtanilag meg­vizsgálni és jóváhagyásától függ az építés, melyre fel­ügyelni tartozik; utasításától függ az iskolai ablakok száma, fekvése és nagysága; utasítása szerint rendezendő be a fűtés és szellőztetés, építendők az árnyékszékek, készí­tendők az ülőhelyek ; minden iskolai év elején tartozik minden gyermeket megmérni, és neki testi nagyságának megfelelő ülőhelyet kijelölni; köteles évenként a gyer­mekek szemeit megvizsgálni, túlnépes sötét iskolater­mekben a gyermekek számát kevesbíteni, rosz iskolai padokat eltávolítani, kis nyomású könyveket kitiltani s kiküszöbölni, joga van a tanítás alatt jelen lenni, de kötelessége havonként legalább egyszer tanítás közben meglátogatni az egyes osztályokat, és ekkor szemügyre venni különösen a világítást, szellőztetést, a szobák fűtését és a gyermekek testtartását; részt vesz a tanterv megállapításánál; neki kell minden ragályos betegségi esetet feljelenteni, tőle függ mikor bocsátható a ragá­lyos betegségből kigyógyult gyermek ismét az iskolába; ő vigyáz arra, hogy ilyen gyermek könyvei, füzetei és ; ruhái kellőleg desinficiálva legyenek; végre kötelessége az i iskola-orvosnak az iskolát bezáratni, ha a tanulók ne­gyedrésze ragályos betegségbe esett. Az iskola-orvosok intézménye ellen is emeltek szót tekintélyes tanférfiak, és kimutatták, hogy az iskolai egészségtan követelményeinek eleget lehet tenni, és nagy­részben eleget is tesznek a rendes viszonyok között levő iskolák iskola-orvos nélkül is. Kétséget nem szenved, hogy az iskola-orvos kérdése komolyan megfontolandó, és bár mennyire üdvös intézmény volna az különösen nálunk, gyakorlati keresztül vitelénél számos akadály gör­dülhetne elébe. Mert az iskola-orvosnak a fennjelzett kö­telességek teljesítésére a szokásos orvosi kiképzés nem volna elegendő ; ő neki beható tudomással kellene bir­nia a iskolai ügykezelésről és általános paedagogiai míveltséggel, mialatt első sorban elméleti és gyakorlati lélektani ismeretet értünk. Ilyetén képesített iskola-orvo­sok nagy városokban, hol reájuk ugyancsak szükség volna, könnyen volnának beállíthatók, de nagy nehézségekkel járnak kis városokban és falukon. Egyébiránt a genfi kon­gresszus által felállított tételek közül számosak megszive­lendők, különösen az orvos szakvéleménye uj iskola épü­let felállításánál, az orvos működése ragályos betegségek­nél stb.; de számos oly kötelességet ró fel az iskolai­orvosnak, mi által a tanítás menete megzavartatik, a mi amúgy is a tanítói teendői közé tartozik. Göttinga városának példájára több város iskolai fürdőhelyek felállítását tervezte. A berlini és stettini városi hatóságok is tettek javaslatot a városi képviselő testületnek; de ezek ellene nyilatkoztak és elvetették azt. Hasonló nézetben van számos orvos, s azok között különösen dr. Hoffmann egészségügyi tanácsos és tor­natanító kepző-intézeti .anár is. Ő ugyan elvileg nem el­lensége az iskolai fürdőhelyeknek, azonban a göttingainak berendezése nem tetszik neki ; különösen ellenzi, hogy a fürdő a pince helyiségekben legyen ; mert a pincele­vegő élenyben és napfényben szűkölködvén sápkórságot szül ; éleny és napfény épen fürdés után legszüksége­sebbek, hogy az elbágyadt testbőr uj tevékenységre ösz­tőnöztessék. Ezután a törölközési mód ellen is nyilat­kozik ; a törölközésre nagy gondot kell fordítani, és arra is, hogy a gyermekek nedvesen ne vegyék fel magukra ruhájukat, hogy meg ne hűtsék magukat ; a hol, mint Göttingaban 50—60 gyermek egy óra alatt megfürösztetik, ott nem lehet kellő gondot fordítani a leszárításra; végre elítéli a zuhany-fürdő használatát is, mert ez alkalmatos szív- és mellgörcsök előidézésére, és kártékonyán hathat a gyermek idegzetére. Hoffmann azonban tervezetet is ad, milyennek kellene lennie az iskolai fürdőnek, ha már ilyent felállítani kellene. Na­gyobb városokban könnyen menne az, mert itt több iskola számára lehetne a torna-terem mellett alkalmatos fürdő helyiséget berendezni, melynek természetesen az egészségtan követelményének kellene megfelelnie, de kisebb városokban, vagy falun ilyen fürdő berendezése a lehetetlenséggel majdnem határos. Hamburgban az uszó-egylet feladatául tűzte ki 1885-ben, hogy a népiskolai tanulók számára az uszás­tanulás kötelességgé tétessék; minthogy azonban céljá­tól még nagyon messze van, elhatározta, hogy éven­ként 80—100 gyermeket ingyen részesít az uszás-taní­tásban. Gamauf György.

Next

/
Thumbnails
Contents