Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-29 / 18. szám

nem is bocsátkozott. Egyes hangok azonban emelkedtek a belépti dij és évi illeték nagysága, valamint az ellen is, hogy a belépti dij tekintetében a fiatalabb és idősebb lelkésztársak között semmi különbség nem tétetik. A közalap-bizottság jelentése szerint egyházmegyénk mult évi közalap-járuléka 2156 frt 70 kr, és 27 frt 98 kr tőke-természetű adomány volt. Hátralékban mindössze csak 23 frt 30 kr maradt. A folyó évi járulék pedig 2136 frt 90 krban állapíttatott meg. A tanügyi bizottság jelentése szerint az iskolába járó növendékek száma 4642, a nem-járóké 144. Mivel az egyházmegyébe beadatni szokott évi iskolai statisztikai kimutatások többé kevesbé hiányosan vannak szerkesztve: a nagyobb pontosság és az egyöntetűség elérése tekintetéből ezentúl az iskolai körfelügyelők ^kötelessége lesz, e kimutatásokat, mielőtt a tanügyi bizottság elnökéhez beküldetnének, szorgos revisio alá venni. Áz egyházmegyénkben régibb időben használatos és még most is nagyon kedvelt imák és illedelmi szabályok újból leendő kinyomatása, többfelől nyilvánított kívánalomnak megfelelőleg, a gyűlés által elrendeltetett. Élénk megbeszélésre adott alkalmat Fejérvármegye kir. tanfelügyelőségének a püspöki hivatalhoz intézett s i onnan egyházmegyénkre leküldött azon »bizalmas értesítése^ mely szerint egyházmegyénk területén 7 iskolában tűlnépcsség mutatkozván, az ezeket fenntartó egyházak felhivandók lennének egy-egy ujabb tanterem és tani tói állomás létesítésére. Egyházmegyénk is mélyen érzi ugyan, hogy a tanügy emelése érdekében mi volna a kötelessége, de egyszersmind szomorú tudatával bír annak is, hogy egyházaink, csaknem kivétel nélkül, a mostoha anyagi viszonyok s az evről-évre szaporodó terhek nyomása alatt, nemcsakhogy ujabb tantermek s tanítói állomások felállítására nem gondolhatnak, de még a már létezőket is csak a legnagyobb erőfeszítés mellett képesek fenntartani. De különben is azért, mivel egy-két iskola teremben a növendékek száma 20—30-al túlhaladja a törvényes számot: e csekély többletért e 20—30 növendékért talán mégsem indokolt az iskolákat fenntartó egyházakat oly újabb áldozatok hozatalára kényszeríteni, a melyek alatt azok könnyen összeroskadhatnak. Mindezen s más okoknál fogva egyházmegyénk már előre is kimondhatja, hogy a tanfelügyelőség nemes intenciója, bár minden tanügy-barát elismerésére méltó, mégis a jelen mostoha viszonyok között valósithatatlan ; — de hogy a kötelesség-mulasztás vádjával ne terheltethessék: azt a határozatot hozta, hogy a tanfelügyelőség átiratában megnevezett egyházak presbyteriumai szólíttassanak fel nyilatkozatra az iránt, hogy mi az oka a túlnépességnek ? s vájjon nem lehetne-e azt egyszerűbb uton is megszüntetni, vagy lehetőleg apasztani ? ha nem lehet: hajlandók és képesek-e az egyházközségek egy ujabb iskolaterem és tanítói állomás létesítésére ? A gondnoki számadások az illető bizottság által megvizsgáltatván, rendben találtattak. Két egyházra azonban, honnan a gondnoki számadás be nem küldetett, a számadásoknak az illető egyház kebelében történendő felülvizsgálására, vizsgáló bizottságok küldettek ki. A lelkészjelölő és közatapi bizottság tagjai újból megválasztattak; utóbbiak irányában eddigi fáradozásaikért a gyűlés köszönete jegyzőkönyvileg is kifejeztetik. Az egyházkerületi gyűlésre képviselőkül megválasztattak. Vásárhelyi Géza világi tanácsbiró, és Léuay Lajos lelkész, rendes; Csordás Sándor és Biczó Pál póttagokul. Urházy Lajos a biai körlelkészség területéről eltávozván, helyébe iskolai körlelkészül Dézsi Mihály választatott meg. Mészöly Pál, egyházmegyénk tanácsbirája és pénztárnoka, a harmadik és legrégibb idő óta viselt hivataláról, a főjegyzőségről, most már másodízben és határozottan lemondván: kiváló érdemeinek jegyzőkönyvi méltatása mellett, lemondása ezúttal elfogadtatik, s az ekkép megürült főjegyzői állásra a szavazás elrendeltetik. Végül, mellőzve a még tárgyalás alá került számos, kisebb-nagyobb fontosságú, de inkább csak helyi érdekű ügyeket: befejezésül nem hallgathatom el, miszerint a község nagy vendéglőjében tartott köz-ebéd alkalmával, esperes úr, élénk tetszésre talált lelkes szavakban emlékezett meg egyetemes ref. egyházunk érdemekben megőszült, de a zászlót még mindig magasan lobogtató legfőbb vezér-férfiáról: báró Vay Miklós úr ő nagyméltóságáról, kit hogy a Mindenható kegyelme magyar Sionnak javára még igen sokáig éltessen : azt bizonyára nemcsak a vértesaljai egyházmegye, de minden hű protestáns tiszta szivéből kívánja. Lévay Lajos. A szathmári ev. ref. egyházmegye tavaszi közgyűlését, a március 21-dikére kitűzött határnapon, a megyénket is elözönlő vízár miatt meg nem tarthatván a másodízben kibocsátott esperesi körlevél fölhívása szerint ápril 9. 10. 11-én tartatott meg, az esperesi kar nestora Kiss Áron és Kisdobronyi Izsaák Dezső egyházmegyei gondnok társelnöklete alatt. Az első nap, vagyis ápril 9-én d. u. 2 órára az előzetesen kibocsátott esperesi körlevél világosan jelezte, hogy a lelkész-gyámintézet ügye fog a tanácskozás tárgya lenni, de sajnosan tapasztaltatott, hogy a tagok kevés száma miatt a másnapi gyűlés teendői, tanácskozásai közé kelle e tárgyat sorozni, ígv történt aztán hogy : esperesünk ápril 10-én a gyűlést lelket emelő, s megható imával megnyitván, népies gyűlés váltotta fel az első napi kevés számban jelen voltakat. Elsőben is felemlíttetett, hogy az üresedésben levő világi tanácsbiróságra 64 érvényes szavazat közül 33 szavazattal Szilágyi Kálmán óvári földbirtokos lett elválasztva, ki is a tanácsbirói esküt letette és köszönetet tolmácsoló szép beszéddel székét elfoglalta. Terjedelmesen referált esperes úr az egyházak szellemi és anyagi állapotáról, felemlítvén ezekkel kapcsolatban a hozzá érkezett felsőbb rendeleteket melyek mivel már körözve voltak : annálfogva azoknak felolvasása feleslegessé vált. Az irodalmi társaság alakuló gyűlésére meghívás említtetvén fel, egyházmegyénk képviselésére egyházmegyénk derék elnökei választattak. A szathmári gimnasium 7. és 8. osztályai felállítására való segélynyújtást a nagy-bányai ev. ref. egyházmegye készséggel megajánlotta, a debreceni egyháztanács pedig ugyanezen célra kétezer forintot ajánlott négy év alatt leendő törlesztésre. Ezeket követték a tanítók elhelyezése felőli intézkedések. Majd ezután előadta esperes úr azon terhes, és nagy felelősséggel járó elfoglaltatását, mely a közalapi összeg kezelésével rá nehezedett, kérte magát az alul feloldatni, valamint kérte még azt is, hogy az egyház látogatóság által beszedetni szokott lelkész és tanítói gyámintézetet illető pénzek ne ő hozzá, hanem egyenesen a gyám-intézeti pénztárnokokhoz küldessenek : *) Tér hiány miatt késett. Szerk. A szathmári egyházmegye közgyűlése.*)