Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-03-25 / 13. szám

s fejezet és versbeosztás tekintetében is amannak kell megfelelnie; 5. a szemelvények szövege a revideált Luther-bibliából veendő; 6. szentírási magyarázatok a szemelvények illető helyén adandók, a melyeknek feladatuk volna az összefüggést az egész és részek között kimutatni és a szemelvényeknek kikerekített képet adni; 7. a bibliai szemelvények ára legfeljebb egy márka (60 kr.) lehetne. A szerző ezen elvek mindegyikét okadatolja. De a mivel az egyik a maga javaslatát támogatja, ugyanazt a másé mellett is lehet felhozni, és megfordítva ; a mivel az egyik a másik állítását cáfolja, ugyanazt a cáfolóra is lehet alkalmazni. Pl. ha az egyik az iskolai biblia elnevezésért rajong, mert »a bibliai kivonat nagyon is arra emlékeztet, hogy valami nincsen adva és ne is adassék«, és mert »a kivonat tapasztalatikig és fogalmilag olyan könyvet jelent, mely nagyobb műből legfeljebb néhány helyet idéz szószerint, lényegileg pedig csak általános tartalom-jegyzék;« úgv ennek okoskodása sem kifogástalan, mert az »iskolai bibliából is kihagyandónak itéli a teljes biblia nagy részét, és így ő is csak tartalom jelölésre fog szorulni.« Első sorban tekintetbe veendő, hogy a különféle javaslatok és tervezetek közül melyiknek van legtöbb kilátása a megvalósulásra. E tekintetben a »Paedagogische Zeitung«-ban említett cikkíró az iskolai biblia kérdésének egyedül elérhető és egyszersmind legegyszerűbb, legpraktikusabb megoldását a »Bibliai szemelvények«-ben látja, mert a tulajdonképi iskolai bibliának egyelőre Németországban kevés kilátása volna megvalósítására azon tényezők _ miatt, melyek szerkesztésénél közreműködnének. Ép oly kevés kilátása volna »a bibliai kivonatnak«, vagy oly iskolai bibliának, mely egyszersmind »népbibiia« is akarna lenni, mint azt némelyek óhajtják, mert az egyház ilyen könyvet mint tankönyvet nem tűrne a maga kebelében, behozatala, használata s terjesztése ellen tiltakoznék és kiirtására minden eszközt felhasználna. A bibliai szemelvények választását paedagogusokra is lehetne bízni, ép úgy mint paedagogusokra van bizva az irodalmi szemelvények készítése az iskola számára. Az egyház sem tiltakoznék oly könyv ellen és ép úgy felkarolhatná, mint a bibliai történeteket, annál is inkább, mert nem lehetne azzal vádolni, hogy a teljes bibliát akarja az iskolából kiszorítani, mint azt az iskolai biblia ellen szokták felhozni. Mert az csak olyan iskolai könyv akar lenni, mely a gyermekeket a teljes biblia olvasására és használatára előkészíti; konfirmaciokor kapnák a gyermekek a teljes bibliát kezükbe magától a lelkésztől. Továbbá az iskolai biblia kérdésének legegyszerűbb és legpraktikusabb megoldásának tekintik a bibliai szemelvényeket. A biblia t. i. kijelentési történetet és kijelentési tant tartalmaz. Az előbbit ismerik a gyermekek a bibliai történetek tankönyvéből, melynek használati jogosultságát senki sem vonja kétségbe, s melynek használatát maga az idő is szentesítette. így a gyermekek kezében még csak a kijelentés tanából a célszerű szemelvények iskolai könyve hiányzik, mely minden szükségest magában foglalna, és egyszersmind az iskolai idő rövidsége miatt még válogatást is engedne a szemelvényekben; s ezért ilyen könyvbe nevezetes és olvasásra méltó történeti események is volnának felveendők. Az iskolai szemelvényekbe való anyag kiválasztása nem járna nehézséggel; mert általában ismere- , tes, mily anyag dolgozandó fel a vallástanításban. Mindenki elismeri, hogy a bibliai történetek elegendőképen ismertetik meg a gyermeket a kijelentés történetével, s így a tervezett bibliai szemelvényekben csak a kijelentés tana volna figyelembe veendő. A szerző a szemelvények tartalmát illetőleg igyekszik kimutatni, mely bibliai könyvek volnának felhasználandók. Szerinte Jób könyvének tartalma egészben véve a gyermekek gondolkodása körén kívül áll, mert eszméjének tárgyalási módja rájuk nézve igen magas; s így néhány fontosabb szemelvény teljesen kielégítő, mert a többi úgy sem értékesíthető az iskolában. A zsoltárok közül a tartalmilag legszükségesebbek és legfőbbek kiválogatandók, melyek egyszersmind a zsoltárok legfőbb nemeit képviselnék; 15—20 mindenesetre elegendő volna. Ugyan az áll Salamon Példabeszédei és Salamon Prédikátor könyvéről. Salamon Énekek éneke általában nem való az iskolába. A Prófétákról a gyermekek legalább is oly jó fogalmat kapnak ily szemelvényekből, melyek a nevezetesebb próféták könyvéből vétetnek és velők, a mennyire lehetséges, behatóan tárgyaltatnak. Ugyanez áll az apokryphus könyvekről, a mennyiben tanulságos tartalmúak s az iskolában is értékesíthetők. Minthogy a legtöbb tanitó-egylet az egész új testámentom megtartása mellett nyilatkozott, szerző is belenyugodni látszik a kívánságba, annál is inkább, mert az egész biblia iskolai használata elleni támadások első sorban az ó-szövetség ellen irányulnak. Az új-szövetség, mely a keresztyénekre nézve fontosabb s tekintélyre nézve magasabban áll mint az ó-szövetség, bizonyára fel nem idézte volna az iskolai biblia kérdését. Dacára ennek, kívánatosnak s célszerűnek tartja az új testámentomból is mintegy a bibliai történetek kiegészítéseid a tanulságos fejezetekből szemelvényeket adni. így az evangeliomokból első sorban a példázatok és Jézus egyébb beszédei volnának figyelembe veendők, s aztán egyházi használatuknál fogva a még ezekbe benn nem foglalt vasárnapi evangyeliomok is. Az apostolok történetéből kevés böngészet is elegendő volna a biblia történet kiegészítéséül. Az apostolok leveleinél fősúlyt kellene fektetni :

mindazokra a fejezetekre, melyek az illető apostol működését jellemzik, másrészt azokra, melyek vasárnapi epistolák gyanánt használtatnak. János apostol Jelenéseit illetőleg nincsen eltérés arra nézve, hogy ezen könyv tartalmánál fogva az iskolai használaton kívül áll. A szerző e mellett felvenedőnek tartja a szemelvények közé mindazokat a bibliai verseket is, melyek az élet és iskola számára jelentőséggel birnak, mert ezek is sok tekintetben az egyes könyvek tartalmának jellemzéséhez lényegileg hozzájárulnak. Mikép kellene annak történnie, kimutatta szerző Tromnau kartársával együtt kiadott »Religiöser Lern- und Merkstoff« (Berlin) című füzetben. A bibliai versek ilyetén válogatása s bibliai könyvek rendje szerint jobban s könnyebben vezetné be a gyermekeket az illető könyv tartalmába, a mint azt jelenleg az egész biblia használata teheti. A szemelvények mellett még az is szól, hogy nehezebb volna megállapítani azt, a mi kihagyandó, t. i. az iskolai bibliából, mint azt, a mi belefoglalandó t. i. a szemelvények közé. De különösen egy körülmény tenné lehetetlenné az iskolai bibliát, t. i. az ára, mely kétségtelenül magasabb volna, mint a bibliai társaságok által kiadotté. Azonban az iskolai biblia ellen felhozott ellenvetés, hogy a gyermek ennek használata által a teljes bibliát és annak használatát nem ismerné meg, ép oly alapta, lan a bibliai szemelvényeket illetőleg is ; mert a remek Írókból kiválogatott szemelvények által épen előkészí-i tetnek és fogékonyokká tétetnek a tanulók, hogy éret-