Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-03-25 / 13. szám

tebb korukban a teljes írót haszonnal és élvezettel olvashassák. (Paed. Jahrbuch 1887.). A német evang. népiskolai vallás-tanítás terén alig van élénkebben vitatott kérdés, mint az iskolai biblia kérdése. Abban megegyezik minden tanférfi, hogy Luther biblia fordítását revisió alá kell venni; de már arra nézve, mily terjedelmű legyen az, elágaznak a vélemények: a többség a teljes biblia használatai ki akarja küszöbölni az iskolából, de végleges megállapodásra még nem jutottak, vájjon iskolai biblia, vagy bibliai szemelvények pótolják azt. Úgy látszik, mintha a többség az utóbbi felé hajolna. Szinte kíváncsiak vagyunk, mi lesz a tárgyalás eredménye. Gamauf György, t.-képző tanár. TÁRCA. Az oroszországi búcsújáróhelyek. IV. Csensztochova. Pétervárból haza jövet, még egy búcstíjái óhelyet látogattam meg, az Orosz-Lengyelországban fekvő csensztochovai pálos zárdát, melyről érdemesnek tartok néhány szót szólani. Varsó és Krakkó között, a vasút mentén fekszik Csensztochova városa, melytől nyugati irányban, félóra járásnyi távolságra, hegynek menő négyszeres fasor végén emelkedik a Fényes halom (Clarus mons, lengyelül Jaznagóra), a búcsúsok célpontja. Földrészünk minden nevezetesebb búcsújáróhelyét, Gibraltártól a Finn-öbölig, autopsia után ismerem. S így saját tapasztalatomból állíthatom, hogy a mint a görög-orthodoxoknál Kievhez, úgy a római katholikusoknál Csensztochovához fogható nincsen. Nemcsak az évenként több mint százötvenezerre menő búcsúsok száma, de főkép azok magatartása teszi ezt páratlanná a katholikus egyházban. A mint ugyanis belépnek a templomba — vagy ha oda be nem férnek, a kegyelemképnek a templom külső falaira kifüggesztett másolata előtt, — térdeplés helyett arcra vetik magukat. A mozdulat oly heves és oly hirteleni, hogy homlokuk többnyire nagyot koppan a kövezeten. Ekkor szétvetik karjaikat, s így, a symbolicus latin kereszt alakjában a földön arcukra borultan várják végik a misét. A hivők ily exaltatiója sehol másutt nem látható. S ez ép oly megragadó, mint maga az isteni tisztelet. Reggel hat órakor megkondúl a monostor valamennyi harangja, az erkélyen eljátsza a zenekar az üdvözlő hymnust, s benn a templomokban megkezdődnek a szent misék. A főtemplomban hatezer ember fér el; egy-egy fülkében, a karzaton, a templom oldal- és mellékhajóiban kissebb-nagyobb csoportokba verődnek össze a hívők, s úgy vesznek részt a misében, mely alatt a főhajóban az üdvözlet első részét egy fiatal szerzetes solo énekli lengyel nyelven, második részét pedig a nép veszi át tőle orgonakisérettel. Az exaltatio mind nagyobb, nőttön nő, míg vége felé — énekben és arcokon kifejezve — legmagasabb fokra hág. A jelenet megrázó hatású ; a ki egyszer látta, sohasem felejti el. Az isteni tiszteletet pálosok végzik, kiknek öltözete fehér kámzsa, csuklyás vállkendővel. Egy öregebb még visel szakállat, a többi nem. Ha kimennek a zárdából, a rend szabályai értelmében fekete köpenyt öltenek magukra. Mindössze tizenhatan vannak, s ennélfogva kivált nyáron, alig győzik a templomi szolgálatot és a lelki gondozást. Egyedül papokat fogadnak bennlakó vendégekül, de a vendéglátás fejében, felkérik őket, hogy a gyóntatásban segítségükre legyenek. Még a mult évtizedekben több magyar származású szerzetes lakott köztük, u. m. egy Eszterházi, továbbá Páter Chlebek és Páter Adrianus Nitsch, Páter Tiburtius és Páter Anastasius Rác, Nyitra Ivánkáról; ma már egy magyar sincs a zárdában. Csensztochova pálosait igen kedves, rokonszenves, egyszerű embereknek találtam. A mint megtudták, hogy magyar vagyok, oly lábra helvezkedtek velem szemben, mintha régi jó barátok lettünk volna. I:gy álló hétig reggeli hat órától esti kilencig dolgoztam magyar-tárgyú művekben gazdag könyvtárukban, *) honnan d. e. és d. u. ki-kihívtak uzsonnára, mely tokaji borból és egy szelet sonkából állott. A szomorodnival tüzesen tudnak koccintani, s rendesen hozzáteszik : Vengér polák, dva bratanki, I do szabii i do szklan ki (v. hulanki). azaz : magyar és lengyel két jó barát, akár ivás akár kard dolgában. Megajándékoztak egy tekercs szentelt gyertyával, s megmutatták a legújabb csudát. A kegyelemkép éjszakára fehér lepellel van leborítva. Minapában szentségtörő kéz nyúlt hozzá éjnek éjszakáján; tenyere azonban az érintés percében egyszerre lángot vet, megpörköli a vásznat s mind az öt ujja nyoma, élesen körvonalzott égés-folt alakjában marad vissza rajta. Az a csudatévő kegyelemkép, a zarándoklatok célpontja, »Fekete Szűz« nevet visel. Az ájtatos hagyomány szerint Szent Lukács evangelista festette Jeruzsálemben (»imago Thaumaturgae Virginis á D. Luca Hierosolymis depicta, inde Constantinopolim, post in Russiam translata.« (Andr. Eggerer) Fragmen panis corvi proto-eremitici. Viennae, 1663. p. 172.), a Szent-Szűz ciprusfa asztalának deszkájára. A Boldogságos Szűz képe görög ízlésben van tartva, vagyis aranyos mezőben, feketés barnára van kifestve. A kisded Jézust látjuk Mária bal karján, a mint jobbját áldásra emeli, mig bal kezében könyvet tart. A Szent Szűz sötétbarna arcán két mély vágás nyoma látszik, melyet állítólag egy tatár ejtett volna rajta. A kép egyébként igen kicsiny és jelentéktelen. Egy ébenfa oltáron áll, mely négy oszlop*) Erről bővebben írtam : »A csensztochovai pálos nyomda magyar tárgyú termékei* cimű közleményemben : Magyar Könyvszemle, 18S7. évf, 139—152. lap.