Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)
1888-03-04 / 10. szám
András, Farkas András, Karsai János, Füstős János elöljárók. Ehhez nem kell commentár. Adjon Isten országszerte sok ilyen násznagyot és sok ilyen násznépet hazai iskola ügyünk előmozdítására. Közli: Sz. B. lelkész. Erdélyi egyházkerületünk és a papi fizetések emelése. Ismeretes e lap olvasói előtt, hogv Szász Domokos erdélyi püspök a mult évi Konventhez egy nagy fontosságú indítványt nyújtott be, melynek az a célja, hogy a Közalap segélyével az építkező szegény egyházak hathatósabb módon gyámolíttassanak és a csekély javadalmú papi állomások jobb fizetéssel láttassanak el. Az egyetemes Konvent az indítványt az egyházkerületekhez tette át véleményezés végett, minek előkészítése céljából az erdélyi egyházkerület állandó Igazgató Tanácsa egy jól átgondolt körrendeletet küldött az egyházmegyékhez, utasítva őket, hogy egyházmegyei tanácsukban az ügyet tárgyalják és úgy készítsék elő, hogy a május havában tartandó tractualis közgyűlések a megállapítandó javaslatokat junius 15-ig Szász Domokos püspökhöz, mint az egyházmegyei javaslatok alapján a kerületi közgyűléshez beadandó munkálat elkészítésére kinevezett bizottság elnökéhez múlhatatlanul terjeszszék föl. A körrendelet érdemleges részét, mint egyetemes érdekű intézkedést, a konventi határozat előre bocsátásával a »Prot. Közl.« után szószerint ide irjuk. Az egyetemes Konvent Szász Domokos indítványára, s az erre vonatkozó módositványra, melyet Fejes István konv. képviselő nyújtott be, a következő határozatot hozta : »Az egyetemes Konvent a bizottság által ajánlott indítványt, mint termékeny eszmét, melynek szerencsés megoldása s kivitele által egyetemes egyházunkban, az annyi s oly sokféle szükségek jelentékeny részének megszűnése remélhető, véleményezés végett az egyházkerületekhez küldi meg, felhiván az egyes egyházkerületeket, hogy a nagyfontosságú s egyetemes egyházunkra messze kiható ügyet beható tanácskozás tárgyává téve, az indítványban foglalt föltételek és kiviteli módozatok felett nyilatkozzanak, nevezetesen a közalap évi kiosztásra kerülő bevételei egy részének a célba vett módon leendő felhasználásáról véleményt mondjanak és sorolják fel azon tőkéiket, a melyek a tervbevett előlegezésekre alkalmasok. Minthogy pedig az országos közalapból, annak jelenlegi helyzetében, a létező összes szükségleteket sem a segélyezés eddig gyakorolt módja mellett, sem a jelen indítvány életbe léptetésével, nem lehet mind kielégíteni és minden bajt és szükséget orvosolni; ezen kívül, némely fenforgó és a közalap igénybe vétele nélkül magukban is orvosolható szükségek és bajok elenyésztetését és orvoslását más módokon, például, afliliacióval s több, egymáshoz közel fekvő, kisebb egyházközségek egybecsatolásával, körlelkészségek szervezésével, a lelkészi és tanítói állomások egy képesített egyénben egyesítésével, vagy más eszközökkel és módokkal is lehet megkísérlem: felhivatnak a kerületek, hogy az indítvány kapcsában benyújtott módositványnak, úgy a fönnebb érintett eszméknek és módozatoknak is figyelembe vételével az 1885. évi Konvent 52. sz. határozatában, az országban levő összes ref, lelkek számba vételét és lelki gondozásban részesítését célzó intézkedésre való tekintettel vegyék számba és írjak össze mindazokat az egyházközségeket és lelkészi állomásokat, a melyek jelen helyzetükben szükséggel, nyomorral küzdve, fenn nem tarthatók; jelöljék ki, hogy a fönnebb érintett módok közül melyik által volnának azok mindenikében a bajok orvosolhatók s a mennyiben a bajok s általában a tarthatatlan állapot elenyésztetése az egyházkerületek hatáskörében álló eszközök és intézkedések körét túlhaladja s a Konvent intézkedésének, jelesen a közalapból, a javaslatban foglalt módon való alapos fölterjesztésnek tartandó fenn, azokat a sürgősség sorrendjében az egyetemes Konventnek, már a legközelebbi ülésére mutassák be.« Hogy eleget tehessen kerületünk — mondja a Körrendelet — a Konvent e fölhívásának s a konventi végzésben körilirt munkálat folyó évben tartandó ker. közgyűlésünk jóváhagyása alá terjesztethessék s a jövő év elején egybe hívandó Konventhez felküldhető legyen : Igazg. Tanácsunk elérkezettnek tartja az időt a munkálatok haladéktalan foganatba vételére. IgazgatóTanácsunk, az indítványnak az egyházi építkezésre vonatkozó segély-nyújtást tárgyazó részét külön véve tárgyalás alá, a papi fizetések emelését tárgyazó kérdés érdemét illetőleg, az egyházmegyék figyelmét különösen arra hívja föl, hogy Először, miként lehetne apasztani a létező nagy mérvű szükségeket; azaz, miként volna keresztül vihető az, hogy feles számú gyarló papi állomásaink javadalma, egyes gyönge egyházközségeknek, anyaegyházi jellegük fentartása mellett, körlelkészségekbe csoportosítása által, a tisztességes megélhetés színvonalára emeltessék föl. Egyházkerüeltünkben, ugyanis, megközelíti a 300-at azon erőtlen egyházközségek száma, melyek ez idő szerint, csupán saját fogyatékos erejükre utalva, külön papi állomásokat tartanak fenn, holott azokat illendően javadalmazni képtelenek. Arra, hogy egy pap, a mai viszonyok között, a legnagyobb takarékosság mellett is, fentarthassa magát s családját, a legmérsékeltebb számítás mellett is, múlhatatlanul szükséges évenkint legalabb 600 frt értékű javadalom. Arra pedig távolról sem lehet kilátás, hogy a jelzett 300 papi állomás javadalma, külsegély útján, ily összegre állandóul kiegészíttessék, mert egyenkint csak 100—100 frt külsegélyt véve számításba, évenkint 30,000 frt. folyósítására volna szükség, a mi 600,000 frt. tőkének megfelelő lenne. Javaslataikban, ennélfogva, az egyházmegyék, első sorban, jelezzék azt, hogy geographiai fekvésüknél fogva mely erőtlen egyházközségek múlhatattanul csoportosítandók a papi állomásnak közös erővel fentartása végett. Az Igazg. Tanács, a ker. közgyűlés jóváhagyásának fentartasával, már ez úttal elvileg kimondja azt, hogy az oly egyházközségeket, melyek önerejükön legalabb 500 frt értéket képviselő papi javadalomról provideálni nem képesek s ennek dacára, ellenzik egy, vagy több közel fekvő egyházközséggel a társegyházi viszonyba, illetőleg, körlelkészi kötelékbe lépést, a konventhez intézendő fölterjesztésében, az állandóul segélyezendők soraba nem fogja fölvenni. Kivételt ez általánosan követendő elv alól csak oly egyházközségek képezhetnek, melyeknek csoportosítása, izolált voltuknál fogva, teljességgel nem keresztül vihető, vagy a melyekben oly imminens felekezeti, avagy nemzetiségi veszélyek forognak fenn, melyek a papi állomásnak önállóan fentartását múlhatatlanul megkövetelik. Megjegyzi azonban Igazg. Tanácsunk erre nézve is azt, hogy a körlelkészek számára, a helyi viszonyok figyelembe vételével, megállapítandó részletes utasítások gon-