Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-01-01 / 1. szám

püspök nélkül levő kerületet igazgatta, s aki a relső-örsi egyház múltjára vonatkozó történeti adatokat érdemesnek tartotta az általa 1714-ben kezdett anyakönyv első lapjaira feljegyezni; a melyet ma már ha igen nehezen lehet is olvasni, de azért más okiratok hiányában mégis nagyon értékesíthető az, a felső-örsi ret. egyház múltjának földerítésében. Magának a községnek történetét is sűrű homály fedi. Ezért ott kell kezdenem, a hol a történelem fonala kezembe esik, és így arról csak egyes szálakat gombolyíthatok le. Mentse ki azért művem gyarlóságait és hiányait azon körülmény, hogy nem rendelkezhettem kellő adatokkal, de annyit őszintén mondhatok, hogy a menynyit csak tehettem, mindent elkövettem arra nézve, hogy hű rajzát adjam a felső-örsi ref. egyház múltjának. Te pedig szíves olvasóm, végy és meríts ebből a sokat hányatott egyháznak történetéből is tanúságot; s mikor látod ős apáidat áldozni, küzdeni és szenvedni hitükért : oh hassa át a te szívedet is az Istennek lelke, az a lélek, a melv ma már annyira áthatotta az emberek lelkeit, hogy mindenki szabadon szíve sugallatát követve, imádhatja Urat és Istenét. És egy pillantást vetve őseid hitére, vallásosságára, szállj kérlek egy kissé magadba és elmélkedjél a hallottak, avagy olvasottak fölött. Nékem úgy tetszik, mintha szüntelen azt mondaná ez a mult: » Szeresd* az Istent mindenek felett; és szeresd embertársaidat is úgy, mint tenmagadat.« I. (Felső-Örs reformációja és XVI. XVII. századbeli történetei.) )) Bejövén Magyarországba a reformáció, Felső-Örs is 15/[2-ben reformáltatott és abban azután félben szakaszt ás nélkül megállotta. — írja Deáki István a már említett, s ő általa kezdett felső-örsi anyakönyvben; J

) a melyből nagyon valószínű azon következtetés, hogy mint Pápa, Veszprém vidékét s a Balaton mellékét, úgy Felső-Őrsöt is a magasztos ihlet tséggel, lángoló tűzzel és rettenthethn bátorsággal apostoli pályára lépett Dévai Biró Mátyás reformálta, még az előtt, mikor a törökök rettenetes dúlásai elől (1^42) ő maga is kénytelen volt erről a vidékről elmenekülni. És így Felső-Örs is dicsekedhetik avval, hogy ő hozzá is ez a lánglelkü, fáradhatatlan reformátor vitte el az örömhírt, a megtisztított vallás örök igéit. Ez ugyan nagyon csekély történeti adat, de minden kétségen kívül teljesen hitelt érdemel; nemcsak azért, hogy ezen feljegyzés idejében számosan lehettek, akik apáiktól ezt hallották, hanem azért is, mert egy Deáki István hagyta azt emlékezetben, akinek semmi oka sem volt arra, hogy valótlanságot írjon. De ennél több azután úgy szólván semmi sincs, és Felső-Örs XVI. XVII. századbeli történetét eme néhány sorban, már csaknem teljesen megírtuk, hs ha az eddig elmondottakhoz hozzá adjuk azt, hogy lelkészeinek neveit 1613. évig tudja felvinni, a mikor kőszegi Molnár Mátyás volt már prédikátora, aki fáészi Anyós Gergely földes úrtól a vhágó gyepüa nevezetű hegyen két hold szőlőt kapott, melynek évi termése attól az időtől fogva mindig a lelkész jövedelmét képezte 2

), akkor annak megemlítésével, hogy a helységnek legnagyobb részét a fáészi Ányos familia bírta, s később is ennek maradékai a vizeki Tallyán és ') Lásd a felső-örsi ref. egyház 1714. évvel kezdődő anyakönyvének 3. lapját. 2) Ugyanott; a hol Deáki felemlíti, liogy ezen adomány levelet ő is látta szentgáli Segesdi Istvánnál. az alsó-örsi Mórocza családok voltak az elsőbb birtokosok s csak azután következtek a veszprémi káptalan; a Batthyányak által alapított felső-örsi prépostság; a Jeszenczky, az antalfai Antal családok és a Tóthy örökösök, ismétlem, akkor ezeknek megemlítésével, egyébb adatok hiányában meg kell válnunk Felső-Örs régebbi történeteitől. Később azonban, az egyes okmányok, vizsgálati jegyzőkönyvek vissza nyúlnak emé korba, de az összefüggés követeli, hogy azokat a maguk során mondjam el. Ügy tesszik, mintha a reformáció két első századának küzdelme és szenvedése csak azért kimélte volna meg, hogy a XVIII. század jezsuita ármánykodása annál iszonyúbb romlást, pusztulást vigyen véghez sorai között. De akkor még védelmezte a haza szabadsága mellett, a közelében levő Veszprém végvárának parancsnoka is. Vagy talán a Móroczák oltalma nékik is nagy hasznukra vált ? Még II. Miksa 1571-ben,Prágában kelt intézvénvé ben rendeli, hogy a győri és veszprémi vitézek kapitányai a Móroczákat minden jószágaikban oltalmazzák meg minden erőszakoskodások ellen'. 3

) s ennél fogva nagyon valószínű, hogy az alsó-örsi származású Gál Imre felső-örsi lelkész is emez oltalomlevélben bizván, nem jelent meg az 1674-diki pozsonyi rendkívüli törvényszék előtt. De ha küzdelem nélkül folyt el Felső-Örs felett két száz év viharja, annál vészt hozóbb lett reá nézve a harmadik, a melyet pedig oly nagyon szeretnek némelyek a felvilágosodás századának nevezni. Lássuk hát ennek történeteit. (Folyt, köv.) Thúry Etele. KÜLFÖLD. Az olaszországi misszió köréből. A zsinat. A vaidensziak zsinata szept. 5—9. tartatott meg Latourban. A megnyitó istenitiszteletet Meille latouri lelkész tartotta, prédikálván Filippi. 2, 5 felett. Ezt követte három fiatal lelkészjelölt ordinatiója, kik közül az egyik azonnal Livornóba küldetett lelkésznek. A zsinat Geymonat florenci tanár elnöklete alatt érdekes tárgysorozat felett határozott. A »tábla« (szűkebb zsinati bizottság) és az evangelizátiói bizottság jelentései részletes tárgyalás alá vétettek. Azon indítvány, mely kívánta, hogy a papok és az egyházak vénei választásánál a női egyháztagoknak is adassék szavazati jog, mellőztetett. — A valdenszi egyháznak a szabad egyházzal egyengetett egyesülésének kérdése annyiban került sző nyegre, amennyiben a két egyház mult évi egyesülési előmunkálatai tárgyalás alá vétettek. Ezen ügy előadója volt Bosio lelkész. Erezhető volt a gyűlésen, hogy az nem tartja még elérkezettnek az egyesülés kedvező idéjét. Sokkal nagyobbak az egyesülést gátló akadályok, mint a hogy azokat távolból meg lehetne Ítélni. Baptisták, methodisták, Plymouth-testvérek és más töredékek kitűzték zászlóikat Őlaszországban különösen Rómában annyi hévvel, hogy hevenyében még »az egyesült evangyéliomi olasz egyháza előtt sem készek azokat behúzni. Más részről azonban feltehető, miszerint nem épen huzamos idő múlva sikerülni fog, hogy Róma hatalmas egységes egyházával szembe fogjuk állíthatni Olaszország egyesült élő protestáns egyházát. — A zsinat ezidén megbővült az által, hogy az evangelizatió által 3) Ugyanott 105. lapon irja ezt Deáki.