Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1888-02-12 / 7. szám

mácsolása mellett Luk. XIX. 1 — 9 felett a megtérésről. A 9 első versen felépített gyönyörű homilia felibe fő­tételül állította a 10-ik verset. Bevezetésül szolgált az 1 — 2. v., melyben legkiemelkedőbb mozzanat a publiká­nusok festése, különösen a zsidóból lett, árvákat és öz­vegyeket fosztogató, zsaroló adóhaszonbérlő iránti nagy gyűlölet leírása s hogy a főadószedő ellen irányul a legfőbb gyűlölet. Az első részben tárgyalja a 3 —4. ver­set. Főbb mozzanatok: Zakeus megtérését elősegíti a kíváncsiság, ami bár bűn, Isten mégis javára fordítja; a kicsinység, alacsony termet, ezen testi fogyatkozás is közreműködik megtérésére; illustrálása a fára mászásnak. A 2-dik rész áll az 5 — 6. v. fejtegetéséből. Főgondola­tok : Jézus és Zakeus szemei találkoznak; Jézus szemei átlátják Zakeus lelkét; Jézus nemcsak néz, hanem be­szél is; szavai két szükségességet foglalnak magukban, a) ma a te házadnál kell maradnom; a maradás volt szükségesség azon embernél, kinek bűneit gyűlölte, de magát szerette; b) »szállj le sietve«; az Űr parancsának engednie kell, tekintet nélkül a gyalázatra, tekintet nél­kül a házánál leendő alkalmatlanságra. 3 —ik részben a 7—8. verset tárgyalja, mely szerint a Zakeuson történt változás egy részét csak Isten és Jézus látta : ez a lelki változás; a másik változás mindenekelőtt látható tettben nyilvánul. Az ingatag közvélemény már kezdi elitélni Jézust azért, hogy a bűnös publikánus házához megy, midőn hangzanak a megtért ember szavai: a) »a vagyo­nom felét a szegényeknek adom«, azonfelül »amit pat­varkodással elvettem, négy annyit adok helyébe.« Min­denütt hasonló történik, hol Krisztust befogadják. Zára­dékul szolgál a 9—ik vers, mely szerint a »ház üdvös­sége« nem a bőkezűség eredménye, hanem a hitből folytak a jó cselekedetek s a visszafizetés is. Végül az anyai szeretet mesteri illusztrálásával a hallgatók érzel­meit felkorbácsolva s megnyitva a könvek csatornáit: felhívja a gyülekezetet a Krisztus iránti szeretetre, ki még jobban s önzetlenebbül szeretett s szeret minket, mint az anya gyermekeit. A beszéd nagy hatását rajzolni gyengének érzem magam. Ambrus Péter tanár úr angolul, Turgonyi Lajos úr pedig magyarul fejezték ki a közérzületet visszatük­röző köszönetet a skót Chrysostomus iránt. Délután 1 órakor Mező-Berénybe indult az evan­gvéliom fáradhatlan bajnoka. Az Úr vezérelje lépteit! — Révész Mihály. RÉGISÉGEK A felső-örsi ev. ref. egyház múltjának rövid rajza. (Folytatás.) Nagyobb belsőséghez ezek szerint nem juthatván, teljes bátorságban építgette a maga szoros, de nemesi fundusán prédikátora, mestere lakházait, iskoláját a mái­készen levő templom körül; s mikor már mindezeket befejezték volna, csakhamar érezniök kellett, hogy az alatt is, míg mindezek csendesen folytak, titokban meny­nyire ellenük dolgozott az ármány és cselszövény, mert íme 1749. dec. 12-diki keltezéssel a Pozsonyban szé­kelő Helytartó tanácstól azon váratlan rendelet jött és közöltetett velük, hogy: »mivel teljesen új templomot építettek ez előtt kilenc esztendővel a nélkül, hogy annak kegyelmes megengedéseért a királyi Felséghez fo­lyamodtak volna; továbbá, mivel nem alkalmazkodtak azon 1731. évi. s a vallás ügyében kiadott király1 rendelethez, melynek értelme szerint azt kérelmezniük kellett volna, tehát ezeknek elmulasztásáért, a törvény­nek áthágásáért száz forintra megbüntettetnek.e3 0 ) A száz forint büntetést békességesen kifizette a gyülekezet 1750. április 12-dikén az akkori főbírónak, Dóci Ferencnek, aki azt nyugtázta is,3 1 ) de ugyanerről később az alispán is adott egy másik nyugtát, melyet már csak azért is ide kell írnom, mert ebből tűnik ki, hogy ez a büntetés pénz katholikus vallási célokra osz­tatott ki. Az említett nyugta így van : V i ) »Alább megírt hitelesen igazolom, hogy azon s^áz rénes forintokat, melyeket a felséges helytartó ta­nács a felső-örsi helvét hitvalláson levő lakosokra a ke­gyelmes királyi rendeleteknek áthágásáért vetett ki; azon síáz forintokat tekintetes nemes és vitézlő Dóci Ferenc jelenlegi főbiró uram tényleg meg is vévén rajtuk, a ne­mes vármegye közgyűlésén előadott, melyet a nemes vármegye a felséges helytartó tanács engedelméből a katkolikus ekklézsiákra osztott szét és kézbesítés vé­gett a papságnak át is adott. Ezek így meglévén, min­den ebbeli háborgatásoktól a felső-örsi helvét hitvallá­súnk nyilvánosan fölmentetnek. Melyekről nevem és pe­csétem alatt adom ezen bizonyítványomat. Kelt Füreden, 1750. junius 22. Nagy Mihály Tekintetes nemes Zala­vármegye alispánja.« így bűnhődött az ártatlan az ármány és cselszövény miatt! A sok üldözést, méltatlanságot már tovább tűrni nem akarván, de jogos és igazságos ügyükben is bízván : az Alsó- és Felső-Orsön lakó nemesek úgy tűnnek fel, mint a református egyház védangyalai, mert az elköve­tett igazságtalanságok s erőszakoskodások kipuhatolása végett Móroca István, Tóthy Ferenc és Hetesy István folyamodtak a helytartó tanácshoz 1755-ben, melynek az az eredménye lett, hogy 1756. január havában boronkai Boronkai Antal vizsgálat tartására kiküldetett, aki az ál­tala megidézett és vallomásukat hitükkel is megerősített tanuktól a következő öt kérdésre kívánt feleletet: >i-ső kérdés. Emlékezik-e a tanú arra, avagy hal­lotta-e és kitől, hogy felső- és alsó-örsi helységek akár a török, akár pedig a tatár kiütésektől való félelmük miatt (mely történt 1681. esztendő körül, és utánna három, négy évvel, vagy is akkor, mikor Bécs alá ment a török, és Kanizsán, Fokon (Siófok, a Balaton délkeleti oldalán, Alsó- és Felső-Örssel szemben) s több vég­helyeken lakott) annyira elpusztultak, hogy senki a meg­nevezett helységekben nem lakott volna, s ha úgy tudja, hallotta-e, hogy meddig állottak pusztán ? nemde nem csak két-három nap, vagy valamennyivel tovább is ? Avagy midőn az ellenség ezen a tájon megfordult, akkor vették magukat bátrabb helyekre; elmenvén pedig: az erdőkről s egyébb bátorságos helyekről, kiki a maga lakó helyére azonnal visszatért? 2-ik kérdés. Hát az igaz-e, és mondhatja-e jó lel­kiismerettel, hogy a míg a háborús idő tartott, volt-e a föntemlített helységekben a kálvinistáknak szabados isteni tiszteletük, avagy pedig megszűnt? És mi okból? Tel­jesen-e, és mennyi ideig, vagy pedig csak az első pont­ban megírt mód szerint, úgy, hogy beütvén az ellenség azon helységekbe, mivel eljövetele mindenkor kétséges volt, tehát a prédikátorok is hallgatóikkal együtt az említett helységekből bátrabb helyre vévén magukat; 30 ) Latin eredetijének egykorú másolata. Ugyanott. 12. 1. Gal­góci írásával. 31 ) S 2 ) Mindegyiknek egykorú másolata. Ugyanott 13. lap Gal­góci irása.

Next

/
Thumbnails
Contents