Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1887-02-06 / 6. szám
181 m is arra a dallamra szerezte, melyre azt most énekeljük s melyet én magyar eredetűnek tartok. Kezemben volt Reinhardnak 1885-ben Quedlínburgben megjelent jeles chorálkönyve. Ebben a 17. sz. alatt van közölve a »Befiel du deine Wege* című ének, de ennek dallama nem az, mely a Lányi énekéé. Az ott közölt dallamról Reinhard ezt mondja : »Bei Barth. Gesius i6o7.« Idézi a parallel melódiákat és szám szerint 7 et, de azok közt sincs a kérdéses dallam. Beletekintettem Heringnek 1825-ben Lipcsében megjelent »Allgemeines Choralbuch«-jába, mely valamennyi német ev. egyházi énekeknek dallamát magában foglalja. Ez a »Befiel du deine Wege* című éneket szinte nem a Lányi énekének dallama, hanem a 279. sz. alatt a Reinhard könyvében foglalt dallam szerint, továbbá a 425. sz. alatt egy más dallam szerint közli, melyet a »münstersche Melodie«-nek nevez. Ez utóbbi szakasztott mássá a Chován könyvében 282. sz. alatt foglalt eredeti huszita ének dallamának. Átvizsgáltam a németországi »Brüdergemeindemek 1778 Wegmann Ulrich által Neftenbachban (zürichi kanton) kiadott »Choralbuch*-ját. Ez a kérdéses dallamot szinte nem a szóban levő ének, hanem az »0 Haupt voll Blut und Wunden* szövege kíséretében idézi. Ezekből kitetszik, hogy ha mi Gerhard kérdéses énekét a Lányi énekének, illetőleg a magyar ref. egyház »kezdő ének«-ének melódiája szerint énekeljük is, Németországban igen tekintélyes szakférfiak nem tartják azt amaz ének eredeti dallamának! A tiszt. akad. énektanító úr azt állítja, hogy e dallamnak, mint világi szerelmes dalnak szerzője Hassler Leo János s hogy azt 1611-ben vették fel az egyházi énekek közé, Knoll énekének dallamaként. Ennek kiegészítéséül hivatkozom Alfréd Dörffel (Lipcse Péters féle kiadás) »Choralbuch<-jára, mely ezen dallamot nem a »Befiel du deine* hanem a Brüdergemeinde choralkönyvében foglalt, s fentebb említett ének eredeti dallamaként közli ilyen megjegyzéssel: Volksweise von Hans Leo Hassler 1601, als Choralgesetzt von Johann Hermann Schein, 1627. Ki tehát az a művész, a ki ezen »öthangú ének«-et szerezte ? Hassler Leo János, »korának legnagyobb orgonaművésze «-e a ki szerelmes világi dalokat szerzett ? vagy Üchein II. János, a ki azt Lányi halála után tiz esztendővel alakította egyházi dallammá ? Ezekből talán be fogja látni a tiszt. akad. énektanító úr, hogy még sem oly nagyon könnyű mesterség í kitalálni, ki ezen egyházi ének dallamának szerzője, mint a hogy azt ő képzeli ? 1 A fenntebbiek alapján ténynek tekintem azt, hogy Gerhardt a szóban forgó dallamra nem a »Befiel du deine Wege« hanem az » 0 Haupt voll Blut und Wunden« című éneket szerezte félszázaddal Lányi halála után. Miután azonban ez utóbbi nem egyébb, mint Clairvouxi Bernát, »Salve caput cruentatum* című latin énekének átdolgozása; s miután bizonyos, hogy e latin éneknek már születése órájában meg volt a maga melódiája; valószínű, hogy azt a magyarok még Bernát korában (f 1153) a saját egyházi énekeik közé felvették s idő folytán a saját nemzeti zenéjük természete szerint átalakították. Miután pedig a Bernát-féle hymnust a magyarok — a Cech codex szerint — már a 14. században saját nyelvükön énekelték : nem lehetetlen, hogy Lányi ezen magyar nyelvű hymnusz motívumait használta fel a maga csehnyelvű énekének szerzésénél. S ugyanazon forrásból meríthettek a magyar hegedűsökkel rokon hivatású máj szter sing erek is, a kiknek révén nem egy magyar dallam — persze variálva — átszármazott a német nép nyelvére.*) Nem hagyhatom megjegyzés nélkül a tiszt. akad. énektanító úr azon állítását, mely szerint Luther »Miatyánk*-ját (Vater unser im Himmelreich) tőlünk vették volna át a reformátusok. Tudvalevőleg a hussitákhoz, valláselveikre nézve, legközelebb állanak a reformátusok. A mi cseh van Magyarországon, feltéve, hogy nem pápista, az bizonyára református. Goménius szellemének nyomai ott találhatók a sárospataki főiskola történetének lapjain. A csehországi protestánsok is, a bevándorolt elemtől eltekintve, nagyobb részt reformátusok. Ezek egyenes leszármazottjai a Húsz János híveinek. A mi már Luther »Miatyánk*-ját illeti, az nem egyébb, mint lehető leghívebb és így legtökéletesebb német kiadása azon eredeti huszita éneknek, melynek dallama a Chován könyvében 216. szám alatt található. Ezen éneket ugyanazon szöveg és ugyanazon magyar melódia szerint, melyen németek és tótok ma is éneklik, Magyarországon Luther előtt száz esztendővel már énekelték 1 Luther maga aligha értett csehül. De a hussziták dallamait és énekkincsét mégis ismerhette. Hisz már 1531-ben Weisse Mihály, a németekké lett cseh-morva atyafiak lelkésze FulnecJcben 153 husszita éneket lefordított német nyelvre s azokat énekeskönyv alakjában kiadta. Luther fenntebb említett énekét 8 évvel később, 1539-ben adta ki s így annak szerzésénél a Weisse könyvét forrásúi használhatta. A dolog tehát úgy áll, hogy mi evangélikusok ezen éneket szövegestűi, dallamostúl együtt a husszitáktól vettük át; ellenben a reformátusok, amennyiben ez ének meg van náluk is, egyenes ágon való öröklés útján jutottak hozzá 1 Jeszenszky Károly. RÉGISÉGEK. Adatok a szepességi egyházak történetéből. (Vége.) Menhárd. Egyháza 1545-ben alakult. 1674-benezen egyház lelkésze is száműzetett, temploma, vagyona lefoglaltatott. 1682-ben magán vallásgyakorlatra nyert engadélyt, 1694-ben fatemplomot épített, 1707-től kezdve rendes lelkészszel önálló életet él. Lélekszáma 1805-ben 753, most 607, tehát fogyó félben van. Van most imaháza torony nélkül, emeletes lelkészlaka és iskolaépülete, 12 hold földje, 4648 frtnyi tőke vagyona. Adóssága nincs. Bevétele 1885-ben 1619 frt és 70 köböl termesztmény, kiadása 1068 frt. A hívek a templomi ülőhelyért 1 frt, 1 frt 30 krt és 3 /4 mérő gabonát fizetnek, a fiatalság mérőt. A város 375 frttal és 50 öl tűzifával segélyezi az egyházat. Iskolájába két tanító vezetése alatt 77 tanuló járt. *) Példa rá Hans Sachs ezen felséges éneke: >Warum betriibst du dich mein Herz* (Mire bánkodol óh én szívem), melynek valódi ! magyar zamatú dallamát Magyarországon jóval Hans Sachs előtt már énekelték. Maga Waclcernagel (Gesch. des Kirchenlieds 4 Bánde) oly elíitőnek találja ezen ének versmértékét a német versköltészet formáitól, hogy tagadja, miszerint ez ének szerzője Hans Sachs volna. Bajos dolog is egy ős eredeti magyar dallamra a májsztersingerek kaptafáját I alkalmazni I J> K,
