Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-02-06 / 6. szám

Leibic. 1542-ben volt lelkésze, 1674-ben Szepes-Váralján Mihály lengyel király rendeletére összeült törvényszék, az elitélt lelkészek sorában az itteni lelkészt Eckhardot és a segédlelkészt Grósz Jánost is száműzetéssel sújtotta, két templomuk vagyonukkal elvétetett s 1700-ig magánházban lelkész nélkül gyakorolta vallását. 1720-tól rendes lelkésze van. 1674-ig három tanítóval virágzó iskolája volt, ettől kezdve 1784-ig már csak magániskolát tarthatott, 1788-ban »vegyes nemzeti triviális iskolá«-vá változott át 2 ev. és 1 róm. kath. tanítóval. Azóta községi iskola. Jelenleg községi iskolája van 3 evang. és 2 róm. kathol. tanítóval. Keresztalakú szép temploma 1784 ben épült, diszes torony nyal 1858-ban láttatott el, rézzel fedve, órával és 3 acél haranggal. Vagyona: földben: 31 hold, tőkékben: 11,763 frt 48 kr. Adóssága 1192 frt 78 kr. Revétele 1493 frt. A várostól kap évente 108 frt 15 krt és 90 öl tűzi fát. A hívek templomi ülőhelyeik után fizetnek !

/1

(

.—°/l

c

pozsonyi mérő termesztményt. Jelenleg 1147 lelket számlál. Emeletes szép paplaka özv. Miskovszky Johanna hagyománya. Tanulóinak száma 165. Majerka. 1568-ban alakult, anyaegyházzá lett 1802-ben, de mert erőtlen volta miatt lelkészt fizetni nem tudott, a bélai egyház lelkésze administrálja az egyházat évi 30 forintért. 287 lelket számlál. Van 1835-től temploma torony nélkül, lelkészlaka és 1877-től iskolaépülete, 7 hold földje, 3249 frt 20 krnyi tőkéje. Évi bevétele 449 frt. A hívek 3 frt 50 kr., 1 frtot fizetnek egyházi illetékül. A község évi segélye 52 frt 50 kr. A levita tanító évi fizetése átlagosan 400 frt, a tanulók száma 37. Béla. Serpilius Lőrinc más néven Quendel Wittenbergából való visszatértében hirdette itt az evangyeliomot s a hivek közt sok buzgó követője akadt, az ő kezdeményezésének tulajdonítható, hogy a katholikus papnak ép akkor bekövetkezett elhunytával a hívek a paplakkal, iskolával, az egyház összes vagyonával áttértek. A katholikusok mintegy száz családra olvadtak le; a protestánsok ügye hamar virágzásnak indult. 1671-ben azonban bizonyos Ferenc nevű szerzetes Miklós lengyel királytól rendeletet eszközölt ki, a melynek értelmében a tizenhárom szepesi városban az evangélikusok templomra, egyházi birtokra s a vallás gyakorlására nézve nem egy rangúak a kathollkusokkal s követelték tőlük templomukat, mit a bélaiak átengedni vonakodtak. Erre a XIII szepesi város kapitánya Lubomirszky Staniszlaus megjelent s az evang. tótok templomát a szerzetesnek átadta. 1674-ben lelkésze és tanítója a Szepes Váralján összeült törvényszék által elitéltetett, az egyházból kiűzetett, az egyházi birtok kathol. kézre adatott, a hívek a vallás szabad gyakorlásától megfosztattak. Szigorú rendelet jött ellenök 1675—76-ban, mely az evangélikusoknak megparancsolta katholikusokká lenni. A város kapitánya Carelli megtiltotta a böjti időre a husmérést és hús vételt. Ugyanekkor a XIII város kapitánya a templom elvételre adott engedélyt és a templomi szent edényeket visszakövetelte, az ellenszegülőkre 300 frtnyi büntetés szabatott. 1685-től ennek folytán magánházban tartottak istenitiszteletet, megtiltatott ez is. Podolszky királyi biztos elpusztítani rendeli a házat, melyben eretnek istenitisztelet tartatott. Bélának jelenlegi leányegyháza, Keresztfalu, 1674-ig virágzó anyaszentegyház volt Még 1747-ben is a legjobb anyaegyházakhoz tartozhatott a mennyiben itt ekkor kerületi gyűlés tartatott; 1782-ben már csak 58, családot számlál hivők gyanánt s ugyan akkor a bélai egyházhoz csatlakozik s gyermekeik Bélára jártak iskolába. Az 1860-ban eszközölt tagosítás következtében 18 hold szántóföldnek jut birtokába, melynek jövedelmét gondosan tőkésíté. Ebből vásárolta meg 1867-ben a szentgyörgyi egyház fatemplomát, melyet használatára felállított. 1870-ben a Gusztáv-Adolf-egylet segélyével iskolát és tanítói lakot épített. Jelenleg 115 lelket számlál s a lakosságnak egy ötödét teszi. 16 iskolás növendéke volt az idén. Ezen leányegyház tanítója egyszersmind a szórvány katholikus iskoláiba járó ev. növendékeket is oktatja a vallástanban. A bélai evang. egyház lelkésze háromszor tart itt istenitiszteletet, úrvacsorát oszt, esketést végez a többit a levita-tanító végzi. Fizetése felmegy 320 frtra. Igló. Eredeti nevei: Nercomium, Neoforum, Nova Villa, Iglovia, Neudorf. Reformátorai már a 16-Ík század elején Fischer András és Leutschauer György, 1529—1548-ig. Az egyház mintegy 120 évig háborítatlanul birta vagyonát s gyakorolta vallását. Lubomirszky Szaniszló 1671-ben fegyveres erővel jelent meg Iglón s 300 fegyveres sikertelen ellenállása folytán megfosztattak a tót templomtól, mely a piarista szerzeteseknek adatott át. 1674-ben minden ingatlanuk elvétetett s az elnyomás hosszú nyomasztó korszaka következett be; 1694-ben megengedtetett magántelken faimaházat építeniök, de a lelkészválasztási jogot és a városban tartozkodhatás iránti engedélyt csak 1707-ben sikerült kieszközölniök. 1766-ban Brühl Henriknek hatalmas pártfogása folytán imaházuk gyökeres átalakításához fogtak. Mária Jozefa szintén kegyelmesebb volt irántuk mint elődei. Ponjatovszky Kázmér megerősítette őket a katholikusokkal teljesen egyenrangú jogaikban. 1772-ben a visszakebelezés után szabadságukban ismét tetemesen megrövidíttettek, mígnem II. József türelmi parancsa s ily szellemű intézkedései az egyház törvényes jogainak élvezetébe léphetett ismét." 1783. nov. 29-ről megengedtetett nekik a temető s harangok közös használata s a katholikus lelkésznek fizetendő stólák alól felmentettek. 1787-ben mint 4000 lelket számlálóegyház második lelkészt választott Gotthárdt' Mihály személyében. 1789-ben új templomot építenek, 1790 március 20-ikán tétetett le az alapkő s 1796 okt. 9 én szenteltetett fel. Pákh Mihály lelkésze 1848-tól tiszakerületi superintendens. 1849 febr. 3-án éjjel közös harangjukat elveszítették a város tornya leégvén. 1852 február 2-án Pákh Mihály lelkész és superintendens a kassai hadbíróság által halálra Ítéltetett, de megkegyelmezés folytán 4 évi börtönnel sújtatott; két év múlva kiszabadult a josefstadti várfogságból, helyét azonban elfoglalnia megtiltatott. 1852-ben Fábry Jánost jelenlegi főesperest választotta lelkészeül. 1857-ben a közös harang visszaállítatott; kis harangja 1486-ból Mátyás korából való. Az egyház a várostól évente 4453 frt segélyben részesül az 1861-ben kimondott egyenlőség alapján; lelkész, tanárok, tanítók, iskolai osztályok 20—80 köb méter tűzi fát kapnak a várostól évente fuvarozással és vágatással együtt. A gymnasiumnak első nyomaira már a 16-ik században találunk 1550—1674-ig 18 férfiú említtetik, kik nemcsak a humaniórákat, hanem bölcsészeti és theologiai tudományokat is tanítottak. 1674-ben megszűnt a nyilvános tanítás s helyét magánoktatás pótolta (Schulerloch traditiója innen ered) 1784-ben grammatista osztály já-