Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-11-13 / 46. szám

sárkány irtok« címmel, melynek vége a X. füzetben van közölve. E füzet többi olvasmánya a következő: »A halottak napjára* Hörk Józseftől, »Az ima« Sz. Zí.-tól ; »H t és szerelem® Kolozsi Elvirától; »A tekintetes asszony« Páloczi Gzinke Istvántól; »A bölcső mellől« Török Józseftől és »A paraszt szoknya® Madarassy Lászlótól. A „Nemzeti Nőnevelés" című havi folyóiratból Sebestyén Gyula tanár szerkesztésében a Vili. (októberi) füzet a következő érdekes tartalommal jelent meg: Sebestyén Gyula a magasabb fokú leányiskolák reform­járól értekezik nagy tanulmánynyal s alapossággal; —a —a a miskolci református felsőbb leánynevelő intézetet Írja le ; Subert Zsófia »A nők Eötvös és Ke­mény regényeiben® címmel ír nagyobb jellemrajzi tanul­mányt, melynek e füzetben van befejező közleménye ; Szegfi Emmi »A magyar nyelv tanítása idegen ajkú iskolákban s a grammatikai mű<zavak«-ról értekezik; Berta Ilona igen érdekesen ismerteti a cheltenhami »Ladies col­lege ®-t, hol ő maga ís egy hetet töltött el tanulmányi útja alkalmával. Az állandó rovatokban (nőnevelési szemle, irodalom stb ) több kisebb-nagyobb cikk s bíralat fog­laltatik. A kitűnően szerkesztett tartalmas folyóiratot ajánl­juk a tanügy barátainak becses figyelmébe. Tanitó az iskolában. Rövid útmutatás arra : miként lehet a népiskolában jó fegyelmet tartani s helyesen oktatni. Tanítók és tanítókká lenni akarók számára irta Kehr Károly »Praxis der Volksschule® cimű műve nyo­mán Környei János Hazai viszonyaink s az eredeti mű io. kiadásának szem előtt tartásával újra átdolgozta Gyer­tyán ffy István a bpesti paedagogium igazgatója. A mű a Lampel Róbert-féle cég kiadásában jelent meg s a 19 ívre terjedő munka ára 1 frt 50 kr. A munka értékét igen találóan jellemzi maga az átdolgozó a hozzá irt előszóban, midőn azt mondja róla, »hogy oly röviden és világo­san, oly szellemes s a néptanítói hivatás oly nemes és idealisticus felfogásával senki sem irt ehez hasonló, a falusi néptanítók szükségleteinek ennyire megfelelő tanítás- és módszertant. Sőt a Kehr müvében nyújtott didactikai és módszertani utasításokon kívül meríthető e műből mindezeknél valami becsesebb is: a hivatas iránti lelkesedés, a valódi népnevelői szellem.® A maga is kiváló paedagogus így jellemzi egy másik kitiinő * tanító művész« munkáját. Illetékesebb bírálatot senki nem adhatna s mi is csak az átdolgozóval azt kí­vánhatjuk: ^Szolgáljon e mű a valódi népnevelői szellem terjesztésére® s a legmelegebben ajánlhatjuk e megérdemlett figyelemre méltatásra. Értékét növelik a hazai iskolai viszonyoknak élénk, alapos és folytonos szemmel tartása, úgy hogy a mű valoságos »agenda« lehet a tanítók kezében. Az átdolgozás igen szép ma­gyarsággal, könnyed, világos, egyszerű és élvezetes styl­lal van irva. Ily műveknek s így átdolgozva igazán csak örülhetünk.­KÜLÖNFÉLÉK. * Legfelsőbb adományok. Király ő felsége a fehér­csurgói evang. egyháznak iskola építésre 100 frtot, a veszprémi evang. egyháznak temploma belső felszerelé­sére szintén 100 irtot adományozott. * Az Irodalmi Társaság alapító tagjai közé a hét folyamán beléptek : A pá-pai ev. ref. hittanihallgatók 'önképzőköre ioo frttal, oly módon, hogy az évi 5% s kamatot minden év jan. 10-re befizeti; Révész Kálmán pápai theol. tanár szintén 100 frttal oly kötelezettség­gel, hogy a 100 frtot a megalakulás napjától számított 3 év alatt készpénzben lefizeti, addig is fizetvén a 5°/0 -os kamatot. A barsi evang. esperesség évenkénti 5 frt fize­tésének kötelezettsége mellett már régebben szintén az alapítók sorába lépett. A soproni evang. felső esperes­ség, mint jegyzőkönyvéből látható, a társaság rendes tagjául jelenkezett s magát 5 éven át 6 frt évi járulék fizetésére kötelezte. * Százéves jubileum. A budapesti ágostai hitval­lású evangélikus gyülekezet e hó 13-án ünnepli meg fennállásának szászéves jubileumát. A délelőtt 9 órakor kezdődő német isteni tiszteleten Doleschall Sándor lelkész az oltári szolgálatot végzi, Schranz János lelkész pedig ünnepi beszédet mond. A 11 órakor kezdődő magyar Istentiszteleten Korbély Géza, segédlelkész oltári imája után Horváth Sándor lelkész fogja az ünnepi beszédet tartani. Déli 12 órakor az evang. gimnázium dísztermé­ben a gyülekezet első alapítói közül Beleznay-Podma­niczky Mária bárónő és Teleky-Róth Johanna grófnő arcké pét fogják leleplezni. Az alkalmi beszédet a két testvér­gyülekezet közös főfelügyelője Busbacli Péter ország­gyűlési képviselő mondja. Az ünnep délután 2 órakor a vigadó termeiben tartandó díszebéddel fog véget érni. Az ünnepet megelőző pénteken és szombaton délután 6 órakor a gimnázium nagytermében Doleschall Sándor lelkész két felolvasást fog tartani a gyülekezet történe­téből, melyre mind a két napra szóló egy forintos jegyeket adnak ki. Ugyanekkor jubilál a budapesti tót ev. egyház is, mely fennállásának 50. évfordulóját ünne­peli, Áz ünnepi istenitiszteleten az oltári funkciót Du­bovszky Nándor rákoskeresztúri lelkész végzi s ő osztja az úrvacsorát is; az ünnepi beszédet pedig az egyház lelkésze, Bachat Dániel főesperes tartja. * A kisdedóvás ötvenéves jubileumának megün­neplésére készül tudvalevőleg ez idén az országos kis­dedóvó egyesület. Az ünnepre, melyet november hó 20-án tartanak meg, a következő programmot állapították meg véglegesen : I. P. Szathmdry Károly előadása a kisdedóvás ötvenéves történetéről. 2. Komócsy József költeménye, szavalja: P. Márkus Emilia. 3. Bellovics Imre, a zenekedvelők egyesületének karnagya által ez alka­lomra irt kardal. — A megnyitó beszédet Berzeviczy Albert államtitkár tartja. Ugyanez alkalommal díszes emlék-album fog megjelenni, melyben P. Szathmdry Ká­roly, az egyesület buzgó titkára, írja meg mindama vi­szontagságokat, melyeken e humánus intézmény átment az eszme meppendítésétől fogva A könyvet hat illusztrá­ció fogja disziteni, az első azt a szegény házat ábrázolja, a melyet Festetich Leó gr. alapított 1836-ban. Ez volt első kisdedovónőképző-intézet Magyarországban. Mily sok s mily terhes küzdelmébe került az eszme bajnokainak, a míg ez az áldásos intézmény népszerűvé vált, erről csak azoknak lehet fogalmuk, a kik ez ötvenéves történet lapjait átforgatják. Az első kisdedóvó-intézet átellenében egy hazai nagybirtokos gúnyból kutyaóvó-intézetet alapí­tott s ez idétlen eszmére háromszor annyit költött, mint a mennyi a kisdedóvás terjesztőinek rendelkezésükre állt. De azért a budai kisdedóvó példájára számos hasonló intézet keletkezett rövid időn az országban s végre a Valero-utcai országos egyesületet is megnyitották. Ennek folytatása volt az egyesület jelenlegi, szegényháztéri hi­vatalos helyisége, melyet 187.7-ben szenteltek fel. Most a régi épületszárnyhoz uj, díszesebbet csatoltak, a ben­lakók számára szolgáló ágyak számát 30-ról 60-ra emel­ték. Hogy az új épület megnyitásával összeessék, azért halasztották el a jubileumot tavalyról, mikor az egyesü­let első félszázadát betöltötte. A kettős ünnepélyen való-

Next

/
Thumbnails
Contents