Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1887-11-13 / 46. szám
sárkány irtok« címmel, melynek vége a X. füzetben van közölve. E füzet többi olvasmánya a következő: »A halottak napjára* Hörk Józseftől, »Az ima« Sz. Zí.-tól ; »H t és szerelem® Kolozsi Elvirától; »A tekintetes asszony« Páloczi Gzinke Istvántól; »A bölcső mellől« Török Józseftől és »A paraszt szoknya® Madarassy Lászlótól. A „Nemzeti Nőnevelés" című havi folyóiratból Sebestyén Gyula tanár szerkesztésében a Vili. (októberi) füzet a következő érdekes tartalommal jelent meg: Sebestyén Gyula a magasabb fokú leányiskolák reformjáról értekezik nagy tanulmánynyal s alapossággal; —a —a a miskolci református felsőbb leánynevelő intézetet Írja le ; Subert Zsófia »A nők Eötvös és Kemény regényeiben® címmel ír nagyobb jellemrajzi tanulmányt, melynek e füzetben van befejező közleménye ; Szegfi Emmi »A magyar nyelv tanítása idegen ajkú iskolákban s a grammatikai mű<zavak«-ról értekezik; Berta Ilona igen érdekesen ismerteti a cheltenhami »Ladies college ®-t, hol ő maga ís egy hetet töltött el tanulmányi útja alkalmával. Az állandó rovatokban (nőnevelési szemle, irodalom stb ) több kisebb-nagyobb cikk s bíralat foglaltatik. A kitűnően szerkesztett tartalmas folyóiratot ajánljuk a tanügy barátainak becses figyelmébe. Tanitó az iskolában. Rövid útmutatás arra : miként lehet a népiskolában jó fegyelmet tartani s helyesen oktatni. Tanítók és tanítókká lenni akarók számára irta Kehr Károly »Praxis der Volksschule® cimű műve nyomán Környei János Hazai viszonyaink s az eredeti mű io. kiadásának szem előtt tartásával újra átdolgozta Gyertyán ffy István a bpesti paedagogium igazgatója. A mű a Lampel Róbert-féle cég kiadásában jelent meg s a 19 ívre terjedő munka ára 1 frt 50 kr. A munka értékét igen találóan jellemzi maga az átdolgozó a hozzá irt előszóban, midőn azt mondja róla, »hogy oly röviden és világosan, oly szellemes s a néptanítói hivatás oly nemes és idealisticus felfogásával senki sem irt ehez hasonló, a falusi néptanítók szükségleteinek ennyire megfelelő tanítás- és módszertant. Sőt a Kehr müvében nyújtott didactikai és módszertani utasításokon kívül meríthető e műből mindezeknél valami becsesebb is: a hivatas iránti lelkesedés, a valódi népnevelői szellem.® A maga is kiváló paedagogus így jellemzi egy másik kitiinő * tanító művész« munkáját. Illetékesebb bírálatot senki nem adhatna s mi is csak az átdolgozóval azt kívánhatjuk: ^Szolgáljon e mű a valódi népnevelői szellem terjesztésére® s a legmelegebben ajánlhatjuk e megérdemlett figyelemre méltatásra. Értékét növelik a hazai iskolai viszonyoknak élénk, alapos és folytonos szemmel tartása, úgy hogy a mű valoságos »agenda« lehet a tanítók kezében. Az átdolgozás igen szép magyarsággal, könnyed, világos, egyszerű és élvezetes styllal van irva. Ily műveknek s így átdolgozva igazán csak örülhetünk.KÜLÖNFÉLÉK. * Legfelsőbb adományok. Király ő felsége a fehércsurgói evang. egyháznak iskola építésre 100 frtot, a veszprémi evang. egyháznak temploma belső felszerelésére szintén 100 irtot adományozott. * Az Irodalmi Társaság alapító tagjai közé a hét folyamán beléptek : A pá-pai ev. ref. hittanihallgatók 'önképzőköre ioo frttal, oly módon, hogy az évi 5% s kamatot minden év jan. 10-re befizeti; Révész Kálmán pápai theol. tanár szintén 100 frttal oly kötelezettséggel, hogy a 100 frtot a megalakulás napjától számított 3 év alatt készpénzben lefizeti, addig is fizetvén a 5°/0 -os kamatot. A barsi evang. esperesség évenkénti 5 frt fizetésének kötelezettsége mellett már régebben szintén az alapítók sorába lépett. A soproni evang. felső esperesség, mint jegyzőkönyvéből látható, a társaság rendes tagjául jelenkezett s magát 5 éven át 6 frt évi járulék fizetésére kötelezte. * Százéves jubileum. A budapesti ágostai hitvallású evangélikus gyülekezet e hó 13-án ünnepli meg fennállásának szászéves jubileumát. A délelőtt 9 órakor kezdődő német isteni tiszteleten Doleschall Sándor lelkész az oltári szolgálatot végzi, Schranz János lelkész pedig ünnepi beszédet mond. A 11 órakor kezdődő magyar Istentiszteleten Korbély Géza, segédlelkész oltári imája után Horváth Sándor lelkész fogja az ünnepi beszédet tartani. Déli 12 órakor az evang. gimnázium dísztermében a gyülekezet első alapítói közül Beleznay-Podmaniczky Mária bárónő és Teleky-Róth Johanna grófnő arcké pét fogják leleplezni. Az alkalmi beszédet a két testvérgyülekezet közös főfelügyelője Busbacli Péter országgyűlési képviselő mondja. Az ünnep délután 2 órakor a vigadó termeiben tartandó díszebéddel fog véget érni. Az ünnepet megelőző pénteken és szombaton délután 6 órakor a gimnázium nagytermében Doleschall Sándor lelkész két felolvasást fog tartani a gyülekezet történetéből, melyre mind a két napra szóló egy forintos jegyeket adnak ki. Ugyanekkor jubilál a budapesti tót ev. egyház is, mely fennállásának 50. évfordulóját ünnepeli, Áz ünnepi istenitiszteleten az oltári funkciót Dubovszky Nándor rákoskeresztúri lelkész végzi s ő osztja az úrvacsorát is; az ünnepi beszédet pedig az egyház lelkésze, Bachat Dániel főesperes tartja. * A kisdedóvás ötvenéves jubileumának megünneplésére készül tudvalevőleg ez idén az országos kisdedóvó egyesület. Az ünnepre, melyet november hó 20-án tartanak meg, a következő programmot állapították meg véglegesen : I. P. Szathmdry Károly előadása a kisdedóvás ötvenéves történetéről. 2. Komócsy József költeménye, szavalja: P. Márkus Emilia. 3. Bellovics Imre, a zenekedvelők egyesületének karnagya által ez alkalomra irt kardal. — A megnyitó beszédet Berzeviczy Albert államtitkár tartja. Ugyanez alkalommal díszes emlék-album fog megjelenni, melyben P. Szathmdry Károly, az egyesület buzgó titkára, írja meg mindama viszontagságokat, melyeken e humánus intézmény átment az eszme meppendítésétől fogva A könyvet hat illusztráció fogja disziteni, az első azt a szegény házat ábrázolja, a melyet Festetich Leó gr. alapított 1836-ban. Ez volt első kisdedovónőképző-intézet Magyarországban. Mily sok s mily terhes küzdelmébe került az eszme bajnokainak, a míg ez az áldásos intézmény népszerűvé vált, erről csak azoknak lehet fogalmuk, a kik ez ötvenéves történet lapjait átforgatják. Az első kisdedóvó-intézet átellenében egy hazai nagybirtokos gúnyból kutyaóvó-intézetet alapított s ez idétlen eszmére háromszor annyit költött, mint a mennyi a kisdedóvás terjesztőinek rendelkezésükre állt. De azért a budai kisdedóvó példájára számos hasonló intézet keletkezett rövid időn az országban s végre a Valero-utcai országos egyesületet is megnyitották. Ennek folytatása volt az egyesület jelenlegi, szegényháztéri hivatalos helyisége, melyet 187.7-ben szenteltek fel. Most a régi épületszárnyhoz uj, díszesebbet csatoltak, a benlakók számára szolgáló ágyak számát 30-ról 60-ra emelték. Hogy az új épület megnyitásával összeessék, azért halasztották el a jubileumot tavalyról, mikor az egyesület első félszázadát betöltötte. A kettős ünnepélyen való-