Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-11-13 / 46. szám

sziniileg a király és királyné is megjelennek, a kik abban az időben hosszabb tartózkodásra Budapestre érkeznek. * Az egyházi közalap törvényszerű rendeltetése cím alatt figyelmet keltő vezércikket írt Fejes István konventi képviselő a »Sárospataki Lapok® 44. és 45-ik számaiban. E'ső cikkében a Közalap múltjára vet visszapillantást s mond kritikát a segélyosztás eddigi módja fölött. Hibáztatja az elaprózott segélyezést, mely egyeseknek pillanatnyi enyhülést szerez ugyan, de maradandó hatás nélkül enyészik el. Majd azt sürgeti, hogy a Konvent által már elfogadott indítványa értelmében »elő kell venni a törvényt, megvizsgálni a segélyezendő célokat s megállapítani a segélyezés módját, megfelelőleg a céloknak s összhangzatban azokkal.« »A közalap legfőbb rendeltetéseül ... a lelkészi jövedelmek rendezését tekintem —• írja a második cikkben •— minélfogva én mindaddig, míg ez a cél elérve nincs, épen semmit sem adnék az egyházak kisebbszerű, mellékes szükségeire, hanem a törvény szerint mindenekelőtt fölsegélném őket a legfőbb szükségökben ; hasonlóképen, a rendkívüli esetek kivételével, megszüntetném a lelkészek tömeges segélyezését is, hanem e helyett, addig, míg a sor minden csekélyebb díjazású lelkész khartájának rendezésére kerülhet, a legszigorúbb helyzetben levőknek évi állandó segélyt biztosítanék « A közalap évi jövedelmét ekképen osztaná el: »i. Lelkészi jövedelmek fundációja a megszabott minimumig ; e célra volna fordítandó a jövedelemnek legalább fele. 2. Evi állandó segély a legcsekélyebb jövedelmű lelkészeknek és rendkívüli esetekben másoknak is. 3. Veszélyeztetett egyházaknak fontos létkérdési ügyekben alapos fölsegélése. E két célra volna fordítandó a jövedelem második fele.« A lelkészi jövedelmek fundációját fokozatosan véli keresztül viendőnek. A kivitel módozatjára nézve az összes egyházak főkönyvének elkészítését indítványozza, melyben pontosan ki legyen tüntetve, hogy mi van ? mi kell ? E főkönyv volna a Konvent további útmutatója. Alapítanunk kell, mert az áldozatkészség gyengül az elforgácsolás miatt, mely egymás elleni torzsalkodásra hívja ki a lelkészeket és egyházakat, e legnemesebb intézményünk rovására. * A tatai reform, egyházmegye Czike Lajos esperes és Konkoly Thege Imre gondnok elnöklete alatt Tatában rendkívüli közgyűlést tartott. Előző nap lelkészértekezlet is volt, melyet Czike L. újonnan választott elnök figyelemreméltó beszéddel nyitott meg. A beszédet egész terjedelmében közli a »D. pr. K.« A közgyűlésen először a most választott egyházmegyei tanácsbirák esküdtek fel és foglalták el helyeiket, névszerint: Czibor József, Kecskeméthy Jenő és Pereszlényi János mint egyházi, Kiss Móric és Pőczt János mint világi tanácsbírák. A közgyűlés után tartott consistoriumban megsemmisítették az etei lelkész-választást, minthogy a választó közönség oly ittas állapotban volt, hogy öntudatosan választani nem volt képes. (D. pr. K.) * Molnár Aladár síremlékének leleplezése kegyeletes ünnepély kíséretében folyt le f. hó 8-án a balatonfüredi reform, temetőben, nagyszámú érdeklődők jelenlétében. Képviselve voltak: Veszprémmegye, a mérsékelt ellenzék, az orsz. izraelita tanító-egyesület, a veszprémi tanító-egyesület, a veszprémi ref. egyház, Molnár A. rokonsága stb. Nagy feltűnést keltett, hogy sem az Akadémia, sem a közoktatásügyi minisztérium, melyeknek Molnár tagja volt, nem képviseltették magukat. Az emlékkő ünnepélyes leleplezése előtt a »Balaton-felvidéki néptanító-egyesület* diszgyűlést tartott a b.-füredi vincellérképző-intézet nagytermében. Elnöklő Németh Gerő a gyűlést megnyitván, elnöki jelentést tesz, mely szerint az emlékkőre közadakozásból 1353 frt 65 kr jött be, mely összeg a takarékpénztárban 1523 frt 0.3 krra emelkedett. A diszes emlékkövet Havranek Antal székesfehérvári iljú szobrász 900 frtért készítette. A megmaradt összeg *Molnár-alap« cimén oly célból helyeztetik el egy pénzintézetbe. hogy kamataiból ab.-füredi »Szeretetház*-ban évenkint egy árva gyermek tartassék el. Az elnöki jelentést Nagy Áron szeretetházi igazgató mély tanulmánynyal készített emlékbeszéde követte. E beszédben Molnár Aladárt bemutatja tanulóéveiben, majd mint tanárt jellemzi, később mint a közoktatás szervezésének részesét állítja elénk. Bemutatja őt mint népnevelőt, a nőnevelés ügyében mint úttörőt s a szegény-nevelést illetőleg valóságos apostolnak tünteti föl. Majd mint törvényhozót, magánembert s a tanügyi irodalom cstiggedhetlen bajnokát jellemzi hű vonásokban. Az emlékbeszéd útán a diszgyűlést berekesztették s a diszes közönség a temetőbe vonult. Itt az ünnep sorrendjét a b.-füredi dalárda nyitotta meg karénekével, ezt Segesdy Miklós b.-füredi ev. ref. lelkész emelkedett hangú gyászbeszéde és imája követte. Ezután szép ünnepi beszéd kíséretében Németh Gerő átadta az emlékkövet gondozás végett, a mit Ecsy László kir. tan. üdvözlő beszéddel szívesen fogadott. Szép Lipót, az országos izr. tanító-egyesület nevében koszorút helyez az emlékkőre, kifejtve Molnár Aladár érdemeit. A mérsékelt ellenzék, a balaton-füredi r. kath. egyház, az ev. ref. eklézsia, Veszprémmegye alispánja s többen szintén csinos koszorúkat helyeztek el az emlékkőre, melynek homlokzatán a következő felirat olvasható : Molnár Aladár született 1839. Meghalt 1881. A népnevelés bajnokának s az első magyar szeretetház megteremtőjének emlékére emelte: Magyaroszág -néptanítói s tanügy barátai adakozásából a balatonfelvidéki néptanító-egyesület. Végül Vekerle László dr. tanfelügyelő beszélt. * Gyászos jelenségek egyházunkban, melyek talán nem egészen esetleg találkoznak. A makói ref. egyház presbitériuma legközelebbi ülésében tiszt. Csécsi Miklós lelkész indítványára megtagadta a prot. irodalmi társaság pártolását és pedig azért, mert a pártolásra felhívok között azon unitáriusok püspöke neve is előfodul, kikhez minket sem hittani, sem történeti egység nem fűz, s kik úgy a múltban mint a jelenben s valószínűleg a jövőben is a magyarországi reformátusok legnagyobb ellenségei voltak és lesznek. — A mezőberényi ref. egyház hívei közül legközelebb 10 előkelő gazdag család jelentette be az unitáriusokhoz való átállási szándékát, és pedig azon ok miatt mert a békési határban levő földjeik után az egyházi felsőség által a békési egyháznak is fizetni köteleztettek. — A batonyai ev. ref. egyház hívei közül többen készülnek áttérni az unitáriusokhoz, és pedig azon ok miatt, mert a lelkészjelölő bizottság nem jelölte ki nekik azon lelkészt, kihez ők — mint egyházuk felvirágoztatójához — már eleve szép reményeket fűztek, s hozzá odaadó hűséggel ragaszkodnak. * Templom-szentelés. A somogymegyei Gyékényesben — mint nekünk irják — okt. 30-án szép ünnep folyt le. A gyékényesi alig 700 lelket számoló evang. gyülekezet által épített gót-stilű szép új templomot szentelték fel vagy 2000 összeserglett lélek jelenlétében. A felszentelést Andorka János somogyi esperes és ih.-berényi lelkész —* ez alkalommal mint a püspök megbízottja — teljesíté, ki szép beszéd után átadta hivatásának a gyönyörű új templomot és áldást mondott a vallásos érzületű buzgó kis gyülekezetre. A szentelés után a gyülekezet 100 terítékű ebédet adott, melyre a megjelent vidéki előkelőségek voltak hivatalosak és melynek folyamán számos felköszöntőt mondottak. A lakomát tánc követte.