Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-10-30 / 44. szám

Harmincadik évfolyam. 44. sz.

. Budapest, 1887. október 30. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTO-és KIADÓ-HIV AT IX. kar. Kíniisy-utca 29. sz. I. A L: flm, Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdi külön 30 kr. Jg^P Teljes számú péld.éixiyokikia.1 mindig szolgáLlHa/tuzik:. Az állami iskolák vallási iránya. Az 1868-ik évi XXXVIII. törvénycikk megalkotásakor, mely az u. n. felekezetnélküli iskolákat hazánk területén életre hívta, úgy a katholikus mint a protestáns egyház köreiben két tábor küzdött egymás ellen, az egyik elkeseredetten opponálva, a másik dicshymnusokat zengedezve az állami és a községi iskolákat létesítő közoktatási miniszternek. Az opponálok egy része elvi álláspontra helyezkedve támadta meg a törvényjavaslatot, perhorreszkálván minden olyan iskolát, mely az egyház közvetlen befolyása és direkciója alól emancipáltatik. Hazánkban — úgy mondának — a család, az iskola, a társadalom, a politikai közélet összes intézményei vallás-erkölcsi alapokon állanak s a keresztyén egyházakban bírják legerősebb és legbiztosabb támaszukat. Ennélfogva felekezetnélküli iskolák, melyek e támaszt nem bírandják, rövid idő múlva maguktól elenyésznek ; ha pedig éleiben maradva tért hódítanak s számuk jelentékenyen szaporodik: akkor az egyházakat az állam és társadalmi élet ezen legerősebb oszlopait, fogják meggyöngíteni, minek folytán a rájuk épített intézmények is lassanként összeomlanak. Az ellenzők másik nagyobb része gyakorlati szempontokból opponált a javaslatnak. Az állami és a községi iskolák — így szólának — nélkülözni fogják a felekezeti iskolák egységes irányát és határozott jellegét; szellemök, irányuk nem lesz, mert nem lehet, se katholikus, se protestáns, de talán még vallásos sem; még a magyar nemzeti nyelv és szellem ápolását is csak tartózkodva mondhatják főcéljuknak, mert a nemzetiségekre ily polyglott államban, minő e mienk, tekintettel kell lenniök; a tanítói és gondnoki kar, épen úgy, mint maga a tanuló ifjúság, heterogen elemekből fog állani, a mi sok felekezeti és nemzeti súrlódásokra adand majd bőséges alkalmat s e mellett az oktatást és a nevelést is szerfölött meg fogja nehezíteni. Sokan amiatt is aggódtak, hogy az állam az általános tankötelezettség kimondásával oly terhet vett magára, melyet nem fog megbírni. Tömérdek község van hazánkban olyan, ahol e törvény értelmében az államnak kell iskolát állítani, s annak költségeit viselni. Vájjon képes lesz-e erre a csak félig önálló s különben is súlyos pénzviszonyok között élő Magyarország? De többen voltak úgy a katholikus mint a protestáns egyház irányadó férfiai közül, akik más szempontokból Ítélték meg s épért azért örömmel üdvözölték és teljes meggyőződéssel fogadták el a törvényjavaslatot, mely a községi és az állami iskoláknak hazánkban életet adott. Az iskolai oktatás — mondák — nem egyházi, hanem emberi és polgári kötelesség, melynek teljesítését megőrizni és segíteni az állam feladata, annyival is inkább, mert e nagy feladat teljesítése a vallásfelekezetek anyagi erejét messze túlhaladja. Századokon át volt hazai oktatásunk kizárólag a felekezetek kezében és íme szomorúan kell tapasztalnunk, hogy iskolák és műveltség tekintetében a többi civilizált államokhoz képest messze elmaradtunk. A felekezetek megtarthatják és tovább fejleszthetik iskoláikat e törvény megalkotása után is, de a mely községekben különkülön gyengébbek, hogy sem saját erejökből felekezeti iskolát tarthassanak fenn, ott vagy a község, vagy az állam, vagy mind a ketten is segítségül mennek a vallásfelekezeteknek, hogy közös erővel egy jól szervezett iskolát létesíthessenek. Nincs és nem lesz ebből semmi sérelem, de sokat nyer vele a tanügy, a község, az állam, sőt sokat nyernek vele magok a vallásfelekezetek is, mert az iskolafenntartás költségeinek jó nagy részét speciális vallás erkölcsi céljaik előmozdítására fordíthatják. s7