Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1887-09-04 / 36. szám
1129 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP 1130 értesítőjét FazeJcas Sándor h. igazgató állította össze. Maga az igazgató közli magyarázó megjegyzések kíséretében a latin nyelvnek a reáliskolákban leendő tanítására vonatkozó miniszteri rendeletet; azután ugyancsak ő adja a debreceni reáliskola történetét, tekintettel a többi reáliskolák múltjára. Értekezéseben szerző a következő kérdésekre ad feleletet igen érdekesen : »mikor keletkezett és miként fejlődött ki a középiskolai nevelésben azon irány, melynek terjesztésére a mai reáliskolák szolgálnak ? mi adott okot az első reáliskoláknak vagy az ezeknél korábban keletkezett s ezekkel rokon célú tanintézetek felállítására? mikor keletkeztek s mily berendezésűek voltak az első tanintézetek ? miként ke'etkeztek hazánkban a reáliskolák ? stb. A debreceni reáliskola 1873-ban alapíttatott. A tantestület, a hitoktatókon kívül 8 tagból áll. A tanárok közül irodalmi munkásságot fejtettek ki Piribauer Alajos (felolvasások); Zimmermann Gyula (»Német nyelvtan középtanodák számára>) ; Beczner Frigyes (»A magyar nyelv elméleti s gyakorlati tanítása az egész gymnasiumi tanfolyamon®, palyamű) és Harmath Gergely (»A kigyók méregszerves) A könyvtár és szertárak szépen gyarapodtak ajándékozás és vétel útján. A növendékek összes száma az öt osztályban 170 volt. Tanév megnyitása szept. 1. 39. A dévai m. k. állami főreáliskola értesítőjét Téglás Gábor igazgató tette közzé. Téqlás Gábor tanítványai számára ad egy rövid tájékozást ama praehistorikus telepekről, melyek Déva legközelebbi környékén találtatnak. A reáliskola számára törvényhozásilag engedélyezett iskolaépület és internátus alapköve a folyó évi junius 8-án tétetett le nagy ünnepélyességgel. A növendékek száma az év végén 147 volt, mely szám 15-tel multa felül a megelőző évit. A tanárok száma, a vallástanítókon kívül, 14. — Közülök irodalmilag működtek: Dr. Darvai Mór (különböző hírlapokban és folyóiratokban) ; Ferenczi Gyula (Homer világnézete) ; Jakab Ödön (költemények stb.); Király Pál (Sarmizegethusai Mithraeum stb.); Kun Róbert (Tanulmányok a Hóra korszakból stb.) ; Mailand Oszkár (több tanulmány); Klimó Mihály (francia fordítások), Szinte Gábor (közigazgatási térkép) és Téglás Gábor (több tanulmány és értekezés). Érettségi vizsgát 9 ifjú tett. A tanári könyvtár áll 1715 mű 2240 kötetből, ez évi gyarapodás 78 munka 106 kötetben Az ifjúsági könyvtár állománya 1265 mű 1355 darabban, 1795 kötetben. Gyarapodtak egyébb gyűjtemények is. Az önképzőkör bevétele Ő17 frt 19 kr volt, kiadása pedig 82 frt 79 kr. Ösztöndíj címen kiosztatott 493 forint. Tápintézeti jótéteményben 18 tanuló részesült. A segély-egylet összes vagyona 14,297 frt 96 kr. A tanév kezdete aug. 29. 40. A székely-udvarhelyi kir. allami főreáliskola értesítőjében legelői »A geográfiái nevek helyes írásáról« Laukó Albert értekezik. A tantestület 14 tagból áll. A növendékek száma az év végén 134 volt. Érettségire jelentkeztek 8-an, tényleg sikerrel vizsgázott 6. Az intézet gyűjteményei jelentékenyen gyarapodtak. A tanárok közül irodalmi működést fejtettek ki: Barabás Domokos (különféle történelmi tanulmányok); Kohlbauer Ferenc, több tanulmány) és Laukó Albert (könyvismertetés; » Egyetemes földrajz« stb). Tanév kezdete szept. r. 41. A budapestr VIII. ker. községi főreáliskola értesítőjét Felsmann József igazgató szerkesztette. Dr. Wutz Albert intéz »néhány szót a szülőkhöz* az iskola és család kölcsönhatásáról értekezve. A tanári testület hitoktatókkal és melléktanárokkal együtt 30 tagból áll. A tanulók száma 515, mely összeg a tavalyi létszámhoz képest 35 főnyi apadást mutat. Az önképző kör tényle ges vagyona 89 frt 80 kr. A segély alapítvány összege 3270 frt 6 kr. A tandíj mentesség összege 93 tanu'ónál 2144 frt. Tandíjakban befolyt 8996 frt. A tanári könyvtár ajándékozás folytán 28 művel gyarapodott, vétel útján pedig 52 művel. A könyvtár állománya 1558 mű 2369 kötetben. A Szilágyi István-féle alapból a tanintézet növendékei összesen 1470 frt segélyt élveztek. Ö-ztöndíjakban kiosztatott 982 frt 86 kr. A földrajz-történeti szertár állománya 145 térkép, 4 földgömb s 52 egyébb taneszköz; az éremtáré: 1392 darab; a természetrajzié : az álattanhoz 10,000 db stb. A természettanié 239 darab és a vegytanié 1420 db eszköz és edény és 379 vegyszer. A tanári kar tagjai közül irodalmilag működtek: Eberling József (Számtani munka), Felsmann József (Német nyelvtan és olvasókönyv), Kiss E. János (»A geometriai a'aktan elemei* I. és II. rész) és dr. Wutz Albert (»Magyarországi fő- és középiskolák névkönyve VII. évfolyam*). Érettségi vizsgára jelentkezett 17, de csak az érettségi vizsgáról van még közölve a kimutatás. A tanulók felvétele már aug. 30-án megkezdődik. Örömmel constatáljuk, hogy ez is igazán mintaszerű értesítő, világos, könnyen áttekinthető részletes adatokkal. Óhajtanok, ha az ilyeneket tartanák szem előtt az igazgató urak, s ennek és a hasonló egy-kettőnek mintájára állítanák össze évi jelentéseiket. Nem pedig úgy, mint a legtöbb értesítőnél, hogy a tömérdek aprólékosság sehol végeredményileg nincs összegezve s úgy kell nagy nehezen a valóban fontos s általános érdekű adatokat összeböngészni. Kérjük e megjegyzésünk figyelembe vételét. (Folyt, köv.) Lector. T A R C A. A tudományos s különösen az egyháztörténelmi seminariumokról. (Folytatás.) Hazánkban már a »RatÍo educationis* hangoztatta az egyoldalú tudós oktatás ellen szavát, kimondván, hogy az akadémiának célja, feladata nem befejezett tudósok képzése, de azért »necesse omnino est, ut praecipua cuiusvis Discipünae elementa .... plene pertractentur.* Mondjunk-e még többet, s hozzunk-e még föl példákat annak bizonyítására, hogy a tudománytanító akadémiák a felső oktatás célját szolgáló tanító s nevelőintézetek s nem tudománymíoeló' akadémiák, s ha azokká akarnak válni, céljokat tévesztik épen úgy, mint a kelleténél magasbra törő középiskola,1 8 ) tanítóképző,1 9 ) vagy egyéb iskola. Pia azonban intézeteink a tudománymívelő akadémiákkal nem ugyanazonosak is, lévén ez utóbbiaknak célja — Csengery szerint — »minden más, minden 1S ) A kelleténél magasbra törő középiskolákról, »die sich Studien anmassen, welche einem höhern Altér und höhern Instituten vorbehalten sein sollten«, azt irja »Über die Universitáten* cimfí művében (51. 1.) a fr. Willers (ford. Uagena. 1808.): »es ist besser, nur das zu sein. was die Natúr der üinge gebietet, und seinen Überfluss von Kraft zur Vervollkommnung seiner Verrichtungen anzuwenden.* ,9 ) Schiitze : »Die Seminarnoth* cimu művében (1851. 19. lap.), hibáztatólag emlékezik meg arról, hogy a tanítc-seminariumban mélyebbre ható 3 terjedelmesebb ó-assyr történetet hallgatott, mint az egyetemen. S igaza van, mert a néptanítói hivatásnak is meg van a maga láthatára.
