Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-09-04 / 36. szám

az absurd conclusio foly, hogy pl. az erdélyi egyházkerületben a 300 ezer lelket meghaladó világi elem, mondjuk, 300 képviselője mellett, az 530 tagból álló papság csupán egy mondd egy egyén által képviseltethetné magát a kerületi gyűlésen ; s ha ez az egy pap, a dolog természetétől folyólag, a püspök volna, ez a szegény paritásos püspök még a papokat sem szentelhetné fel, mert törvényes assistensei, az esperesek, nem jelenhetnének meg a kerületi közgyűlésen, s helyettük e példás szervezetű egyházkerület a szomszédból kölcsönzött esperesek segítségével ordináltatná papjait! Ugyan hol tanulta az igazgató-tanácsos úr a paritás e túlvilági theoriáját? Ugyan hogy írhat a félét, hogy a , paritásnak prot. egyházi életünkben jogosultsága nincs, mert kasztokat teremt s mert a nagytöbbségű világi elemmel szemben a csak parányi számú papság egyenlő jogokat nem vindikálhat magának?!* Ugyan honnan ez ideges félelem a paritástól? Ha megengedné a szelid polemikus úr, hogy a kérdésekre magam feleljek, feleletem röviden ez volna : a paritástól azért irtóznak Erdélyben némely „világi1

1

intézők, mert annak érvényesítése véget vetne a „nagytöbbségük világi elem hatalmának s azt a szegény elnyomott papságot egyenjoguvá tenné a világiakkal az önkormányzatban. Pedig az igazi paritást nem is perhorreskálta mindig az erdélyi egyházkerület, sőt volt idő, midőn ugyancsak helyeselte és fölkarolta annak eszméjét. Ha az én állításomra nem hiszi, olvassa el Szász B. úr, egyik ;kodofikáló társának, dr. Kolozsvári Sándornak >Az erdélyi ev. ref. egyházkerület egyházjogágban (195. és 197. 1.) található eme passusait: ,Az egyházmegyék szervezetének alapelvei: .... 4-er Hogy az egyházmegyék élén álló megyei közgyűlések az egyházi és világi rendből egyiránt, és a teljes pllTitdS elvén alakítandók.u És tovább (197. 1.): felsorolásból láthatólag, az egyházmegyei közgyűlés alkotó elemeinek meghatározásánál az általunk már kiemelt képviseleti rendszer, valamint a világi és az egyházi rend egyenlőségének elve (paritas) nyert alkalmazást." Nos ha a tractusoknál igen: hát miért nem nyerhetett volna alkalmazást a paritas elve a kerületi gyűlés összeállításánál is? Mondja meg Sz. B. úr, honnan és miért e következetlenség? Miért helyes és célszerű a paritas elve alant és miért helytelen a felsőbb fokozatokon ? Avagy talán dr. Kolozsvári nem mondott igazat: Vagy tán a mostani codificatio alkalmával a tractusok szervezete is más alapra lőn fektetve? . . . Igazán nevetséges, mikor egy igazgató tanácsos és codilicator oly kevéssé ismeri saját egyházkerülete szervezetének sarkalatos elveit, és mégis másokat kiván tudatlanságukért pót-tanfolyamra küldeni ! (Vége köv.) Dunamelléki. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. (Hatodik közlemény.) 35. A lőcsei királyi katholikus fögymnasium értesítőjét Halász László igazgató szerkesztette. Benne Hadik Richárdnak a »hajcsövesség elmélete* cimű értekezéséből a II. rész közöltetik, folytatását a jövő évi értesítő fogja közölni. A tanári testület 17 tagból áll a hitoktatókkal együtt. A tanintézetet a lefolyt évben Szieber Ede tankerületi főigazgató látogatta meg. A növendékek Összes száma az év végén 244 volt, kik között nemzetiségüket s illetve anyanyelvüket illetőleg csak magyarúl beszélő volt 18, magyar-német 51, magyarnémet-tót 131, magyar-tót 33 és német-tót 11. Érettségi vizsgára jelentkezett 18 ifjú, kik közül a vizsgát sikerrel megállotta 11. Az ösztöndíjasok összesen 1300 forintot élveztek. Az ifjúsági önképző-kör könyvtárában 813 kötet és 803 füzet van. A kör vagyona 372 forint 78 kr alaptőke. A segélyző-egyleté pedig 14,401 frt 77 kr. Tápintézeti jótéteményben 1820 frt erejéig részesültek a növendékek. A tápintézetre Császka György szepesi püspök 23 tanuló tartási díjáúl 1005 frtot adományozott. A tanári könyvtárban a mult év végén 9939 frt 84 krnyi értékű 2759 kötet és 1700 füzet volt. A történelmi és földrajzi tanszerek 1181 frt n krnyi értékkel bírnak. A természetrajzi gyűjteményben van 3463 darab, a természettani műtárban pedig 431. Ezeken kívül van az intézetnek mennyiségtani tanszer, régiség- és éremgyüjteménye s vannak rajztani tanszerei és testgyakorlási taneszközei. Rendkívüli tantárgyúi taníttatott a francia nyelv. A tanév megnyitása szept. hó i-én lesz. 36. A szatmári kir. kath. fögymnasium értesítőjét Lukácsi Györgynek »Mathematikai játékok« cím alatt néhány a növendékeket hasznosan mulattató számtani feladványa nyitja meg. A tanári kart nagy veszteség érte Vlkolinszky Béla tanárnak elhunytával, ki 31 éven keresztül munkálkodott a tanügy terén. A tantestület 16 tagból áll. A növendékek száma az év elején 346 volt, kik közül az év folyamán elmaradt 23. Érettségi vizsgára jelentkezett 32 ifjú s a vizsgát sikerrel letette 27. A tápintézet bevétele 1926 frt 56 krajcár volt, kiadása ugyanannyi; összes vagyona 12,671 frt 73 kr. Könyvtárról s egyébb gyűjteményekről, valamint az ifjúsági egyletekről nincs semmi kimutatás közölve. Tanév megnyitása szept. I. 37. A lőcsei magy. királyi állami főreáliskola értesítője a következő tartalommal jelent meg : »Mutatvány Theisz Gyula Nouvelle Grammaire Erangaise cimű művéből*; »Legújabb miniszteri szabályzat a latin nyelvnek a reáliskolákon való rendkívüli tanítása tárgyában*, »Adatok a lefolyt tanévről« és »Tudósítás a jövő tanévre vonatkozólag.« Az »Adatokból« a következőket emelketjük ki: A tantestület 17 tagból áll a hitoktatókkal együtt. A növendékek összes száma az év végén 101 volt: köztük nyelvi viszonyaikat illetőleg magyar 2, német 3, magyar-német 38, magy.-német-tót 46, némettót 12. Érettségi vizsgát tett 7 ifjú. A tápintézet egész évi bevétele 2079 frt 6 kr volt, kiadása pedig 1485 frt 65 krt tett; összes vagyona 5239 frt 81 kr. Jótéteményben 390 frt erejéig részesültek a növendékek. Feleslegesnek tartja az igazgatóság statisztikailag kimutatni a tanszer-gyűjtemények, könyvtár stb. állását ? Mi nem tartjuk annak! Tanév kezdete szept. 1. 38. Debrecen szab. kir. város főreáliskolájának