Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-31 / 31. szám

Harmincadik évfolyam. 31. sz. Budapest, 1887. julius 31. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTO-és KIADÓ-HIVATAL: IX, ker. Kinizsy-ufea 29, sz. I. em, Előfiz eté ai dij : Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. Teljes számú példányok^ka.! mindig: szolgá.llia.tun.l£. Egyházkerületi közgyűlés után. A tanítói kar közszelleme hogy javításra szorul, azt a megelőző cikkek, melyekben a hiányokat feltártam, azt hiszem, eléggé demonstrálták. Vegyük fel az elmélkedés elejtett fonalát s lássuk: hol és miként kellene a javítást eszközölni. A javítás az életben és az iskolában párhuzamosan volna kezdendő és végzendő. Azon tanítókkal szemben, kik már a gyakorlati életben működnek, rendszeresebbé és gondosabbá kell tenni a felügyeletet; azokat, kik még az iskolában az előkészület éveit járják, szigorúbb és céltudatosabb nevelésben kell részesíteni. A népiskolai felügyelet országosan hiányosnak nevezhető, úgy az államnál, mint az egyházaknál. Az állami tanfelügyelet hiányosságát a tankerületek nagysága s a tanfelügyelő erők elégtelensége okozza. Vannak tankerületek, melyeknek Összes teendőit a legnagyobb munkaerő sem képes jól elvégezni. Ha a szorgalmasabb tanfelügyelő elvégzi a felügyelet egyik ágát, pl. az irodait vagy a külső adminisztrációit, elmarad vagy nagyon hiányos ellátásban részesül a paedagogiai oldal, megritkul az iskolalátogatás, oly annyira, hogy némely iskolák éveken át nem látnak tanfelügyelőt. Az egyházi tanfelügyelet hiányosságának oka a felügyelet sokfelé osztottságában keresendő. Az egyháznál, legalább a reformátusnál, az a baj, hogy nagyon is sok a $

tanfelügyelő €

s ezeknek hatásköre nem lévén elég szabatosan körvona-Iozva, a felelősség az eloszlásig megoszlik. Megosztott felelősség: semmi felelősség. Az egyházi iskolának felügyelője először a helyi lelkész, azután a körlelkész vagy egyházi tanfelügyelő, azután az egyházmegye esperese, azután az egyházmegyei tanügyi bizottság. És e sok felügyelő mellett mégis hiányos a felügyelet. Ha a helyi felügyeletet vezető lelkész hol kényelemszeretetből, hol a súrlódás kikerülése céljából vagy nem elég gondosan, vagy nem elég erélylyel teljesíti a felügyeletet s az iskolaügy hanyatlásnak indul: kit terhel a felelősség az iskola pusztulásáért? Jogilag a hiányos helyi felügyeletet, tényleg senkit. Pedig van rá eset, magam is tudok, hogy az egyház iskolájába éveken át be se nyit a helyi felügyelő. Az egyházmegyei tanfelügyelők és körlelkészek legtöbbnyire csak nobile officiumot végeznek, melynek teljesítése egészen az ő noblesse-üktől függ. Ha találkozik közöttük ügybuzgó és erélyes, ki nemcsak rendben tartja, de fejleszteni is képes az illető kör iskolaügyét: ez legtöbbször a véletlen műve, mert általában véve a körlelkészség nagy teherrel és sok munkával járván, naponként ritkul a hivatott vállalkozók sora. Az egyházi élet ily fontos érdekének kielégítését a véletlenre bizni kockáztatás nélkül tovább nem lehet. A népiskolai tanfelügyelet javítása érdekében első dolog, hogy a helyi felügyelet gondosabbá és teljesebbé tétessék. Esperesi figyelmeztetés, sőt ha szükséges, egyházmegyei végzés útján, rá kell szorítani az iskola első elöljáróját, hogy az egyházközség tanügyére gondosan felvigyázzon, az iskolában a felügyeletet, ellenőrzést, látogatást lelkiismeretesen teljesítse s a végzett munkáról az esperesi szemle alkalmával számot adjon. E tekintetben nem volna felesleges, ha minden egyházmegyében a népiskolai helyi felügyelet néhány általánosabb pontból álló ^Szolgálati utasítás* -ban szabályoztatnék, hogy a canonica vizitáció alkalmával a teljesített munka elbírálására concrét mérték álljon rendelkezésre. Az egyházi népiskola felvirágoztatásában a tanító egyénisége után a felügyelő lelkész bír a legnagyobb fontossággal, mert az ő személyes érintkezése képezi az életeleven kapcsot az egyház és az iskola között. A tanfelügyelet javítása végett szabatosabban