Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-24 / 30. szám

Harmincadik évfolyam. 30. sz. Budapest, 1887. julius 24. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: • IX. ker. Kinizsy-ulca 29, sz. 1. etn, Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr, sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. ÜT" Teljes számú példányokkal xn±in.dLig szolgálHatuinJs:. Párbér perek. A párbér ügyekben uralgó ellentétes jogi nézetek tisztázásának szükségessége szülte a Curia 1886. évi 31. számú plenáris decisioját. A Curia ezen elvi határozatban ámbár kifejezetten a kétféle jogi iskola egyikéhez sem szegődö-tt — kimondta, miszerint nincsen ugyan kizárva az, hogy a párbér reál teher jellegével ruháztassák fel. azon körülmény azonban, hogy a lecticale az egyházlátogatási okmányban telkenként vettetett ki, a párbér dologi voltát még magában meg nem állapítja. A canonica visitatió, tehát a párbér dologi hatályának megállapítására alkalmas bizonyíték nem lehetvén, felperes párbér perben csak akkor mutathat ki eredményt, ha bármily más módon, követelése dologi voltát perrendszerűen beigazolnia sikerül. Hogy ez a legtöbb esetben meddő fáradság, ez — tekintve az e részben való bizonyítás nehéz voltát — természetes. Az egyes egyházak lelkészei javára lekötött szolgáltatások, minél gyorsabb és bizonyosabb behajtása azonban, tagadhatlanul kimérhetlen fontosságú sok egyházra nézve, sőt a legtöbbre nézve életkérdés is. A párbér jogcímén indított perek pedig, főként ha más valláséival állunk szemközt és ha a követelési jogalap tagadásba vétetik, legalább is nagyon bizonytalan kimenetelűek. Kérdés: nem-e volna mód, az illető jogosultak eme nehéz helyzetén némileg segíthetni. Több párbér perrel találkoztam, ahol felperes keresetével csak azért bukott el, mert párbér jogcímén perelt, holott módjában lett volna ezen nehéz jogalap helyett más oly jogalapot találni heresete részére, melyen állva, ügyének diadalra jutnia kellett volna. A párbér fogalma igen tág és különösen mai nap a gyakorlati életben sc oly követelést canonisálnak lecticale követeb ek, mely mindenhez jobban hasonlít, mint s cticaléhez. Igen sok okmány — melynek alapján párbér per indíttatik — nem lecticale, de patronatusi jogviszonyt foglal magában. ,Hogy felperes ily körülmények közt lecticale-keresetével elbukik, holott patronatusi jogcímre fektetett keresetével könynyen keresztül hatolhatott volna — ez könynyen felfogható. A párbér alapja, a hívek parochialis vonatkozása, a parochialis kötelék, a patronatusnál ellenben ez nem sarkkérdés. A párbér személyes kötelezettségen alapul és ennek esetleges dologi jellege esetről-esetre bebizonyítandó; a patronatusi kötelem dologi volta pedig kétségtelen. A patronatus absolut dologi hatálya oly kétségtelen, hogy ez telekkönyvezés tárgyát nem is képezi, eo ipso átszállván azon jószág mindenkori birtokosára, mely jószághoz szerződésnél fogva kapcsoltnak tűnik fel. Minthogy tehát a patronatusi jogviszony sokkal kényelmesebb perlési alapot nyújt, mint a lecticale, jogi és egyházpolitikai szempontokból helyesen és egyháza érdekében cselekszik azon egyházi hatóság, a melyik patronatusi jogalapon állva, lép fel perrel akkor, amidőn neki erre bizonyítékai csak némi támpontot nyújtanak is. A hol pedig nem kétségtelen lecticale kérdéssel állunk szemben, sokszor találni támpontot arra nézve, hogy patronatussal vagy dotacióval van dolgunk. Igaz ugyan, hogy a dotacio nem nyújt az illető egyháznak oly szilárd és absolut követelési jogalapot, mint a patronatusi jogcím, mert a dotációnál a dologi jelleget — jelzálogi lekötés hiányában — rendszerint nélkülözzük, mégis több támpontot nyújt a lecticale jogcíménél, mely utóbbi csak a személyes kötelem jellegével bír. Magában véve azon körülmény pedig, hogy az illető alapító okmányból a patronatusi jogalap expressis verbis ki nem tűnik, még magában véve nem involválja azt, hogy kétségtelen patronatusi kötelemmel nem lehetne dolgunk. Láttam alapító okmányokat, melyekben a szokásos jelző: Jure patro-