Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-10 / 28. szám

s átalában a tanügyet, lelkesebben tennék értekezleteiken megbeszélés tárgyává ; értenék meg, hogy a ki a tanügy érdekében felszólal, az csak a rossz tanítók ellensége, a jóknak pedig barátja, de mindenesetre barátja a tanügynek s magukban a kötelességeiket felfogó és betöltő, tiszteletreméltó tanítókban lenne lelki erő, szembeszállni az ő tekintélyüket is rongáló hanyag, lelkiismeretlen tanítókkal s minden módon igyekeznének mérsékelni, buzdítani, sőt szorítani azokat, kikkel egyik esetben haszonlesés, másikban pályája iránti kedvtelenség vagy épen szándékos hanyagság feledteti a tanító kötelességét és felelősségét. Veritas. Értesítés. A tiszántúli ev. reform, egyházkerület népiskolai tanügyi bizottsága részéről, 1887. évi január 1. határidővel hirdetett tankönyv-pályázatról, s azóta megbírált pályaművekről következőkben értesítem a művek szerzőit és a t. közönséget. I. A tanügyi bizottság nem találta elfogadhatóknak a következő műveket : 1. »Sors bona, nihil aluid* jeligéjű ABC és olvasókönyvet s annak vezérkönyvét. 2. »Uj magyar ABC e és olvasókönyvet® s az e mellett beküldött vezérkönyvet, melyeknek jeligéjök: »Legyen oktatásunk természetszerű* stb. 3. »Nyelvében él a nemzet* jeligével »ABC; olvasókönyv a kezdő iskolások számára* cím alatt, vezérkönyv nélkül érkezett pályaművet. 4. »Szemléletileg taníts, könnyűről nehézre* jeligével beküldött ABC és elemi olvasókönyvet. 5. Olvasókönyv az ev. ref. népiskolák II., III. IV. V—VI. osztálya számára: »A haza minden előtt* jeligéjű 4 külön kötet művet. 6. »Olvasókönyv az elemi népiskola II. osztálya számára* című, »A könyvek néma mesterek« jeligével érkezett füzetet. 7. »Munkálkodjál, míg nappal van«, »Az értekm lelke az olvasásnak* és »Tudományra csak kitartó szorgalom által tehetünk szert« jeligékkel, »Olvasókönyv és nyelvtani anyagtár, az elemi népiskolák II, III. és IV-dik osztálya számára* cím alatt készült 3 különálló füzetet. 8. »A magyar nemzet története összefüggő e'őadásban« című »Atok fogta meg a magyart* stb. jeligéjű művet. 9. »Magyarország nem volt, hanem lesz* je'igével beküldött 2 külön füzet történelmet, melyek közül az első füzet címe: »Magyar történelem életrajzi irányban*, a másodiké: »Összefüggő magyar történelem * 10. »Inductivitás« jeligével földrajz az elemi iskolák IV. osztálya számára című pályamunkát. 11. »Haza és szabadság, e két szó az* stb. jeligével érkezett földrajzi pályaművet. 12. Földrajz a IV. osztály számára és földrajz az V—VI. osztály számára című »Közeliről menj távolira« jeligéjű műveket. 13. »A haza minden előtt* jeligével beküldött »Magyarhon földrajzát.« 14. »Szemlélet az ismeretek alapja« jeligéjű Természetrajzi Olvasókönyvet. II. Dicséreteseknek találta, de elfogadásra méltóknak nem itélte a tanügyi bizottság : 1. »A ki minek nem mestere, elrontója annak« j jeligével érkezett »Első olvasókönyv (ABC)* és »Vezérkönyv az első olvasókönyvhöz* című pályaműveket. 2. »A szép iró és jó olvasó könnyen boldogul* jeligéjű ABC s elemi olvasókönyvet és vezérkönyvet. 3. »Szép csillag a honszeretet* jeligével beküldött magyar történeti életrajzokat. III. Elfogadta s némi igazítás és részben átdolgozás feltétele alatt a pályadíjra méltóknak itélte a tanügyi bizottság : 1. »Kövesd az ész és tapasztalás örök törvényeit* jeligével érkezett »Uj magyar ABC és olvasókönyv« című pályamunkát s annak ve/érkönyvét. 2. »Életrajzok a magyar történelemből* című, »Minden ember legyen ember és magyar* stb. jeligéjű művet. 3. Az ugyanazon jeligéjű Magyarország történetét. 4. Kotay Lajosnak nyilt pályázatra beküldött következő című művét: »A magyar királyság rövid földirata.* Az el nem fogadott pályaművek szerzői felhívatnak, hogy műveiknek mely cím alatt és hova leendő küldése felől nt. Némethi Lajos lelkész urat, a tanügyi bizottság elnökét ('akik Debrecenben) f. évi szeptember i-jéig értesítsék. A dicséreteseknek talált, mint szintén az elfogadott pályamunkákat az azokra vonatkozó határozattal együtt illető szerzőiknek a bizottság el fogja küldeni. Kőrös-Tarcsán, 1887. junius 23-án. Szabó János, esperes, egyházker. népisk. tanügyi bizotts. elnök. T A R C A. Feltételes halhatatlanság a bibKa szerint. Előadta a párisi általános lelkész-értekezleten Byse IC ár cl37\ N brüsszeli icf. lelkész. Uraim ! »Nem csupán haladást kívánok önöktől és magamtól is, hanem egy egészen új irányt: a mi keresztyénségiink revisioját.« Ezt mondta korunk egyik legkitűnőbb lelkésze, Monod Adolf. Ez a revisio már megtörtént, úgy hogy azt mondhatjuk, hogy a XlX-ik század reformja túlhaladja terjedtségben és mélységben a XVI. század reformatióját. Egyike a leghangzatosabb és a legjobban kétségbe vont újításoknak az emberi lét tartamára vonatkozik. Ez a titokteljes kérdés, mely ép oly kiváló fontosságú a bölcsészetre, mint a vallásra nézve, egyedül e szavakban állítható fel: a lélek halhatatlan-er Akár igennel, akár nemmel feleljünk erre, az egész emberi faj örök sorsának szabályozását értjük alatta, minden egyéneket ugyanazon kategóriába helyeztünk általa. Mintegy 30 év óta némely tudósok egy közvetítő megoldásra jutottak. Ahelyett hogy tisztán és egyszerűen állítsák vagy tagadják az embernek örök fenmaradását, úgy mutatták fel azt mint lehetségest. Szerintök a halhatatlanság nem természetünkhöz tartozó tulajdonság, és így egyetemes, elidegeníthetlen; hanem ez egy magasztos cél, amelyre Isten minket elhív, de amelyet bizonyos feltételek teljesítés nélkül el nem érhetünk. Tudván azt uraim, hogy én is osztozom ebben az elméletben, önök szívesek voltak megbízni azzal, hogy ezt önök előtt védelmezzem. Ez a bizalom nagyon megtisztelő rám nézve, annál is inkább, mert néhány év óta Franciaországon kívül lelkészkedem. Én megtettem mindent egész erőmből, hogy az önök várakozásának méltó-