Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-07-03 / 27. szám

Harmincadik évfolyam. 27. sz. Budapest, 1887. jullus 3. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. kar. Kinizsy-utca 29. sz. 1. em, Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. IMT Teljes számu példám-y-olckia.1 inirLcLig- szolgálhatunk. ELOFIZETESI FELHÍVÁS a PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP" 1887. évi második félévi folyamára, PP Előfizetési cLij : Egész évre 9 forint félévre 4 forint 50 kr., negyedévre 2 forint 25 kr. Az előfizetési pénzeket lapunk kiadó-hivatalába (Kin'lZSy-utca 29-dik Szám alatt) kérjük küldeni. Szőts Farkas főmunkatárs. Dr. Ballagi Mór, laptulajdonos és felelős szerkesztő. Egyházkerületi közgyűlés után. Komoly munkában, zajos jelenetek nélkül, de annál épületesebben folyt le a dunamelléki egyházkerület közgyűlése a mult hónapban. Nagy tevékenységű püspökünk jelentése, egyházmegyéink jegyzőkönyvei, állandó bizottságaink előterjesztései s a tárgyalások egész folyamata minden figyelmes szemlélőt meggyőzhettek a felől, hogy egyházkerületünkben >

mindenütt élet és haladás van*, s az őrállók ébren virrasztanak, a szervek jól működnek, a tagok egészben véve egészségesek, szóval hogy ^vérben-érben vidám a keringés/ De mivel e földön semmi emberi intézmény nem tökéletes, nem is szükséges mélyebbre ható tekintet, hogy belássuk, miszerint az egészben véve ép egyházi organizmuson kiütések, sőt sebek is vannak, melyek gondos orvoslást igényelnek. A dunamelléki közgyűlés folyama is tárt fel egy oly sajgó sebet, melyet komolyan megvizsgálni és ha lehet, gyökeresen orvosolni a hivatottaknak, szent kötelességük. Nem tartozom azok közé, kik a közélet bajait a sajtó útján orvosolni vélik akár az állami, akár az egyházi életben ; de erős meggyőződésem, hogy a bajokra rámutatni, a közfigyelmet rájuk irányozni s az orvoslás módjai és eszközei fölött eszmét cserélni, quasi consiliumot tartani a gondos sajtónak nemcsak joga, hanem egyenes kötelessége is. A sajtó nemcsak és első sorban nem is arra való, hogy puszta tényeket regisztráljon és hireket kolportáljon, hanem az a főhivatása, hogy eszméket érleljen, tényeket bíráljon, s ezek által a közcselekvésre irányzólag is befolyjon. E meggyőződésben veszek magamnak bátorságot arra, hogy a dunamelléki közgyűlés tárgyalásai fonalán egyháztársadalmunk egyik égető sebére s annak hitem szerinti gyógyszereire, a mennyire egy pár cikk keretében lehetséges, röviden rámutassak. E seb az iskolaüyy állapota az egyházban. Sebe ez ma már az egyházi, vagy a mint nevezni szokás, a felekezeti tanügynek általában s az iskola elemi és közép, sőt részben felső fokán is. A hitfelekezetek között e tekintetben csak fokozati különbség van, a mennyiben a protestánsoknál kisebb a baj, mint a kntholikusoknál