Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-06-26 / 26. szám

A papigond minden munkájának az egyházközség életében mint gócpontban kell összpontosulnia, és nem azokban a testületekben és egyletekben nyilvánulni, melyek inkább a község mellett, mintsem a községben vannak. Ez utóbbi a római egyház gyakorlata, melyben a rendi élet felbontotta mindenütt a községi életet; s hol a felebaráti szeretet gyakorlásának központja a klastromok és menházak, s nem a község. Ám a protestánsoknál az egyházközség a minden egyesületek egyesülete. A socialismussal szemben a prot. egyháznak nincs új eszközre szüksége, mert az evangyéliom hirdetésével magasra hozhatja mindazokat az erkölcsi erőket, melyekre a népnek szüksége van, hogy a nép erkölcsében, életérzetében és világnézetében megújhodjék. Hiszen a reformatio első sorban a vallási erkölcsi élet megújulásának vala a kovásza, s bátran elmondhatjuk, hogy a protestántismus ezt a kelesztő és megújító erejét ma sem veszítette el. Felméri Lajos. Válasz nt. Révész Kálmán úr pár szavára. Nagy tiszteleted »Visszhangom« egyik pontját az ügy tisztázása érdekében válaszra méltatván, legyen megengedve nekem ugyanazon érdektől vezetettetve, hogy a pár szó lényegére ellenészrevételeimet megtegyem. Ám jelentsem a két kifejezés »anyakönyvi kivonat* s »kereszt-levél« tökéletesen egyet, ám legyen a megkülönböztetés az én egyéni s pusztán egyéni nézetem, a kérdés lényegén ez nem változtat, Azt mondja ntiszteleted : »akárhogy nevezzük azt a bizonyítványt, az a születés ésv

keresztelés hiteles igazolására való. E hiteles bizonyítvány törvényes alakja az anyakönyvi kivonat.« Megengedem, hogy a legszokottabb s mióta feltalálták a nyomtatott s olcsó űrlapokat anyakönyvi kivonatok kiállítására, egyszersmind a legkényelmesebb alakja, de semmi esetre sem az egyedül képzelhető, kizárólag lehető, s használandó törvényes alakja. Az ily bizonyítványok hitelessége s akceptáltatása nem a bizonyos számú egyes s kettőzött, vékonyabb s vastagabb vonalzása szélesebb s keskenyebb rovatoktól, hanem a tartalomtól a hitelesítő záradéktól, az aláírástól, a pecséttől függ. Csak az tűnjék ki a bizonyítványból, hogy anyakönyvem alapján bizonyítom hitelesen a bizonyítvány tartalmát, a hatóságok az ily okmányt közokiratnak ép úgy el fogják fogadni, mint az anyakönyvi kivonatot. Utalok a »Családi értesítők«-re, melyek nem csak katona-avatási, felszólamlási, hanem pl. örökösödési ügyben is használhatók, smint összesített anyakönyvi kivonatok* (pénziigym. 1875. dec. 24, 50. 711.). Utalok az örökösödési ügyben kiadott, a lelkész által szinte aláiratni szokott s nagyon gyakran használt községi bizonyítványokra, (pénziigym. 1877. 58773.) valamint a cseléd- s munka-könyvek kiállításánál használt s (nálunk Vasmegyében legalább) a lelkész által is aláírandó községi illetőségi bizonyítványokra, mint a mely több rendbeli okiratok mindegyikében a lelkész nem anyakönyvi kivonat alakjában, de anyakönyvei alapján állit ki törvényes alakú, s a hatóságok által akceptált bizonyítványokat. Hivatkozom jelesen az 1878. V. t. c. 397. §-ára, a mely minden kétséget kizáró szabatossággal kimondja, hogy az anyakönyvekből kiadott hiteles alakú kivonatok és bizonyítványok (jól jegyezzük meg kivonatok és bizonyítványok 1) közokiratot képeznek. A törvény által s a törvényes szokás által közokiratnak minősített bizonyítványt pedig (s ezt ntiszteletednek azon kifejezett kételyével szemben, hogy az ily bizonyítványt a hatóságok nem acceptálhatnak, tisztelettel ki kell jelentenem) a hatóságok miért nem fogadhatnának el, nem értem. Sőt nem mondok tán sokat, ha azt állítom, hogy mivel a most idézett t. c. szerint az anyakönyvekből hiteles kivonatok és bizonyítványok s okiratok kiadására jogosított személyek, ezen cselekményeikre vonatkozólag, közhivatalnokoknak tekintendők, az általok anyakönyveikből kiadott hiteles alakú bizonyítványokat is ép úgy, mint a kivonatokat a hatóságok köziratoknak elfogadni kötelesek. Közokirat lévén az anyakönyvi kivonat mellett az anyakönyvből kiadott s hiteles bizonyítvány is, ha egy törvénytelen születésű gyermeket apja elismerte, utóházasság által törvényesítette, ha ezen mindkét körülmény hitelesen igazolva s keresztelő anyakönyvembe bejegyezve van : akkor a gyermek születéséről anyakönyvi kivonatot csak azon esetben adnék, ha ilyet tőlem határozottan kívánnak, vagy ha annak, dokumentálása válik sziikségesse, mikép történt a törvénytelen születésű gyermeknek törvényesítése; minden más esetben adnék arról anyakönyvemből születési s keresztelési bizonyítványt. Fordulhatnak elő más esetek is, midőn ajánlatos az anyakönyvekből hiteles bizonyítványokat, de nem betűről betűre lemásolt anyakönyveket adni. Legyen szabad azokhoz, a miket erre vonatkozólag már a múltkor futólag odavetettem, még a következőket hozzá tennem eljárásom igazolására. És itt eleve megjegyzem, hogy az három eset, melyre azonnal hivatkozni fogok, nem költemény (űctio), hanem tény (factum). Mi módon adnám kezébe egy utóházasság által törvényesített, apjat anyját tisztelő gyermeknek az olyan anyakönyvi kivonatot, melyben szórói-szóra ezek olvashatók : szülék .... anyja N. N s itt azután következik egy pár jelző, mely hogy milyen lehet, elképzelhető, mikor tisztelt olvasóim tisztességes társaságában a jelzett szót is csak kihagyással illik ide írnom, hogy .... k..va1 Mi módon bizonyítanám nevem aláírásával s hivatalos pecsétemmel hitelesen, hogy N. N.-t, (a ki gyanítom ráksebben halt el), »a fene megette!* Valamikor egy szerény, de tisztességes társadalmi állást elfoglaló fiatal embertől egyéb bizonyítványain kívül keresztelő-levelét is bekivántam. A többi okmány beérkezett, de a keresztelő-levelet, melyet pedig úgymond ugyan azon csomagba kötve felejtett otthon a fiatal ember, a mely csomagba ezen többi bizonyítványai is kötve voltak, szülei nem küldték utánna. Midőn utóbb az illető lelkészi hivataltól megkaptam a kért felvilágosítást, megtudtam, hogy a fiatal ember szerelem magzatja, de utóházasság által törvényesíttetett. Megvagyok győződve, ha az a keresztelő levél nem az anyakönyvből szószerint lemásolt kivonat, hanem a mint én javallom az anyakönyvből kiadott hiteles bizonyítvány lett volna: akkor az megmaradt volna abban a csomagban, a melyből így a többi iramok mellől, nem tudni hogyan, de eltévedt !.. . » < ' '