Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-06-12 / 24. szám

beskai misszió területén a lelkész 300, három tanító összesen szintén 300 frt állandó segélyben részesíttetik. A csajkás kerület részére állandó vándorlelkész-tanító rendszeresítetett 500 frt évi segélylyel, de a hívek hozzájárulásából összesen 700 frtra tehető javadalommal. Kiszemelt emberem már van reá, de csak a t. közgyűlés rendelke­zéséből fogom oda küldhetni. Visszatérve a mult évi egyetemes konvent közér­dekű intézkedéseire, a konvent megalkotta a theologiai tanfolyam vizsgarendét s a lelkészi képesítő vizsgálato­két, a mi külön előterjesztés tárgya lesz a közgyűlésen. Két messzeható s nem csak minket, hanem az egyetemes magyar protestáns egyházat is érdeklő moz­galom indult meg a most lefolyt évben, melyekről tu­domást kell vennünk. Egyik a világraszóló angol Biblia-társaság kezde­ménye, az összes magyar protestáns egyházak által használt Károli-biblia revisiójára irányulva. Én voltam szerencsés a biblia-társulat londoni igazgatóságától egye­nes felhívást nyerni arra, hogy — miután az új-testa­mentom revisiója, magánvállalkozással, már néhány évvel ezelőtt befejeztetett, bár eddig még az egyházakba be nem vitetett — most egyelőre az ó-testamentom revi­siójának sokkal szükségesebb és egyúttal sokkal nehe­zebb munkáját — természetesen az összes szakértők közreműködésével — vezessem. Miután erre nézve né­zeteimet s irányelveimet a biblia-társaság igazgató válasz­mánya elfogadta s azokra és az egész munkára úgy a ref. mint az ágostai hitvallású testvér egyházkerületek püspökeinek helyeslését kinyertem, az előttem ismeretes szakférfiakat a közreműködésre felszólítottam — s ré­szükről egy-két kivétellel kész és szives támogatásról biztosíttattam: megalakítottam a központi bizottságot, összehívtam a munkában résztvevő szakférfiakat, meg­állapítottuk a revisio irányelveit, az eljárás módozatait s egymásutánját, gyakorlatilag átnéztük a beérkezett mu­tatványokat, kiosztottuk a munkát az egyes vállalkozók közt — s most már a munka foly s Isten segedelmével, legalább nagy részben be is lesz fejezve arra a jubiláris esztendőre 1891-re, mikor a Károli-biblia Vizsolban első megjelenésének 300 éves fordulója bekövetkezik. E vál­lalat anyagi része egészen az angol Biblia-társaságé. A szellemi haszon, ha lesz, magyar protestáns egyházunkra s híveink lelki életére háruland, ha az élet köny­vét — mind az eredeti valóságának, mind a mai nyelv­nek megfelelőbben fogjuk a 3 millió magyar protestáns kezébe adhatni. De erről csak a munka befejezése után lehet majd Ítéletet hozni. Addig a vállalat magán jel­legű ; ha érdemes lesz rá, megnyerendi a protestáns közönség helyben hagyását, megnyerendi az egyházi főhatóságok engedelmét, hogy az egyházba bevitessék; azután, Isten szent Lelkétől segíttetve, lassanként elfog­lalandja a maga helyét az egyházakban, a családokban, a szívekben. Nem az egyház egyetemének közvetlenül, de a műveltek által közvetőleg mégis az egésznek, kíván szó­lani a másik kezdemény, mely régóta érzett szükséget kiván pótolni, egy »Protestáns Tudományos Irodalmi Társaság* létrehozása által. A három magyar protes­táns felekezet férfiai együtt kezdeményezték s illetőleg fölelevenítették az 50-es évek hasonló kezdeményét, mely akkor nem valósulhatott. Az önként (tulajdonké­pen megbízás nélkül) megalakult előkészítő bizottság szétkiildötte már a felhívásokat s az Alapszabály terve­zetet. Egyházkerületünk asztalán is fekszik egy s a tárgysorozatban elő fog kerülni. Most csak örömmel jelenthetem, hogy a mult évi egyetemes konvent a szándékot már eleve helyeselte, erkölcsi — esetleg anyagi támogatását is — kilátásba helyezte, saját iskolai bizottságát a részvételre és jelentéstételre utasította; a kibocsátott felhívás protestáns köreink — s a hol azóta egyházmegyei és kerületi gyűlések tartattak, azok részé­ről is helyeslést nyert; aláírások tétettek; így a tiszán­túli egyházkerület három 500 frtos pártfogói alapítványt tett, saját egyházmegyéink közül eddig a pesti és solti 500—500 frt, a kecskemétinek 100 frt alapítványa ju­tott a jegyzőkönyvekből tudomásomra. Remélem a példa, kivált ha azt egyházkerületünk is megerősendi, kebelünk­ben számos követőre találand, s egyházmegyéink, erő­sebb egyházaink, fő- és középiskoláink, sőt egyes buzgó egyháztagjaink is nagy számmal lesznek pártfogó, ala­pító és rendes tagokká. Még egy átalános, mind a három protestáns fele­kezetet érdeklő eseménye a most mult évnek a Bal­dácsi-alap első aratása. Már mult évi egyházkerületi közgyűlésünk értesült, de csak mellesleg az ügyészi je­lentésből, hogy a Baldácsi-alap igazgatósága s közgyű­lése, elérkezettnek látván az időt, hogy a nevezett alap — szabadulván terheitől — a nagy alapító céljainak s végrendeleti intézkedéseinek megfelelőleg osztalékot ad­jon a 11 protestáns egyházkerületnek az 1886. évre, első osztalékul mindenik kerületnek 2000 frtot rendelt kiadatni. A hivatalos értesülés — jegyzőkönyvi alak­ban — még akkor nem érkezvén meg, közgyűlésünk mult év május hó 31-én v. ü. 9. szám alatti végzésével az ügyészi jelentést egyelőre tudomásul vette s az osz­talék hova fordítása iránti határozatot jövőre — azaz a jelen közgyűlésre tartotta fenn. — Junius hó 19-én megérkezett a hivatalos értesítés t. Í. a jegyzőkönyv, melyet a jelen közgyűlésen kellend tárgyaltatnunk, ré­szint az igazgatóság új szervezetére vonatkozólag abban foglalt javaslatára, részint az (időközben két részletben kifizetett s általam egyelőre közpénztárunkba elhelyezett,) 1886-ik évi 2000 frt osztalék s általában az ez alapból évenként befolyandó jövedelemnek az alapító levél ér­telmében való feloszlatása iránti határozat hozatal végett. Ezúttal egyszersmind bemutatjuk az 1887-dik évi oszta­lékról szóló hivatalos értesítést is. S így ezen áldást­hozó intézmény már tényleg és állandóan megkezdette működését 1 Hogy az egyetemes érdekű dolgokkal végezzek : ref. egyházunk egyetemes névtára — mely az 1886. évi adatokat foglalja magában, a jelen év elején megjelent és szétküldetett. Az egyetemes konvent jegyzőkönyvé­ből, a már említetteken kívül, a Családkönyvek (55. sz.) — a középiskolai vallástani kézi könyvek (63. sz.) — a jogakadémiák (65. sz.) ügyei lesznek jelen közgyűlésün­kön előterjesztendők és tárgyalandók. Ha az eddigiekből a főtiszt, közgyűlés azt az ör­vendetes meggyőződést merítette, hogy egyetemes egy­házunkban az élet és munkásság jelenségei minden téren mutatkoznak s pangás és elhalás sehol: merem remélni hogy az egésznek mozgó életétől saját egyházkerületünk sem marad hátra, sőt haladni igyekszik mindenben s nem hagyja szégyenben a protestáns egyház amaz élet­elvét: az öntevékenységet s a mit egyedül az szülhet , — a haladást. Egyházmegyénk jegyzőkönyvei tanúskodnak arról, hogy mindenütt élet és haladás van; egyházunk őrállói sehol semmi ponton nem alusznak, mint a gyönge ta­nítványok a Gecsemáne kertben, hanem virasztanak és

Next

/
Thumbnails
Contents