Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1887-06-05 / 23. szám
helyett egyházmegyei és egyházkerületi köztörvényszéki és külön házassági birák Ítélnek és a fegyelmi eljárást, valamint a felfüggesztést, nem a bíróságok elnökei, hanem a püspök vagy az állandó igazgató-tanács rendeli el. Ellenben nem vette át az erdélyi kerület a többi supérintendentiáknak zsinatilag is megerősített alkotmányos szervezetéből: a) a paritast, s ebből folyólag b) a kettős elnökséget és c) a kettős (egyházi és világi) jegyzöséget; továbbá d) a tanáesbirói, e) a segéd-lelkészi és az adminisztrátori intézményeket; végül f) a presbyteriumok választói jogát. A paritas el nem fogadását azzal indokolja, hogy >a protestantismus papi és világi rendet nem ismer s míg, mindnyájan szent nép és királyi papság vagyunk, addig az egyház hivatalos functióinak végezésére alkalmazott és javadalmazott megbízottak kasztot nem alkothatnak az anyaszentegyház kebelében.1 ^Ez a felfogás — mondja a bizottsági indokolás — az erdélyi reformált egyházkerületnek kezdettől fogva fundamentális meggyőződése s kifejlődésének és fölvirágzásának alapja volt.* Meg lehet, hogy volt, de ma már nem az, sőt az egyházi és a valláserkölcsi életnek épen hátrányára szolgál, amint ezt az erdélyi egyházkerület legtöbb gyülekezetének és papjának nyomorúságos állapota, oly alacsony fokon álló tekintélye és a közöttük oly annyira elterjedett indifferentismus kétségtelenül bizonyítják. A paritas a Királyhágón inneni kerületekben sem jelent rendet vagy kasztot, hanem jelenti az egyházi és a világi híveknek egyenlő arányú közreműködését az anyaszentegyház törvényhozásában és igazgatásában; jelenti azt, hogy a lelkészek, mint a valláserkölcsi élet ápolói és legfőbb tényezői, mint a keresztyén vallás és a protestáns eszmék hivatott bajnokai s végül mint a gyülekezetek és az egész anyaszentegyház szellemi és anyagi ügyeinek alapos ismerői, az egyházmegyék, kerületek, a konvent és a zsinat gyűlésein az ügyek intézésére kellő befolyást gyakorolnak s az egyházi dolgokat kevésbbé ismerő és a valláserkölcsi élet fejlesztésével csak közvetve foglalkozható világi férfiak által, az anyaszentegyház kárára nem majorizáltatnak. Másfelől pedig jelenti azt, hogy a reformált egyház nem csupán papokból áll s hierarchiát kebelében meg nem tűr. Az a túlságosan világi jelleg, melyet az erdélyi egyházkerület, most is változatlanul fenntartott, szinte megdöbbentő, s bármint dicsekszik is vele, előnyére, felvirágzására nem szolgál. Azt a benyomást teszi ránk, mintha az erdélyi kerület a maga egyházi férfiait a törvényhozás jogaiból kiszorítani, illetve oly nevetséges minoritássá kívánta alacsonyítani, hogy a törvények alkotására s az egyház kormányzatára, felsőbb fokozaton, semminemű befolyást se gyakorolhassanak. Ennek illusztrálása végett lássuk, hogy van ott összealkotva a kerületi közgyűlés, mely a zsinati törvények korlátai között, az egyházkormányzás jogát gyakorolja, melynek kezében minden hatalom összpontosul s mely több, mint fele részben, önmaga által választott tagokból áll. Könnyebb áttekintés céljából részletesen feltüntetem a világi és az egyházi tagok számát. A kerületi közgyűlés tagjai: a) az egyházkerületi főgondnokok egyházi t, világi 5, összesen 6; bj az egyházkerületi közjegyző és director egyházi 2, összesen 2 ; ej az állandó igazgató-tanács tanácsosai és hivatalnokai (pénztárnok és számvevő) világi 12, összesen 12 ; dj az egyházmegyék, a collegiumok és a püspöki vizsgálat alatt álló gyülekezetek gondnokai (18X4 + 7X4 + 8+1) együtt világi 108, összesen 108; ej a teljes gymnasiumok 4 — 4, a nem teljesek 2—2, a theol. akadémia 2 rendes tanára és a tanítóképezde igazgatója, együtt (5X4+2X2 + 1X2+1) egyházi 2, világi 25, összesen 27; f) az egyházmegyék esperesei és főjegyzői (18X2) egyházi 36, összesen 36; gj az egyházmegyék választott képviselői (minden 5 ezer lélek után egy), kik lehetnek világiak is, egyháziak is, de többnyire az utóbbiak közül választatnak, mintegy egyházi 21, világi 50, összesen 71 ; hj a néptanítóknak minden egyházmegyéből 1 — 1 képviselője világi 18, összesen 18; ij a rendkívüli érdemeket szerzett férfiak (választva a közgyűlés által) circa világi 4 (?) összesen 4; k) a legalább 3 tanítóval biró népiskolát fenntartó egyházközségek 1 — 1 képviselője (ha t. i. a kerületi közgyűlés erre nekik jogot ad) mintegy világi 6 (?), összesen 6. Együtt egyházi 62, világi 228, összesen 290, Látható e kimutatásból, hogy a tagok száma egyfelől igen sok (valóságos országgyűlés), a mi a tanácskozást rendkívül megnehezíti és szerfölött lassúvá teszi, másfelől pedig túlnyomólag világi férfiakból áll, kik az összes létszámnak csaknem 4 /5 -ét teszik, míg a lelkészi kar csak 1/5 részét alkotja. És jellemző, hogy a codifikáló bizottság és az igazgató-tanács tagjai a lelkészi karnak még e csekély arányú képviseletét is túlságosan soknak találván, az egyházmegyék főjegyzőit a kerületi közgyűlés tagjainak sorából
