Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-06-05 / 23. szám

Harmincadik évfolyam. 23. sz. Budapest, 1887. junius^ 5, PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Kinizsy-utca 29, sz. 1. em. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdi külön 30 kr. Teljes szétm-m példányokkal mindig szolg-éLHia.-t-u.n.k:Codiíicatio az erdélyi egyházkerületben. Tudva van e lap olvasói előtt, hogy a debreceni országos zsinat 1881-ben fehér lapot adott az erdélyi egyházkerület kezébe, kimondván, hogy ennek ^a több százados különállás folytán kifejlett alkotmányos szervezete érintetlenül hagyatik és részére fenntartatik, hogy alkotmányát jövőben is a képviseleti rendszer elveivel összhangzóan tovább — fejleszthesse — kötelessége levén a teendő módosításokat az egyetemes konventnek, illetőleg a zsinatnak bejelenteni.4

(Lásd a zsinati törvény 9. §-át.) Meg kell adnunk, hogy az erdélyi egyházkerület az egyesüléskor nyert ezen privilégiumát derekasan felhasználta s a kezébe adott fehér lapot sűrűn teleirta. A törvényes íactorok megkérdezése és több mint 4 évi fontolgatás után, készített egy 439 §-ból álló, oly rendszeres és kimerítő törvénykönyvet, mely az egyházi élet egész összességét felöleli, minden eredményét és minden mozzanatát szabályozza. Terjedelmesebb és teljesebb e munkálat magánál a zsinati törvénykönyvnél is, a mennyiben az iskolák és a házassági bíráskodás ügyeit is kodifikálta. Méltó elismerés illeti az erdélyi egyházkerületet ezen teljes törvénykönyvért, melyhez hasonlóval a többi kerületek egyike sem dicsekedhetik, valamint azért is, hogy a zsinattól nyert szabadalmát a számára kijelölt korlátok között, csupán alkotmányos szervezetének kodiíikációjára használta fel. Ha valamit kifogásolni lehet az erdélyi kerület eljárásában, ez csak annyi, hogy speciális intézményeinek fenntartásában túlságos conservativnak bizonyította magát s ez által a közte és a többi kerületek közt íevő válaszfalakat még inkább megerősítette. Nem lehet célom s e lap szűk tere sem engedné meg, hogy ezen új és fölöttébb terjedelmes törvénykönyvnek minden részletét, bár vázlatosan is, ismertessem és megbíráljam. S tán az olvasó is szívesebben veszi és teljesen megelégszik azzal, ha pár cikkemből némi tájékozást nyerhet az Erdélyben történt és pár héttel ezelőtt teljesen befejezett kodifikációról. Mondandóimat négy főpont alá foglalom : 1. Miket vett át az erdélyi egyházkerület a zsinati törvényekből változatlanid? 2. Mely intézményeket nem vett át a többi kerületeknek a zsinat által törvényesített alkotmányos szervezetéből ? 3. Melyeket tartott fenn továbbra is változatlanul, eddigi speciális intézményei közül? és végül: 4. Mely intézményeit módosította a zsinati törvények alapján, avagy saját céljainak megfelelőleg ? Ugy hiszem, hogy e kérdésekre adandó feleleteimből s itt-ott teendő megjegyzéseimből teljes és könnyen áttekinthető, tiszta képet fog nyerni az olvasó az erdélyi törvényhozás egész munkájáról, sőt azonnal szemébe fog ötleni az is, hogy mikben egyez és mikben különbözik az erdélyi egyházkerület alkotmányos szervezete á többi superintendentiákétól. Változatlanul becíkkelyezte az erdélyi egyházkerület : a) a zsinati törvényeknek az egyházalkotmányra vonatkozó „általános határozatait" ; továbbá b) az egyházközségekről, c) az egyetemes konventről, d) a zsinatról, e) a lelkipásztorokról, f) az énekvezér ékről, g) az egyház fiakról, h) az egyes egyliáztagokról, i) a felelősségről, j) a közalapról, k) az egyházi adózásról szóló részeit, illetve fejezeteit. És végül némi módosításokkal I) az egyházi törvénykezés szervezetére vonatkozó' összes törvényeket. . . -Módosítva lettek a bíróságok szervezetét, a fegyelmi eljárást és a felfüggesztést tárgyazó fejezetek, amennyiben Erdélyben a tanácsbírák