Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1887-05-22 / 21. szám
Harmincadik évfolyam. 21. sz. Budapest, 1887. május 22, PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és K 1 A DÓ-HIV ATAL: IX. kar. Kinizsy-utca 29. sz. 1. em, Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija; 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr,, egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. IV Teljes számú pélcLám-y-olckisil rn.in.cLigr szolg-ÓLÜh.a.-tTJirxk:. Egyházkerületi irodalmi bizottság. A dunamelléki egyházkerület mult évi közgyűlése az állandó számszék indítványára elvben elhatározta, hogy egy kerületi > irodalmi bizottság *-ot szervez, mely a kerület nyomtatványainak és kiadványainak ügyét fogja intézni. A kérdéses határozat szerint > az indítványozott y irodalmi bizottság* eszméjét a közgyűlés a felhozott indokokból örömmel teszi magáévá, minélfogva felhívja az állandó számszéket, hogy e bizottság feladata s hatásköre iránt a legközelebbi közgyűlés elé terjeszszen részletes javaslatot* (1886. évi jk. 156. lap). A felhozott indokok röviden így hangzanak: y Különös gondoskodást kiván az egyházkerület nyomtatványainak és kiadványainak ügye; erre nézve tán egy irodalmi bizottság lenne szervezendő, annál is inkább, mivel egy ilyentől több irányban is hasznos kezdeményezések lennének várhatók.4 E kérdést kívánom, helyszűke miatt a lehető legrövidebben, megszellőztetni, most a kerületi gyűlés küszöbén! A dunamelléki egyházkerületnek kétségkívül szüksége van irodalmi bizottságra. Vannak számos nyomtatványai, vannak nagy értéket képviselő kiadványai: jegyzőkönyvek, törvény- és rendelet-gyüjtemények> iskolai rendtartások, névtárak, zsoltárok és — a miket legelői kellett volna említenem — a vallástani kézikönyvek. Bizonyára ezekre s tán , legelső sorban a vallástani kiadványokra gondolt a számszék, midőn a fennti indítványt megtette, és ezek sorsa lebeghetett a kerület szemei előtt, midőn a javaslatot örömmel magáévá tette. Nem is ok nélkül. Nyomtatványaink körül, akár a szellemi, akár a pénzügyi oldalt tekintsük, meglehetős rendszertelenség uralkodik. A jegyzőkönyvek ára bizonyos kulcs szerint évenként kivettetik az egyes gyülekezetekre, melyektől az esperesek szedik be a rájuk eső összegeket. A törvény- és rendelet-gyűjteményeket (pl. legutolszor a Vécsey-félét) kinyomatván a kerület, költségeiket megint bizonyos kulcs szerint a gyülekezetekkel fedezteti s a fennmaradt példányok könyvárusi bizományba kerülnek. Az iskolai rendtartások (elemiek, középiskolaiak, főiskolaiak) néha kellő, néha nagyon feles számú példányokban kinyomatván, levéltárba kerülnek s ott százával értéktelenül hevernek. A névtárak sorsa a jegyzőkönyvekével közös s feles példányai levéltáron feküsznek. A zsoltárok kiadási joga, haszonbérbe adva, évenként 500 frt tiszta jövedelmet hoz. Legkevésbbé van rendben kerületünk a vallástani kézikönyvekkel. Van ugyan egy > vallástani kézikönyveket készíttető bizottsága*, mely még 1874-ben alakult s 1877 óta működik, mely készíttetett is egy csomó nép- és középiskolai tankönyvet, melyekbe be is fektetett a kerület egy rakás pénzt, irói díjazás és nyomdai költségek fejében. De ennek a bizottságnak nincs szabatokörvonalozott szervezete, nincs, pontosan san körülírt hatásköre, sőt még tagjai sem állandók s e szerint működése nem permanens, ténykedése nem consequens, hanem gyűlésről-gyűlésre változik programmja, hatásköre, személyzete. Ily viszonyok között alig várható tőle értékesebb irodalmi működés. Nem is vádolható vele. De ez még nem is a leggyengébb oldala, mert a másik, a financialis, még gyarlóbb lábon áll. Éveken keresztül utalványozta a kerület a sok pénzt, fizette az irói és nyomtatási költségeket s ezekből az utóbbi években térült is vissza tisztességes összeg; ie az egész ügynek financialis ellenőrzése sem a vallástani bizottság által, sem a korábbi ad hoc szervezett számvétel részéről nem történt az ügy fontosságához méltó rendszerességgel és gondossággal. Pedig nem kis összegről van itt szó. Mutatja ezt a következő statisztikai táblázat, melyet a közpénztári számadások