Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-04-17 / 16. szám

szám Könyvtárak csoportja 183 1 —1867-ig alapított 186 8—1885-ig alapított Meg nem jelölt évben alapított Ö s s z e s e n Folyó könyvtár könyv könyvtár könyv könyvtár könyv könyvtár könyv I Nyilvános könyvtárak 9 156,469 13 84,898 8 16,450 42 1.183,581 2 Hatósági » 12 54,6x8 32 87,345 3i 37,082 76 180,924 3 Tanintézeti » 139 480,180 285 473.894 62 121,576 548 1.722,218 4 Egyházi hatóságok könyvtárai .... 4i 89,669 27 131,195 79 171,865 312 1.368,477 5 Egyletek és társulatok » .... 126 218,372 174 "8,775 25 35,66l 328 396,617 6 38 228,234 30 136,500 6 29,533 76 419,967 7 Magánkönyvtárak 299 786,068 J51 324,473 462 851,544 964 2.282,412 Összesen . , . 664 2.013,610 712 1.857,689 673 1.263,711 2.346 7.554,196 Arányszámokban . 28-30 26-66 3°'35 17-96 28-69 16-73 IOO'OO IOO'OO régi könyvtárakban, különösen az iskolai könyvtárak szokatlan fellendülése s az előkelőbb családok könyvtárainak nagy gyarapodása folytán, egy félszázad alatt majdnem három millióra s ugyané félszázad alatt kétezernél több új könyvtárt alapítottak s azokban (csak a kimutatásunkban foglalt, valóságnál bizonynyal sokkal csekélyebb számokhoz ragaszkodva) ötödfél milliót meghaladó számú könyvet gyűjtöttek össze. A könyvtár alapítás s könyvek szerzése tehát nem mathematicai, hanem geometriai arányokban halad. 1831 — 1867-ig, tehát 37 évre vonatkozó időből csaknem annyi könyvet mutathatunk ki, mint a megelőző 120 évet magába foglaló korszakból és az utánna következő jelen nemzedék rövid 17 évet tevő időben sokkal több új könyvtárt volt képes alapítani, bár kétségtelen, hogy a már létezett könyvtárakban őrzött könyvek számát is nemcsak százezrekkel szaporította. 1884-ben hiányos kimutatásunk is a szaporodás 152,285 műre, s így arány szerint mintegy háromszáz darabra teszi, azaz egyetlen év a könyvkészletet legalább négy százalékkal gyarapította.*) Nagyon valószínűnek látszik mindebből, hogy a felvétel által kitűzött időpont óta beállott gyarapodást s a be nem küldött adatokat tekintetbe véve, Magyarországon jelenleg tiz millió darab könyvnél több őriztetik a köz-és magán-könyvtárakban, de másrészt igen valószínű, könyvtárnokai közül még Ulászló idejéből is ismerünk néhányat (Petanci Félix, Olmützi Ágoston stb.). E könyvtárról is alkalmilag megjegyezzük még, hogy Miksa császár Cuspinanust öt év alatt 24 izben küldte Ulászlóhoz, hogy a Corvina gyűjteményét az 1494-ben alakított bécsi császári könyvtár számára megvegye s még másfélszázad múlva itt 30 ezer forintot igért érte Pázmány Péter a törököknek; 1666-ban azonban már csak 3—400 leginkább nyomtatott könyv volt itt egy földalatti boltozatos szobában. — Végül alkalmilag felemlítjük azt is, hogy jelenleg már csak egy könyvtár van, mely korát a mi időszámításunkat megelőző időre viheti vissza, ez a khinai Kwo-toze-kieniben levő könyvtár, mely a Chow dynastia alatt (1122—255 Kr. e.) létesült; a pekinki állami könyvtár csak 11 százada áll fenn. *) S hogy e szám a valósághoz képest igen csekély, elég legyen egyszerűen azt említenünk fel, hogy a kormány s egyes törvényhatóságok, továbbá az Akadémia s Sz.-István-társulat által szétküldött művek, az értesítők cserepéldányai, a könyvkiadók által küldött mutatványtankönyvek, a köteles s tiszteletpéldányok, egyszóval a hazai közkönyvtáraknak évenkint ingyen jutó könyvek példányszáma is jelentékenyen felülhaladja a százezret s felülhaladta különösen 1884-ben, midőn maga a tud. Akadémia mintegy 40,000 darabot osztott szét. A természettudományi társulat kiadásában évenkint közel százezer példány füzet vagy kötet jelenik meg, melyek nagyrésze a hazai könyvtárakba vagy legalább könyvtárakká alakuló gyűjteményekbe jut. S ezenfelül hazánkban évenkint 141 tudományos folyóirat s mintegy 1400 könyv jelenik meg úgy hogy a nagyobb könyvtárak tisztán magyar művekből évenkint ezer s ezer kötetet gyűjthetnek össze. hogy egy a jelen alkotmányos korszakot megelőzendet felvétel a tiz milliónak felét sem lett volna képes kimutatni. A könyvtárak alapítása s könyvek beszerzése tekintetében tehát a jelen kor az, mely a hazai közművelődés általános fellendülésnek is megfelelően, a legtöbb érzéket és á'dozatkészséget tanúsítja, mely sokkal nagyobb s mindenekfelett sokkal általánosabb, mint a mult század második felében uralkodott s már fentebb ismertetett könyvgyüjtési hajlam. — Mindamellett kénytelenek vagyunk elismerni, hogy e tekintetben több művelt nemzettel szemben — még csekély számunkat tekintetbe véve is — nagy hátrányban vagyunk s az a vád, hogy a magyar művelt közönség könyvvásárlásra nem áldoz eleget, bár túlzott, de nem egész alaptalan. Az Egyesült államok hatalmas köztársasága az, mely e tekintetben ís a legfényesebb, bár nálunk alig elérhető példát mutatja. Közel negyven évvel ezelőtt Astor János Jakab Newyorkban egy nagy közkönyvtárt alapított, melynek — az ő és utódai folytatólagos adományából — ma már másfél millió dollár vagyona van, 1885-ben 24,376 dollárt adtak ki tisztán könyvszerzésre, bekötésre, a könyvtárt ez évben 72,584 olvasó használta s a kötetek száma 221,490 volt, 69,000-el több, mint tiz évvel ezelőtt! Ugyancsak e városban egy másik magános egyén: Tildén Sámuel három millió dollárt tevő vagyonát hagyta egy Newyorkban állítandó közkönyvtár számára. S hogy mellőzzük a többi számtalan adományokat, midőn egy-egy dúsgazdag magános könyvtár alapítása által akarta nevét megörökíteni, még csak egyet, a művelődéstörténelemben eddig legnagyobbszerű ilynemű hagyományt emelünk ki. Newberry Walter 1868-ban elhunyt chicagói polgár adománya ez. Midőn Newberry 1834-ben e városban letelepedett, annak még csak 3000 lakosa volt s így telkekkel üzérkedése folytán csakhamar meggazdagodott. Közel öt millió dollárt tevő vagyonának fele részét egy Chicago éjszaki részén felállítandó könyvtárnak adta, de mivel a kijelölt rokonok közül a legutolsó is elhalt 1885-ben, a végrendelet értelmében az azóta is szaporodott összes vagyon, jelenleg mintegy 6 millió dollár (13 millió forint) a könyvtár a'apja. — De nem az egyes óriási adományok, hanem a könyvtárak fontosságának általános érzete az, mely az Egyesült államokbau csodákat teremtett. Mióta a nagy Franklin Benjámin buzdítására Philadelphiában néhány szegény kereskedősegéd az első közkönyvtárt megalapította, csaknem folytonosan támadtak apos-