Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-04-03 / 14. szám

KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. A dunántúli ev. egyházkerület egyházi jőjegyzői hivatalára a veszprémi esperesség somlóvidéki lelkészei közmegegyezéssel Gyurátz Ferenc pápai lelkészt, az ismert nevű egyházi irót jelölték ki közelebbi értekezletükön. — Szalay József nagybecskereki lelkész gyűjtő útjában márc. 20-án Rimaszombatba ért, hol 24 óra lefolyása alatt 221 frt 80 krt adtak össze a felvidék e végső magyar városának áldozatkész lakosai a becskereki templom alapjára. — Kerekes Károly égerszögi lelkész márc. 27-dikén egyhangúlag lelkipásztorrá választatott a tornamegyei Jósvnjőn. — Mikler Károly nagykőrösi főgimnáziumi tanár márc. 27-kén Besztercebányán az ág. evang. gyülekezet lelkészévé választatott. — Millárd Ede, a britt és külföldi bibliaterjesztő társulatnak az osztrák-magyar monarchiában volt főügynöke 40 évi működése után hivataláról a napokban lemondott, s a kolportőröktől meleg hangon irott levélben ve:t búcsút. Utódjává saját fia, Millárd E. Henrik neveztetett ki, ki Debrecenben tanulta meg nyelvünket. — Sárkány József kir. táblai alelnök és a budapesti ág. evang. egyháznak tíz év óta buzgó felügyelője a f. hó 26-án tartott ülésen felügyelőségéről lemondott. — Halmi János hódmezővásárhelyi főgimnáziumi tanárt, mint a községi iskolaszék elnökét az iskolai igazgató tanács két heti tanulmányi útra küldötte. — Magyary István nagyváradi segédlelkészt a szilágy-szolnoki egyházmegyei Ákos község nagy szótöbbséggel lelkipásztorává választotta. * Legfelsőbb adományok. Király ő felsége a forgolányi ref. egyháznak iskolaépítési célokra IOO, az iványi-i reform, leányegyháznak temploma helyreállítására 100, és a gagyi unitárius egyházközségnek temploma felépítésére 100 frt segélyt adományozott. * A valláserkölcsi felolvasások hatodik s ez idényben utolsó estéje márc. 31-dikén tartatott meg a szokott helyen és időben. Közönség most is fényes és nagy számú volt s nagy érdekkel hallgatta végig Kenessey Béla theol. tanár tanulságos előadását az ó-testamentumi zsidóság családi és nevelési viszonyairól. A kiválasztott nép családi viszonyaiba vezetve, vonzóan ismertette a házasélet szentségét, a nő kiváló helyzetét, a jó asszony rendkívüli becsben tartását a zsidóknál. A zsidó a házasságot isteni intézménynek tartotta, a leányt sikluson vagy szolgálattal, vagy hőstettel szerezte meg (eladó lány), a lakodalmat nagy vígsággal lakta el. A gyermeket Isten különös áldásának tartotta, rendkívül becsülte, gyermekkitevésről nincs említés szentkönyvében, nincs tilalom a törvényben. Szülők és gyermekek közötti viszonyban az isteni szeretet megtestesülését látja, a miért a zsidó S'üle nagy gondot fordított a gyermekek nevelésére. Már csecsemőkorban elkezdi a nevelést s rendkívüli áldozatokkal végezi. A nevelést intenzív vallásos szellem hatja át, a mi már a névadásban erős kifejezésre jut, a mennyiben a legtöbb név az Isten nevével hozatott kapcsolatba. Érdekesen ismertette a fegyelmezést s az ebben nyilatkozó szigort, szólott a lányok neveléséről, végül lendületes szavakban fejezte ki óhaját: vajha azon erőteljes és tiszta valláserkölcsi szellem lakoznék a mi családjainkban is, melyet az ó-testamentumi nép mintegy jelszavául választott e szép szavakban : én és az én háznépem tiszteljük az Urat! Az épületes előadást a közönség zajosan megtapsolta.— Utána Horváth Sándor evangel. lelkész tartotta az első lapokon olvasható szép zárbeszédet, melyben találó jellemzését adta a minden tekintetben fényesen sikerült üdvös vállalatnak, gyakorta fölhangzott éljenzések között mondott köszönetet a jeles felolvasóknak s a lelkes közönségnek, kijelentve a rendező bizottság nevében, hogy a felolvasásokat Isten segedelmével a jövő télen folytatni fogjuk. — A gyönyörűen előadott s nagy tetszéssel fogadott beszédet a theologusok karéneke követte, mely után a közönség kedves érzések között, ünnepélyes hangulattal oszlott szét. A vállalat kezdeményezői pedig azon édes meggyőződésben váltak el a hálás közönségtől, hogy bölcs dolgot kezdtek, áldásos intézményt honosítottak meg anyaszentegyházunkban. * Ismét példás buzgóság és áldozatkészség hírmondói vagyunk a fővárosból, melynek ezúttal a református egyház tanácsterme volt színhelye s a presbyterek a hősei. Az új gimnázium felépítéséről s a költségek fedezéséről volt szó, felolvastatván az ügygyei régóta foglalkozó bizottságok terjedelmes munkálatai. Közel egy óráig folyt már a tanácskozás a költségek előállításáról : költsönvételről, államsegély megnyeréséről, fővárosi segélyről. Ekkor feláll Arany László s rámutatva a javasolt fedezetek ki nem elégítő voltára, hivatkozva az ev. protestáns egyház őserejére, a pesti egyház méltóságára s a segítő testületek iránti erkölcsi kötelességére, visszaemlékezve Szász Károly püspök úrnak egy megelőző gyűlésén mondott lelkes beszédére s példás tettére (püspök úr akkor 1000 frtot ajánlott fel a gimnáziumra): indítványozza, hogy főpapja jó példáját követve, kezdje meg a presbyterium az adakozást s szólítsa föl rá az egész gyülekezetet; maga pedig nyomban átadott egy 1000 frtos takarékpénztári könyvet a gimnázium építési célja:

ra. Az arany szavak s a nemes példa annyira hatottak, hogy a jelen volt husz és néhány presbyter közül 18 azonnal meglette példás ajánlatát s öt perc alatt 13,450 forint adomány gyűlt össze. IOOO—1000 frtot adtak: Szász Károlyon kívül : Arany László, gr. Tisza Lajos, Steiger Gyula, Szilágyi Sándor (ügyvéd), Váradi Károly, Vécsey Tamás, Darányi Ignác, Gelléri Szabó János, Karaj) Fer. és Kovács Sebestyén Endre; 500—-500 frtot ajánlottak föl: Giczey Samu, Ballagi Mór, Kovácsy Sándor és Kovács Zsigmond (asztalos); 100—100 frtot adtak: Sáska Sándor (földműves), Laky Dániel és Farkas József; végre az elnök bejelenté Somogyi Budolf tanár azon ajánlatát, hogy a természettani tanári szoba fölszerelésének előirányzatilag 150 frtra tett költségeit maga kész fedezni. — Ily kezdetnek már lehet remélni méltó folytatását a gyülekezet többi tagjától és teljes hittel bizhatni a nagy kiterjedésben és helyes tapintattal elrendelt gyűjtés sikeréhez, mit szivünkből kívánunk ! — A gyűlés részletes tárgyalásáról jövőre. * A nagyszalontai községi gimnázium alaptőkéje javára eszközölt gyűjtés, melyet Szél Kálmán iskolaszéki elnök vezet, már is szép sikert mutat. A beküldött »Nyilvános számadás és köszönet« egy hosszú adakozási névsort közöl és meleg hangon mond köszönetet azon 122 aláírónak, kik e négy osztályú gimnázium tőkéjéhez a számadásban egyenként kimutatott, s valóban lelkes buzgóságra valló adományaikkal hozzájárultak. Az aláírási íven, melyet tér szűke miatt egész terjedelmében nem közölhetünk, 2000 frtos tételt is találunk, s a kisebb adományok között is nagyon sok az 5, 3 és 200 frtos. A május i-éig kifizetendő vagy jelzálogilag biztosítandó aláírások összege 10,165 frtot tesz, mi valósággal szép jele mind a gyűjtést eszközölt elnök ügybuzgóságátiak, mind az egyesek áldozatkészségének. Anyagias korunkban, válságos napjainkban, midőn egymást érik az ada- • j kozásra hivó szózatok: kétszeresen jól esik lelkemnek