Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-04-03 / 14. szám

helyreállítására s a prot. egyházirodalmi mozgalmakra hívta fel a közfigyelmet s ezzel a közgyűlést megnyitottnak jelentette ki. Ezen fontos tárgyakat a gyűlés az egyetemes lelkészértekezlethez tette át. Egyházmegyei gondnok tek. Pilissy László úr, esperes úrhoz intézett levele szerint, betegsége miatt a gyűlésen, habár kissé javulófélen van, meg nem jelenhetvén, egyházmegyei gyűlésünk a szeretett egyházm. gondnok betegeskedése feletti fájdalmának s a javulás felett való örömének jegyzőkönyvileg adott kifejezést, miről egyházmegyei gondnok táviratilag értesíttetett. Az esperesi jelentésben köztudomásra hozatott azon körülmény, melyszerint a megye alispánja elrendelte a szolgabírói hivatalok utján, hogy az egyházi magtárak alapszabályai, a mennyiben államhatóságilag jóváhagyási záradékkal ellátva nem volnának, e végből hozzá beküldessenek. E részben azonban az egyházak azon utasítást vették, hogy míg az egyházi felsőségtől erre nézve engedélyt és utasítást nem vesznek, az ideig a jelzett magtári szabályok beküldésétől tartózkodjanak. Különösnek találja különben egyházmegyénk, hogy ez ideig a kamat nélkül való magtári pereknél, a kir. bíróságok szabályainkat nem kifogásolták, melyek — ha talán a törvényesnél állítólag magasabb kamatokat vennének is — az önmegadóztatás elvét képviselik gyülekezeteinkben, erre pedig az 1790/1. törvény alapján az egyháznak joga van ; de joga van az újabban szentesített »Egyházi törvény* értelmében is. Az uzsora kamat azonban csak látszólagos; mert aratás előtt a kölcsönvevők rendszerint drága áron eladható gabonát vévén kölcsön, aratás után többnyire olcsóbb gabonából teljesítik a visszafizetést. Az ügy különben függőben van. A segédlelkészek száma az egyházmegyében igen felszaporodott (21 káplán van), annyira, hogy őket elhelyezni is nehéz s t. Veizer Károly épen hely nélkül van. Az egyházmegye újból érvényre emeli azon határozatát, melyszerint csak 12 segédlelkészről érzi magát kötelezve gondoskodni elhelyezés tekintetében, így a többiek könnyen hely nélkül maradhatnak; mert csekély jövedelmű egyházakból álló egyházmegyénk területén a káplántartó egyházak s lelkészi állomások száma igen kevés; a csekély jövedelmű lelkészeket pedig akaratuk ellenére káplántartásra kényszeríteni szinte lehetetlen. Szomorúan jelezietett, hogy F. T. gelsei tanító, I rendetlen és mértéktelen életmódja miatt, veszélyes betegségben szenved. F. T. a lanítás és egyházi szolgálattételtől felfíiggesztetett; az ügy alapos megvizsgálására Mózes András bogáti lelkész és Stépán Elek kiküldettek. A gyűlés kezdetén érkezett jelentés szerint Török Mózes sényői lelkész, kiről 1882 ben, a pataki énekkar százados emlékünnepélye alkalmával, mint egykor oly szép hangú és hires kántorról Orbán József tanár úr oly szépen és elmésen emlékezett meg alkalmi művében, f. évi márc. 21-én jobblétre szenderült. Hív volt a kevesen, nyerje meg az igazak koronáját az igaz birótól. A petneházai egyház elöljárósága ellen, az anyagi javak gondatlan kezelése miatt a fegyelmi vizsgálat elrendeltetett. A vizsgálat megejtésével: Andrási Kálmán egyházmegyei jegyző és Menyhért Kálmán egyházmegyei jogtanácsos bízattak meg. Egyik legfontosabb tárgya volt egyházmegyei gyűlésünknek azon javaslat, melyet egy bizottság a vallástanítás és a valláserkölcsi érzés ápolása, növelése tárgyában készített. Felsorolvák e javaslatban : az iskolai vallási tananyag és a vallástanítás iránya, elvei, mód? szere; továbbá a vasárnapi iskola létesítése; a templomi istenitisztelet lefolyásának, ima és egyházi beszéd közben való éneklés általi élénkítése. A javaslat bővebb megbeszélés és beható vizsgálat végett szinte a lelkészi értekezlethez tétetett. Az 1883—1886. évekről a zaklatásig menő sürgetés dacára tetemes a hátrány az egyházi közalapnak Egyházaink ezen új adóval megbarátkozni teljességgel nem akarnak; sőt a l.-petri egyház a közalaphoz való járulást határozottan megtagadta; természetesen elrendeltetett ellene a fegyelmi vizsgálat. Nagyt. Lukács Ödön esperes úr a kezeihez befolyt pénzekről, híven, szabályszerűen, pontosan beszámolt. A kezelésért és a nagy gonddal készített számadásért neki jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. A folyó évi (1887.) közalapi ajánlat mintegy 160 forintnyi apadást mutat; azonban az íveket helyben kellett hagyni, mivel az apadás indokoltatott. Ennek dacára azonban a segélyért folyamodó egyházak és lelkipásztorok száma tetemes; mert hiába ! a szükség, a szegénység, a paizsos férfiú szorongatja az embereket, pusztulással fenyegeti a kisded egyházakat. Az ajánlásoknál azért az utasítások a legszigorúbban megtartattak. Az egyházmegyei látogatóságok jegyzőkönyveiből a sürgős tárgyalást igénylő ügyek kijelentetvén, érdemileg tárgyaltattak. Volt még néhány közérdekű indítvány is; p. o. Tóth Gábor bogdányi lelkész indítványozza, hogy a lelkészi fizetés mindenütt emeltessék legalább 600 frtra, lakás, kert, stólán kívül; Szikszay József nyírbátori lelkész, tanácsbíró a fentjelzett magtári ügyben és hogy a lelkészi körök az eddiginél szűkebb területen és nagyobb számmal alakíttassanak; Nagyváthy Ferenc kéki lelkész, egyházmegyei jegyző a rétközi földek kitisztítása s a kitisztítási kö'tségek megtérítése ügyébén stb.; ezek is részint küldöttségekre bizattak, részint a lelkész értekezlethez tétettek át. Egyházmegyei tanügyi bizottsági elnökül Görömbei Péter altalános szavazattal elválasztatván; nevezett a bizalmi állást a miatt, hogy mint tanácsbiró és levéltárnok igen el van foglalva, nem fogadhatta el. A szavazás elrendeltetett. Voltak kérvények egyes egyházaktól árenda adók j ügyében, építkezések tárgyában, földeladás, adóügy, földvásárlás stb.; de a melyek mint nagyon is helyi érdekűek a tudósításból kár nélkül elmaradhatnak. De fájdalom! voltak fegyelmi iigyek is feles számmal ; de ezeknek is legnagyobb része tanítók és egyházak közötti viszonyból, még pedig rossz, feszült viszonyból eredtek s részint felmentéssel, részint felfüggesztés és helyváltoztatással intéztettek el. A közgyűlés a tárgysorozatba felvett ügyeket a legszebb rendben, komoly, higgadt, békés hangulatban, a második nap (március 23-án) déli 12 órára teljesen letárgyalta s az esperes úr köszönő és hálaadó szavaival berekesztetett. A fegyelmi ügyek a délutáni órákban tárgyaltattak. A fegye'mi ügyektől és egy pár esettől eltekintve, megnyugvással jelelhetjük, hogy sok szegény egyházat számláló és anyagi bajokkal küzdő egyházmegyénk ügyei ez idő szerint rendes mederben, szabályszerűen vezettetnek s intéztetnek. Görömbei Péter.