Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-04-03 / 14. szám

nomiánk ez elven alapszik, s csak addig bir meg­ingathattad, megtámadhatlan bázissal, míg az el­vet megvalósítni is hajlandók és képesek vagyunk. Ily protestáns szempontból csak megnyug­vással vehetjük tudomásul hogy a közigazgatási jogképzés tere még nem hódíttatott az állam által el, s így módunkban áll a törvényhozás által con­templált, az élet által sürgetően követelt oktatási reformot a mi intézeteinkben valósítani először meg, ezzel főiskoláink régente irányadó tanrend­szerét az újítás által ismét vezértényezővé tenni hazánkban. Még a ^ gyakorlati közigazgatási vizsgák * sem szabályoztattak a kormány által. Ezek fon­tos kérdését közelebb nem kisebb szaktekintélyek mint Berzeviczy Albert, Tibád Antal és Dárday Sándor ismételten váltott érdekes cikkekben vitatták meg a y Magyar Közigazgatás^ és a >Nemzetc hasábjain. Mennyivel fontosabb pedig még e kérdésnél is azon elméleti előképzés meg­állapítása, melyet nemcsak a gyakorlati közigaz­gatási vizsgához bocsátandó hivatalaspiránsoktól követel meg, de kötelezőleg előir ezeken kívül még számtalan közigazgatási tiszviselőnek és hi­vatalnoknak is (5. §.); ilyenek például a minisz­tériumokban a közigazgatás fogalmazási szakánál, valamint az állami számvivőségnél alkalmazottak ; az egyes minisztériumok alatt álló hivatalok p. o. pénzügyigazgatóságok, adófelügyelőségek fogal­mazási szakánál működő hivatalnokok ; a fővá­rosi rendőrségnél a főkapitány, rendőrtanácsosok, kerületi kapitányok, főkapitányi titkár és a fogal­mazók; vármegyéknél az alispánok, valóságos és tiszteletbeli jegyzők, szolgabirák; a fővárosban a polgármester, alpolgármesterek, jegyzők s a jogi-és közigazgatási szakosztályok élén álló tanácsosok ; törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármester, rendőrkapitány és jegyzők ; rende­zett tanácsú városban a polgármester. Ezer meg ezer tisztes és fontos közszolgálati pályaág, melyre elméleti szakképesítéssel még eddig egyetlen speciális iskola sem gondoskodik! Csoda-e, ha közigazgatási állásra készülő ifjaink elhidegül­nek az alma materektől, melyeknek emlői nem táplálnak az életre? Ha feltörekszenek a zsúfolt­ság miatt túltengő budapesti egyetemre, hol a szorgalmasok bőven válogathatnak, okulhatnak, haladhatnak a közigazgatási tudományokban, me­lyek mellett a jogi stúdiumokat mellékesen végez­hetik ; a kevésbé szorgalmasok pedig az életfen­tartás és gyakorlati képzés ezer meg ezer ajtaján kopoghatnak napdíjas állásért, mi vidékhelyt alig kínálkozik. Azonban nemcsak a concurrentia (bár jelen­tékeny mértékben ez is) terel minket jogakadé­miánkkal a közigazgatási jogirány felé, hanem ennek művelésére hivatotlságunk is. A magyar közigazgatás önkormányzati jellege azonos protes­táns egyházunk autonom szervezeti elvével. A ,magyar vallás^ azért vert annyi vihar által is kitéphetlen gyökeret hazánkban, mert ennek sza­bad institutióíhoz, alkotmányos önkormányzatához legjobban illett. A duló századok támadása együtt érte az alkotmányos államszervezetet és a prot. autonomiát; a békekötések áldása egy karral ölelte keblére az állami és egyházi önkor­mányzatot ; mikor hazánk autonomiája tövig le­csonkolva, új hajtások reménye nélkül sorvadt: egyházi közigazgatásunk autonomiája védte meg az államot önkormányzata gyökereinek is kiirtá­sától ; mikor koronát hajtott ismét az alkotmány fája, az új institutiók legnagyobb része a mi köz­igazgatási jogelveinkkel oltatott be. A magyar állami és a protestáns egyházi közigazgatás kölcsön­hatása a reformátió keletkezése óta napjainkig elvitázhatlan. Nem önként foly-e ezen tényből, hogy a ma­gyar közigazgatási jogelmélet megállapítása s fejlesz­tése első sorban protestáns jogakadémiáink hivatása! E misszió betöltése százszorosan sürgős és fontos most, midőn a közigazgatási jogi tanfolyamok léte­sítése törvény által követeltetik. Es Kecskemét, melynek jogtanári kara nem egy tagjával épen a közigazgatás, politikai tudományok és államszám­viteltan művelésében specialista, volna az első hely, hová közigazgatási jogintézet destincdva van. A jelen szervezetlen maradva is megadható a közigazgatási jogi jelleg akadémiánknak. Meggyő­ződésem, hogy ha már jövő tanévre kijelentett irány a lenne a közjogi: a közigazgatási pályára vonzódó ifjak ismét tömegesen keresnék fel jogintézetün­ket, mely pár évi természetszerű fejlődéssel meg­valósítná a törvény oly fölötte fontos intentióját: a közigazgatási szaktanfolyamot és ezzel biztosan megvetné akadémiánk jövőjének megingathatlan alapját. Eötvös Károly Lajos. Az országos gyám- és nyugdíj-intézet tervezetéhez. (Vége.) 5. Nagy hiánya nézetem szerint a. tervezetnek, hogy a kilátásba helyezett nyugdíj, valamint az özvegyek és az árvák gyámpénze nincs határozott összegekben kifejezve, sőt a kiosztandó segélyösszegtől és a nyugdíjra, illetve gyámpénzre jogosultak számától van függővé téve. Mert így nem tudhatja senki, hogy esetleges nyugdíja és hátrahagyottjainak segélye mennyi fog lenni és hogy idővel nem fognak-e azok megcsökkenni ? Elismerem, hogy Sz. esperes úr nem volt és nem is lehetett a szükséges adatok hiánya miatt abban a helyzetben, hogy határozott fix-összegeket hozhasson

Next

/
Thumbnails
Contents