Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1887-04-03 / 14. szám
nomiánk ez elven alapszik, s csak addig bir megingathattad, megtámadhatlan bázissal, míg az elvet megvalósítni is hajlandók és képesek vagyunk. Ily protestáns szempontból csak megnyugvással vehetjük tudomásul hogy a közigazgatási jogképzés tere még nem hódíttatott az állam által el, s így módunkban áll a törvényhozás által contemplált, az élet által sürgetően követelt oktatási reformot a mi intézeteinkben valósítani először meg, ezzel főiskoláink régente irányadó tanrendszerét az újítás által ismét vezértényezővé tenni hazánkban. Még a ^ gyakorlati közigazgatási vizsgák * sem szabályoztattak a kormány által. Ezek fontos kérdését közelebb nem kisebb szaktekintélyek mint Berzeviczy Albert, Tibád Antal és Dárday Sándor ismételten váltott érdekes cikkekben vitatták meg a y Magyar Közigazgatás^ és a >Nemzetc hasábjain. Mennyivel fontosabb pedig még e kérdésnél is azon elméleti előképzés megállapítása, melyet nemcsak a gyakorlati közigazgatási vizsgához bocsátandó hivatalaspiránsoktól követel meg, de kötelezőleg előir ezeken kívül még számtalan közigazgatási tiszviselőnek és hivatalnoknak is (5. §.); ilyenek például a minisztériumokban a közigazgatás fogalmazási szakánál, valamint az állami számvivőségnél alkalmazottak ; az egyes minisztériumok alatt álló hivatalok p. o. pénzügyigazgatóságok, adófelügyelőségek fogalmazási szakánál működő hivatalnokok ; a fővárosi rendőrségnél a főkapitány, rendőrtanácsosok, kerületi kapitányok, főkapitányi titkár és a fogalmazók; vármegyéknél az alispánok, valóságos és tiszteletbeli jegyzők, szolgabirák; a fővárosban a polgármester, alpolgármesterek, jegyzők s a jogi-és közigazgatási szakosztályok élén álló tanácsosok ; törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármester, rendőrkapitány és jegyzők ; rendezett tanácsú városban a polgármester. Ezer meg ezer tisztes és fontos közszolgálati pályaág, melyre elméleti szakképesítéssel még eddig egyetlen speciális iskola sem gondoskodik! Csoda-e, ha közigazgatási állásra készülő ifjaink elhidegülnek az alma materektől, melyeknek emlői nem táplálnak az életre? Ha feltörekszenek a zsúfoltság miatt túltengő budapesti egyetemre, hol a szorgalmasok bőven válogathatnak, okulhatnak, haladhatnak a közigazgatási tudományokban, melyek mellett a jogi stúdiumokat mellékesen végezhetik ; a kevésbé szorgalmasok pedig az életfentartás és gyakorlati képzés ezer meg ezer ajtaján kopoghatnak napdíjas állásért, mi vidékhelyt alig kínálkozik. Azonban nemcsak a concurrentia (bár jelentékeny mértékben ez is) terel minket jogakadémiánkkal a közigazgatási jogirány felé, hanem ennek művelésére hivatotlságunk is. A magyar közigazgatás önkormányzati jellege azonos protestáns egyházunk autonom szervezeti elvével. A ,magyar vallás^ azért vert annyi vihar által is kitéphetlen gyökeret hazánkban, mert ennek szabad institutióíhoz, alkotmányos önkormányzatához legjobban illett. A duló századok támadása együtt érte az alkotmányos államszervezetet és a prot. autonomiát; a békekötések áldása egy karral ölelte keblére az állami és egyházi önkormányzatot ; mikor hazánk autonomiája tövig lecsonkolva, új hajtások reménye nélkül sorvadt: egyházi közigazgatásunk autonomiája védte meg az államot önkormányzata gyökereinek is kiirtásától ; mikor koronát hajtott ismét az alkotmány fája, az új institutiók legnagyobb része a mi közigazgatási jogelveinkkel oltatott be. A magyar állami és a protestáns egyházi közigazgatás kölcsönhatása a reformátió keletkezése óta napjainkig elvitázhatlan. Nem önként foly-e ezen tényből, hogy a magyar közigazgatási jogelmélet megállapítása s fejlesztése első sorban protestáns jogakadémiáink hivatása! E misszió betöltése százszorosan sürgős és fontos most, midőn a közigazgatási jogi tanfolyamok létesítése törvény által követeltetik. Es Kecskemét, melynek jogtanári kara nem egy tagjával épen a közigazgatás, politikai tudományok és államszámviteltan művelésében specialista, volna az első hely, hová közigazgatási jogintézet destincdva van. A jelen szervezetlen maradva is megadható a közigazgatási jogi jelleg akadémiánknak. Meggyőződésem, hogy ha már jövő tanévre kijelentett irány a lenne a közjogi: a közigazgatási pályára vonzódó ifjak ismét tömegesen keresnék fel jogintézetünket, mely pár évi természetszerű fejlődéssel megvalósítná a törvény oly fölötte fontos intentióját: a közigazgatási szaktanfolyamot és ezzel biztosan megvetné akadémiánk jövőjének megingathatlan alapját. Eötvös Károly Lajos. Az országos gyám- és nyugdíj-intézet tervezetéhez. (Vége.) 5. Nagy hiánya nézetem szerint a. tervezetnek, hogy a kilátásba helyezett nyugdíj, valamint az özvegyek és az árvák gyámpénze nincs határozott összegekben kifejezve, sőt a kiosztandó segélyösszegtől és a nyugdíjra, illetve gyámpénzre jogosultak számától van függővé téve. Mert így nem tudhatja senki, hogy esetleges nyugdíja és hátrahagyottjainak segélye mennyi fog lenni és hogy idővel nem fognak-e azok megcsökkenni ? Elismerem, hogy Sz. esperes úr nem volt és nem is lehetett a szükséges adatok hiánya miatt abban a helyzetben, hogy határozott fix-összegeket hozhasson