Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1887 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1887-02-27 / 9. szám

közöltetvén másolatban, benne a következő felvételi feltételek foglaltatnak : i. A stipendiumot csak szláv nemzetiségű theologus kaphatja meg és pedig tót, cseh és morva nemzetiségűek. E két utóbbinál az illető lehet helv. hitvallású is; de a tótok közül csak ág. ev. élvezheti. 2. A jótéteményben részesülhet valaki 3 egymásutáni évben, ha csak rosz magaviselet vagy hanyag tanulás által az illető magát reá méltatlanná nem teszi. 3. A stipendiumra csak az méltó, ki a cseh-szláv irodalmat tényleg műveli, azt gyarapítja s tehetséggel munkálkodik e téren. 4. Ha a kellékeknek megfelelő ifjú esetleg nem akadna, a stipendium nem adatik ki, hanem az azon évre eső összeg visszacsatoltatik a tőkéhez. A Kovács János-féle 1000 frtos alapítvány még 1833-ban tétetett. Kovács O Felségének s több főhercegnek volt tanára a magyar irodalomtörténetből. A német követség jelentése szerint Greifsivalclban, Halléban, Göttingában és Marburgban vannak beneficiumok. A három előbb említett helyen levő stipendiumokról azonban a jelentés nem szól semmit, csak a marburgiról közöl részletesebb adatokat. Ezek szerint Marburgban tulaj donképen »fundált* alapítvány nincs. — 1717-ben adtak ott a »Landesherren« e'őszor magyar embernek stipendiumot és pedig úgy: »dass demselben aus der Communitáts-Casse der Tisch und jáhrlich, so lang er hier sein^wiirde ex aerario academico 40 Thaler nebst freien Logiment gegeben werden sollte.« 1717 óta aztán egész 1756-ig a »Landesherren«-hez folyamodtak, kik a jótéteményben részesülni kívántak. 1756-ban a »Landesherrschaft« állandó alapítványt tett a magyarok részére, szabad asztallal és 50 tallér évi járadékkal, mely a »Communitáts-cassából« volt fizetendő. A stipendium jelenleg 300 mk évi járadék és 36 márk viaticum. Az alapítványt legtöbbnyire erdélyi ev. reform, ifjak vették igénybe s a folyamodókat most is az alapító levél értelmében a maros-vásárhelyi collegiumnak kell ajánlani. Lipcsében 4 stipendium van 1 56 márkkai, kettő van 150—150 márkkai és egy 120 márk évi járulékkal. Az egyetemi senatus szabad asztalt ad az oda menő, főleg erdélyi ifjaknak Sajnálatunkat kell kifejezni, hogy a német követség általáben csak ilyen kevés majdnem semmit mondó adatra szorítkozott jelentésében. Baselben az »Alumneumban« osztrák-magyar theologus ifjak számára öt szabadhely van fenntartva. Hogy egy-egy szabadhely mennyi jótéteményben részesíti az ifjakat mutatja az, hogy azoknak, kik saját költségükre kívánják magukat az Alumneumba felvétetni 200 frankot kell fizetniök a nyári- és 300 frankot a téli félévre. A jótéteményért folyamodóknak kérelmeiket az egyes semesterek kezdete előtt 1 1

j2

hónappal kell bekiildeniök az Alumneum gondnokságához latin, vagy német nyelven. A folyamodványhoz csatolandók a tanulmányi bizonyítványokon kívül (melyek szintén latin vagy német nyelvre fordítandók) egy curriculum vitae, katona-könyv vagy bizonyítvány, hogy az illető fel van mentve a tényleges szolgálat alól s egy a gondnokság által ismert tanárnak vagy lelkésznek ajánló levele. Tübingában az ott levő állami alapítványokból szoktak 4 évenként 257 mkát tevő stipendiumot adni magyar prot. ifjaknak. Itt van még egy külön alapítvány is, a Hiller-íé\e, erdélyi theologusok számára, mely az evang. seminarium felügyelősége által kezeltetik. Eredetileg 2000 frtot tett alaptőkéje. Most e stipendium nem osztatik ki, s mindaddig nem is tétetnek folyóvá kamatai, míg a tőke megint fel nem növekszik 2000 frtra. Erre csak erdélyi ifjú pályázhatik s három éven át élvezheti, ha egyszer valaki megkapta. Angiidban az egyetemeken általában nincsenek stipendiumok magyar tanulók számára, csak a mint ismeretes, az edinburghi »Frec Church« segélyez évenként 4 magyar theologust a hívek e célra adott kegyes adományaiból 50—60 fonttal egy-egy ifjút. Ennyi, mit a hivatalos jelentések nyújtanak. Tájékozásul egészen elegendők; de az alapítványok természetének részletes megismerését még sem meríthetjük belőlük. Ezeket illetőleg még mindég meg kell elégednünk külföldön járt ifjaink egyes tudósításaival, —y. TÁ RC A. A legújabb theoiogia történetéből. (Folytatás.) A felekezeti dogma, főleg pedig az exclusiv orthodox lutherizmus restaurátiójának legjelentékenyebb képviselője Hamis Claus 1

5

) (1778—1855) Kielben (»ein altkirchl. frommer, volksthiimlich bilderreicher Prediger und in Zungen zu reden gewaltig* Hase), a ki eredetileg Schleiermacher befolyása alatt állván 1817-ben, mint a reformáció három százados jubileumán a lutherizmus zászlaja mellett küzdött, s e célból 95 tételt bocsátott ki. 1

6

) E thesisek nagy port vertek föl, azonban a protestátió nem igen használt az 1817-ben tervbe vett porosz unió ellen. Ezen tételekben az orthodox restaurátió már határozottan felekezeti színben tűnik fel, a mi különben természetes valami. Még más különös történeti viszonyok is jönnek itt figyelembe, a melyek az orthodox felekezeti lutherizmus restaurátiójára befolyással voltak, nevezetesen a porosz unió bevezetése és keresztülvitele. Schleiermacher Harms ellenében erősen az unió védelmére kelt, azonban az unió e korszak érett gyümölcsének nem tekinthető. Korai volt az az unió azért, mert oly időbe esik, melyben a protestántismus eredeti lényegére még csak eszméltek, a hittani újjáképzés még csak kezdetét vette, s csak később lett volna felmutatandó, mi a maradandó és esetleges benne ; nem volt időszerű az uniói, mivel a felekezeti és hittani közönyösségnek, a rationalismusnak áramlata még nagyon erős volt, s más részről ismét egy époly határozott restaurátió kezdett tért foglalni. Ezen unió nem ugyan lényegileg, de tényleg a felekezetiség relatív történeti jelentősége iránt közönyösnek mutatkozott, s még rosszabb fordulat állott be az unió történetében a porosz udvari ágenda bevezetése, s a separatistikus lutheránusoknak Sziléziában való kormányi üldöztetése által. III. Frigyes Vilmos a katonai rend és egyformaság fogalmait alkalmazta Altenstein miniszter tanácsára az egyházra, s ezzel a lutheránusoknak oly martyriumot készített, mely a protestántismus kárának bizonyult be. S hasonló erélyt fejtett ki mint a sziléziai ó-lutheránusok »a lutherizmus confessora« Guerike is Halléban az unió ellen, a mi azután tanári hivatalának elvesztését vonta maga után. A lutherizmus további története Poroszhonban inkább egyházpolitikai, mint hittani érdekkel bír, épazért Bajorországra térünk át, hol a szi-15

) Selbstbiographie« 1851. V. ö. Cartens : »Harms Cl. und der Thesenstreit* című cikkét Ilerzog, »Realencycl.« V, 616—621, hol az irodalom bőven van előadva, 18

) Szövegüket 1. »Selbstbiographie« 229—241. 1. s rövid kivonatban Crestens i. cikkében: íThesenstreit* cím alatt Schleiermacher élesen bírálja azokat: »Halbwahre Orakelsprüche« ... Haseben nach Schimmer und Witz,,., der Verfasser sich übereilt und fehlgegriffen.*