Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-12-05 / 49. szám

1547 154 8 190 helyiség a gyarapodás. Jelentékenyebb emelkedés van a természetrajzi és könyvtári helyiségeknél. Legérezhetőbb a szükség alkalmas téli tornahelyiségeklen. E tekintetben legtöbb tennivalójuk van az ev. reformátusoknak, noha nyári üdülő helyekben ők a leggazdagabbak. Más helyiségek tekintetében legalantabb állanak a gör. keletiek, mert míg egy állami középiskolára 30 helyiség jut, addig a görög-keletieknél csak 17. Felszerelés tekintetében általános az emelkedés. Természetrajziakban van 954,923 db, physikaiakban 51,381, vegytaniakban 61,552, földrajz- és történelmiekben 205,981, rajziakban 136,816, testgyakoriatiakban 15,573. Leggazdagabbak, különösen újabb tanszerekben, az államkormány rendelkezése alatt álló középiskolák s ezek között a reáliskolák. — Magyarország 178 középiskolájának tanári könyvtárainál szakmunkák, folyóiratok és vegyes tartalmúak címén kimutattatott 702,144 mű, 1.104,822 kötettel, mi az előbbi évben kimutatott átlaghoz képest jelentékeny szaporodást tüntet fel. Megjegyzendő azonban, hogy e kimutatás csak megközelítőleges, mert sok nem állami és nem királyi tanintézetnél a leltározás még nem tökéletes vagy legalább nem egyöntetű, továbbá az autónom felekezeti középiskolák könyvtáraiknál sok helyt kimutatták a rokon intézetek vagy az egyház könyveit is, minthogy könyvtáraik közösek ; míg a szerzetesek úgynevezett házi könyvtáraik könyveit, mint nem a gymnasium tulajdonát, ki nem mutatták. Az ifjúsági olvasmányok száma igen nagy, t. i. 185,927 darab. Magyarország 178 középiskolájának fenntartására szolgáló források tényleges jövedelme az 1885 — 6. tanévben 4.106,063 frt volt, mi az előbbi évi 3.964,062 forinttal szemben 142,001 frt emelkedést mutat. A források és jövedelmeik következők : Házbéregyenérték 493,117 forint, másnemű ingatlanok jövedelmei 139,130 frt, tőkepénzek kamatai 308,513 frt, az állampénztárból 723,551 forint, az orsz. vallási alapból 24,620 frt, az orsz. tanulmányi alapból 482,882 frt, a polgári községek hozzájárulásából 382,185 frt, az egyházak járulékaiból 190,745 forint, szerzetesrendi alapítványokból 406,164 frt, beiratási díjakból 63,498 frt, tandíjakból 497,897 frt, egyéb forrásokból 238,956 frt. A többi jövedelem ösztöndíj- és segély-alapokból származott. Egy gymnasium fenntartása került átlag 21,230 forintba, egy reáliskola 30,090 forintba. Egy gymnasiumi tanuló 96 forintba, egy reáliskolai 152 forintba. Egy rendes tanárra esik átlag az államkormány rendelkezése alatt álló középiskoláknál 1635 frt fizetés, az államkormány vezetése alattiaknál 1181 frt, a görögkeletieknél 1283 frt, az ág. evangélikusoknál 964 forint, az ev. reformátusoknál 1136 frt, az unitáriusoknál 895 frt. ! Legjobban fizeti tanárait az állam, legrosszabbul az unitáriusok. Ösztöndíjak fejében kiadatott az összes középiskolákban 117,668 forint. Segélyek és jutalmak fejében 226,062 frt. N. TÁRCA. Egyházi hatóságok könyvtárai Magyarországon. (Vége.) Első tekintetre feltűnő, hogy az egyházi jellegű könyvtárak sorozatában a protestáns felekezetek oly szerény helyet foglalnak el. Három milliót meghaladó prot. lakója van az országnak, közel fél annyi, mint a mennyi a római katholikusok száma s mind a mellett az 57 róm kath. jellegű könyvtárral szemben a protestánsoknál csak 37-et mutathatunk ki, s ezekben is csak 83,989 könyv van, míg a katholikusokéban 1.224,534. A görög kath. s keleti egyházak könyvtárainak csekély száma a hazai viszonyokat ismerőket nem lepheti meg, tudván, hogy e felekezetek hívőinek legnagyobb része a művelődésben nagyon elmaradt nemzetiségek közé tartozik ; nem lep meg az eset az izraelitáknál sem, kiknek felekezeti ügye még mindig rendezetlen s ezenfelül aránylag egészen új emancipációjuk a közkönyvtárak alkotására még időt is alig hagyott. De a protestáns felekezetek hívőinek nagyobb része hazánk műveltebb nemzetiségeihez tartozik, e felekezetek tagjai századokon át versenyeztek és pedig sikerrel versenyeztek a sokkal tekintélyesebb s vagyonosabb római katholikus egyházzal a közélet s irodalom minden terén, sőt tudva van az is, hogy a protestáns hivők legalsóbb osztálya is megtanult könyveket olvasgatni, különösen ama nevezetes idő óta, midőn Tóthfalusi Kiss Miklós 1684-ben a könyvárusok nagy rémületére az aranyos zsoltárt egy tallér helyett 20 garason s az aranyos bibliát 12 forint helyett öt forinton kezdte árulni. Valóban az aránytalanság csak látszólagos, mert a számok rideg összehasonlítása a helyzetnek nem felel meg. Nem akarunk utalni az adatok többé vagy kevésbbé pontos beküldésére, bár a római katholikus egyház compact szervezete e tekintetben is jelentékeny tényező volt; nem a katholikusok régiségére s nagy vagyonára : a döntő magyarázatot egészen más helyen kell keresnünk : a protestáns egyházak szorosabb összeköttetésében a társadalmi élettel. Oly egyházban, hol még a a püspökségi székhelyek is egyéni viszonyok szerint változhatnak, hol nincs tisztán egyházi feladatokkal foglalkozó káptalan vagy zárda, s melynek lelkészei családjuknak szereznek első sorban: a közkönyvtárak alakítása legalább is meg van nehezítve. E viszonyból folyólag a protestáns iskolák egy része nagyobb társadalmi önállóságot nyert mint a katholikusoké, s így ezek szemináriumi könyvtárait mind e csoportban kellett felsorolnunk, míg a protestáns hittani intézetek más tanintézetekkel szoros kapcsolatban vannak s így könyvgyűjteményeik is az iskolai könyvtárak rovatát gazdagították. A hires debreceni, sárospataki, pozsonyi, kézsmárki és nagyszebeni stb. protestánsok által alapított könyvtárak azonban tanúsítják, hogy a protestánsok között, kiknek sorában ott találkozunk Bod Pétertől Szabó Károlyig s a Rákóczyaktól Telekyekig a legbuzgóbb könyvbuvárokkal s könyvgyüjtőkkel, a közkönyvtárak alapítása s fenntartása iránt sem volt csekélyebb az érzék, mint hazánk más felekezeti polgárainál. Bármily ingatak is ezek szerint a különböző felekezeti könyvtárak összehasonlítása, nem épen a siker reménye nélkül kísérelhetjük meg azt, tekintve, hogy a kimutatásunkban előforduló 312 könyvtár közül 261 részletezte az adatokat s ennek folytán a könyvtárainkban levő 716,644 mű közül 663,020-nak nyelvét ismerjük s 630,437-ről tudjuk, hogy a könyvek mely tudományszakhoz tartoznak. Mellőzve az orsz. rabbiképző intézet könyvtárát, melyről különben sincs részletes kimutatás, az egyes felekezeti könyvtárakban őrzött müvek megoszlását nyelv szerint százalékokban a következő táblázat mutatja : Művek százalékokban s nyelvek szerint mas vagy magyar német francia angol latin kettős nyelvű R. k. egyházmegyei kvt.-ban 19 39 21 68 4-98 0-22 46-40 733 R. k. szerzetes könyvi árakb. 21-24 25-96 2-32 0-30 47-25 3 03 Görög katb. könyvtárakban. . 15-69 11-92 1-57 0-23 56 30 14 29 Keleti görög könyvtárakban. . 3-38 22-81 6-53 0-04 4-32 62 87 Protestáns könyvtárakban . . . 22-52 39-79 415 2-52 25-45 5-57 Átlag véve . . . üCl-40 2515 3-38 045 45.34