Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-11-28 / 48. szám

1025 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 758 Ezen időpontig az illetékes püspököknek volt alávetve a rend. De 1549-ben közvetlenül a pápának lett alárendelve; e mellett azonban saját generálist nyert, a ki a pápai rendeleteket a rend tagjaival közölte, de a rend felett teljhatalommal bírt s a körülményekhez képest annak szervezetét megváltoztathatta és a rendet az egész föld kerekségén tetszése szerint vezényelhette. Igy történt gyakran, hogy a rend titokban a pápáknak ismeretlen terveket szőtt és ez által maguknak a pápáknak veszélyessé lett. Azonban tagadhatatlan, hogy valahányszor a pápaságot nagy baj fenyegette, megmentését mindannyiszor a jezsuita rendnek köszönhette. Többek közt az ő érdemük, hogy a tridenti zsinat utolsó szaka, melyben 187 olasz, 26 francia, 34 spanyol, 6 görög, 3 irlandi, 2 német-alföldi, 3 portogalli, 2 lengyel, 2 illyriai, 2 német, 1 angol, 1 morva és 1 horvát püspök vett részt, 1563. szept. 4-én a lotharingiai bibornok által amaz ősrégi szentszéki áldással záratott be : > Cunctis haereticis anathema !* Általában kétségbevonhatlan tény, hogy az ellenreformátio bámulatos sikere nem annyira a protestánsok között akkor duló tudományos szélmalomharcnak, mint inkább a jezsuiták mesteri térítő ügyességének köszönhető. Igaz, birtokában állottak mind azon fegyvereknek, melyekkel a szétoszlott dogmatikai betűjelekkel tétovázva küzdő protestáns bajnokokkal szemben győzhettek. 1550-ben a jezsuiták a szegénység fogadalma alól feloldattak s szabad ság adatott nekik földi javak szerzésére, s ők ezen engedélyt a legszorgalmasabban használtak fel arra, hogy rendjüknek gazdag hagyományokat nyerjenek, mi annál inkább sikerült nekik, mert sima és szellemes bánásmódjuk által különösen az előkelő családokba gyóntató atyákul hamar be tudták magukat hízelegni. Közbefolyásuk még inkább növekedett, midőn 1552-ben jogot nyertek, egyetemeket felállítani és 1571-ben engedélyt, a létező egyetemeken előadásokat tartani. Kiváló befolyásuk koronája pedig azon 1576-ban nekik adott concessióban állott, hogy mint orvosok működhettek. A ki édesgetéseiknek egészséges állapotában ellenállott, betegsége kínjai alatt epedve nézett azon mennyei ajtó felé, melyet a jezsuiták néki mutattak. Valóban a ki a jezsuiták szervezését, taktikáját és fáradhatatlanságát elfogulatlanul itéli meg, annak be kell vallania, hogy ezen rend nem anynyira papság, mely a szenvedő emberiség sebeibe a mennyei vigasz balzsamát önteni törekedik, hanem inkább papi katonaság, mely minden eszközt egy cél biztosítására használ fel, arra a célra, hogy a kath. Róma a földi világ egyedüli teljhatalommal biró ura legyen minden tekintetben. E célért küzd a rend ma is s még létezni fog, küzdelméről le nem mond. Azt hinni, hogy a fejlődő jogállamok törvényeik által e küzdelmet valaha beszüntetni képesek lesznek — hiú ábránd. Számtalan törvény keletkezett, mely a jezsuita rendet és működését kiirtani akarta; e törvények többnyire már szétmállottak, de a jezsuiták élnek és működnek. Van-e lehetőség, működésüket ellensúlyozni, ártatlanná tenni ? Nem volna-e kívánatos, hogy a protestánsok szintén oda törekednének, hogy papjaik ne lennének csak alázatos hirdetői az Isten igéjének, hanem papi katonaság, mely hivataloskodásában ne annyira az Üdvözítő evangyeliumának vesse alá magát, mint inkább világi simaság és szellemesség által iparkodjék a lelkeket magának meghódítani ? Nem ! Azért nem, mert akkor a protestáns papság tömegesen szintén belépne a jezsuiták rendjébe. Pedig ezen dicsőség után nem epedünk. Isten óvjon meg bennünket azon dicsőségtől, hogy egyházunkban a v

clerikusu és Jajkus" fogalmak meghonosuljanak. A protestáns papságnak magasztosabb feladata van, az, hogy egyházunkban a hívek öszszességére nézve megvalósuljon I. Péter II. 5. versben foglalt emez intés: ^Ti is mint éUkövek építtessetek fel, hogy legyetek lelki ház, szent papság, a lelki áldazatoknak éddoztatásokra, melyek Istennek kedvesek a Jézus Krisztus által.* Nekünk nem kell papi katonaság. Bierhrunner Gusztáv. ISKOLAÜGY. A közoktatásügyi miniszter évi jelentése. A népoktatásról és középiskolákról szóló törvények megszabják, hogy a szakminiszter minden harmadik évben részletes, kimutatásokon nyugvó jelentést tartozik az országgyűlésen bemutatni; ezen három éves cyclusok a nép- és középiskolákra nézve összeesnek és ezért minden harmadik évben a miniszteri jelentés szerfölött terjedelmes, tabelláris kimutatásokkal ellátott, ellenben kétkét éven át csekélyebb terjedelmű s az iskolák e két körére nézve csak sommás, nem részletes adatokat tartalmaz. Az utolsó, terjedelmesebb jelentés tavaly jelent meg, miért is az idei jóval vékonyabb füzetet képez, bár terjedelmesebb, mint a két év előtt szintén részletes kimutatások nélkül kiadott jelentés. Egy külön füzet, mely a jelentés függelékét képezi, tartalmazza a néptanítói nyugdíj és gyámalap jelen állásának és felhasználásának kimutatását. Ami e jelentés futólag áttekintésénél is szembeötlik s már a tavalyit is megkülönböztette az előbbiektől, az a szövegrész túlysulya a merő számszerű statistica fölött, amely körülmény által a jelentés a nagy közönségre nézve is érdekesebbé és vonzóbbá lesz. A középiskolai és felsőbb iskolai szakaszokat, ezúttal is bevezető ismertetései előzik meg az ezen ügykörökben az év folyamában