Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-11-28 / 48. szám
95 1 528 előfordult nevezetesebb intézkedéseknek és változásoknak. A népiskolai részben is közölve vannak a megjelent fontosabb rendeletek, a szakiskoláknál, úgyszintén közművelődési és emberbaráti intézetek szakaszában pedig minden egyes intézet működésének teljes képét kapjuk. A népiskolákra vonatkozó adatokat a következőkben foglaljuk össze. A tanköteles gyermekek száma Magyaroszágon 1884-ről 1885-re 15,135-el szaporodott; ezek közül tényleg iskolába járt 1884-ben a 6—12 évesek közül 85• i9°/0 > 1885-ben 85'88°I0 I a 13—15 évesek közül 1884-ben iskolába járt 6^-41° l0 , 1885-ben pedig Ő479°/0 . A helyben iskolát tartó községek száma ezen egy év alatt 18-al szaporodott, ellenben a más községgel közös iskolatartó községek száma 11-el apadt s az egészen iskola nélküli községek száma 5-el csökkent, ugy hogy ez utóbbiaknak száma 1885-ben még 300 volt, a mely az összes községek 2'37 százalékának felel meg. Az összes népiskolák száma 1885-ben 16,305 volt, tehát épen 100-al több, mint a megelőző évben. Ezen iskolák közül 611 volt állami (375°/0 ). 1856 községi (n-38°/0 ), 13,639 hitfelekezeti (83-65°/0 ), 168 magániskola (j 03és 31 egyleti iskola (O'i9°/0 ). Az állami iskolák száma e szerint 108-al gyarapodott, a községiek száma is nőtt 12-vel; a többi jellegűeknél csekély apadás (20) mutatkozik. Fokozatukra nézve a 16,305 népiskola között volt 1885-ben 16,082 elemi, 79 felső nép- és 144 polgári iskola ; e szerint ezen egy év alatt mindhárom csoport száma arányosan emelkedett. A népiskolai tanítók száma 1885-ben 23,457 volt, tehát 299-el több, mint a megelőző évben s így minden népiskolára a tanítók számából i-44 esett. A népiskolák összes fenntartási költsége 1885-ben 13.418,968 frtra emelkedett, míg a megelőző év költségösszege csak 12.917,473 frt volt. Ez összeghez az állam 1.488,410 frttal járult kézpénzben, míg 1884-ben az állam kiadása e cimen csak 1.245,742 frt volt. A tanítóképző intézetek száma (54), úgyszintén a tanitónőképezdéké (16) 1884-ről 1885-re változatlan maradt ; ezek közül 24 volt állami és 46 felekezeti. Növendékeik száma 3398 volt, tehát 234-el kevesebb mint a megelőző évben. Ezen intézetek fenntartása 871,552 frtba került s összesen 1043 egyént képesítettek. Megemlítjük itt még, hogy az 1884/5-ik tanév alatt a magyar nyelv oktatására képes tanítók száma 20,620-ra emelkedett, holott az előző évben ezek száma csak 20,059 volt; a magyar nyelv tanítására képtelen tanítók száma pedig ugyanezen idő alatt 3099-ről 2837-re szállott le. A népnevelési intézetek sorát befejezik a kisdedóvodák, a melyek száma a jelentésben tárgyalt tanév alatt 364-ről 409-re emelkedett; ezekben összesen 41,119 kisded nyert nevelést (az előbbi évben 36,972.) 593 óvó által (az előbbi évben 532). Végül a néptanítói nyugdíjintézetre nézve — melyről külön füzet szól, — megjegyezzük, hogy annak 1885-ben 17,791 díjfizető tagja volt s az intézet alapvagyona 5.098,245 frtra rúgott; tehát az alapvagyon egy év alatt 562,960 frttal gyarapodott. Különböző díjat élvezett az intézet 2433 tagja és terhelő kiadása volt az intézetnek 157,091 frt. Áttérve a középiskolákra, ezúttal csak röviden említjük meg, hogy az 1885/6-iki tanév alatt Magyarország 125 különböző városában összesen 178 középiskola állott fenn, ezek közül 150 gymnasium és 28 reáliskola, (e tanév alatt a brassói állami főreáliskola megnyílta által), ezenkívül 6 középiskola kapott fokozatos fejlődés utján egy egy új osztályt. Jellegre nézve változott a miskolci gymnasium, mely a királyi intézetek közé soroltatott. A 178 középiskolába 41,508 tanuló Íratott be, tehát 1429-el kevesebb, mint az előbbi évben; e csökkenés egészen a gymnasiumok rovására esik, mert a reáliskolák tanulóinak száma 494-el szaporodott a mult évihez képest. A kisebb számú tanulóság azonban állandóbbnak mutatkozott, mert míg 1884/5-ik tanévben 1000 tanuló közül 116 maradt el évközben, az utóbbi tanévben az évközben kimaradottak száma 1000 közül 69 volt. Az előmenetelt illetőleg 1000 gymnasiumi tanuló közül bukott 223, a reáliskolákon 1000 közül bukott 256. Az érettségi vizsgálatra jelentkezetteknek 9O'i°/ / 0 -a felelt meg, míg az előbbi évben ezek százalékaránya 91'8 volt. A mult tanévben összesen 2900 tanerő' működött a középiskolákon ; ezek közül rendes tanár volt 1618 s ezeknek 78-3°/0 -a bírt oklevéllel, míg a megelőző évben az oklevelek számaránya csak 75'5°/0 volt. Az összes középiskolák fenntartására 4.343,500 frt fordíttatott, tehát 90,534 forinttal több mint tavaly. Ez összeghez legtöbbel, vagyis 723,551 forinttal járult az állam. A felsőbb oktatásra vonatkozó szakaszban közli a miniszter a középiskolai egészségtan-tanárok képzése és képesítése tárgyában kiadott szabályrendeletet; ismerteti az egyetemi seminariumi oktatás rendszerét és a budapesti egyetem gazdasági hivatalának életbe léptetendő új szervezetét. A budapesti egyetem adatai közül kiemeljük, hogy e főiskolának az 1885/6-iki tanévben 172 tanára és tanítója s 43 tanársegéde volt s legtöbb tanár (61) esik a bölcsészeti karra. A hallgatóság száma az I-ső félévben 3375 volt, a II-ban 3193; az átlagos szaporodás tehát a mult évhez hasonlítva 56. Legtöbb hallgatója volt ez évben ís a jogi karnak (1669 az I. és 1586 a II. félévben), ezután következik az orvostud. kar 1237 hallgatóval az I. és 1176-al a II. félévben. A jelentésben tárgyalt tanév alatt 2310 különféle vizsgálat és szigorlat tartatott; a vizsgálatok 747°/0 -a és a szigorlatok 59'i4°/0 -a fogadtatott el; tudori oklevelet nyert 319 egyén; ezek közül a legtöbb jogtudor (176) és orvostudor 85. Gyógyszerészi oklevél 71 adatott ki. Az egyetem könyvtára 4145 munkával szaporodott, úgy hogy most 89,145 művet számlál 215,000 kötetben és 6000 apró nyomtatványt. Az egyetem összes költsége 573,835 frt volt (12,702 forinttal több, mint az előbbi évben, mely összegből 369,557 frt esik a személyi és 204,278 frt a dologi kiadásokra. A budapesti egyetemmel kapcsolatos tanárképzőintézetnek a lefolyt évben 20 tanára és 63 rendes növendéke volt, a tanárvizsgáló bizottság 27 középisk. tanári oklevelet szolgáltatott ki. Az egészségtan-tanári és iskolaorvosi tanfolyamnak 29 hallgatója volt s ezek közül 28 nyert képesítést. N. TÁRCA. Egyházi hatóságok könyvtárai Magyarországon.*) Könyvtárak s könyvek számát tekintve, az egyházi hatóságok tulajdonát képező könyvtárak (még ha nem számítjuk is azokat, melyek a nyilvános vagy iskolai könyvtárak közé soroztattak) közkönyvtárainknak *) Mutatvány az orsz. statisztikai hivatal által kiadott s jövő hóban megjelenendő »Magyarország köz- és magánkönyvtára i885-ben< című munkából. 96*
