Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-11-21 / 47. szám

1025 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 752 Tanítói lak elsőben az 1854-ik évben épült, a mi­kor az elöljáróság belátta azt, hogy az idő követelmé­nyei elől ki nem térhet, és a magas kormány, a népis­kolákra, mint a közmívelődés tényezőire mind nagyobb súlyt fektet. Rendszeresített segéd-tanítói állomást szer­vezett tehát, a pár szám után segéd-tanítói fizetést aján­lott meg : a díjlevél az egyházmegyére felterjesztetvén megerősíttetett, s helyettes püspök Báthori Gábor úr által is jóváhagyatott. Első segéd-tanítóját a nagy-kőrösi képezdéből nyerte Nagy Tamás személyében. Ezen 1854-ben épült alacsony, szűk és sötét tanítói lak az 1868-ik évi népiskolai törvény követelményeinek nem felelvén meg, az egyházi hatóság sürgetésére az elöljá­róság új iskolaház építését ha'átozta el 1883-ban; az épület tervét elkészítvén, az a nt. esperesi hivatalhoz beterjesztette. A terv helybehagyást nyervén, az új is­kolaház, mely 2 szobát, egy konyhát és egy alkalmas tantermet foglal magában, kőalapra nagyobb részt tég­lából, cseréptető alá, az 1884-ik évi nyári iskolai szünidő alatt felépíttetett. Mielőtt az egyház hozzáfogott volna az építéshez, tekintettel arra, hogy egyházunknak, a hívek áldozat­készségén kívül igen csekély jövedelmi forrásai vannak, melyek csak az évi rendes kiadásokat fedezhetik ; tekin­tettel arra, hogy a czúni pusztai urodalom cselédeinek gyermekei, hitfelekezeti különbség nélkül nálunk iskoláz­tatnak : az elöljáróság elhatározta méltóságos Ocskay Rezső földesurat, mint a czúni puszta birtokosát segély­kérő folyamodványával megkeresni. Kérvényük az ura­dalmi tiszttartó által felküldetett, arra ugyanazon úton kedvező válasz is érkezett, mely a segélyezést kilátásba helyezte. Mind a mellett a segélyezés késett, s el is ma­radt. Az egyház tehát bízva Isten segélyében, hívei áldozatkészségében, iskolaházát saját erejével s költségén (1600 frt) felépítette. Az iskolaház melléképületei: egy sertés és baromfi-ól, árnyékszék, külön a tanító, külön a gyermekek számára; más melléképületre, míg nőtlen segéd-tanítóink lesznek, szükség nincsen. III. Az egyház Jöldhirtoka s jövedelmi forrásai. Az egyház régi földbirtokát, mely a pali mezőben egy tagban volt, holdakban pontosan meghatározni, azon tökéletlen felmérés után, mely 1817-ben az elöljáróság által eszközöltetett, alig lehet; annyival is inkább, mivel az egyház rétje mellett, a községnek is volt kaszálója, mely az egyházéval rendetlen formában folyt össze és a melyet esetleg, ha az egyház rétje szűken termett, és a díjlevélben megajánlott hat szekér szénát ki nem adta, időnként az egyház kaszáltatott. Ezen régi rét és szántóföldből álló birtok, a jelzett felmérés szerint, mely a régi jegyzőkönyv 171 -ik lapján jegyzőkönyvbe is té­tetett, összesen mintegy hat hold 1056 • öl lehetett; még pedig a kaszáló 6 hold 306 • öl, a szántóföld 750 Q öl. Ezen kívül volt még egy külső kert a legelő mellett, mely egy holdat foglalt magában. Összesen tehát az egyház földbirtoka a külső kerttel 7 hold 1056 • ölet foglalt magában. Arra nézve, hogy a belsőség mennyi volt, adatok nincsenek. Az 1827. évi nagy árviz után, az uradalom a ren­detlenül épült községet a belsőségekkel együtt rendezés alá vette s új házhelyeket méretett. Ez alkalommal, a papi belsőség is rendezés alá került, elől 24 öl, alól 20 öl szélességben és 30 öl hosszúságban kihasíttatott, az utcába kikönyöklő része utcának méretett. Ezen az utcába kirúgó része azonban, mivel annak kerítésébe volt a templom, tovább is kerítés közt tartatott, csak az 1872. évben hagyatott le utcának. Sok és hosszú ideig tartó perpatvart idézett elő ezen új belsőség birtokba­vétele azon birtokosok ellentállása folytán, kiknek szil­vásai az új belsőséghez mérettek; csak hosszú idő után, az urada'mi tiszttartó és járási főbiró közbejöttével, a gyümölcsfák megbecslése után, léphetett a lelkész annak használatába. Ezen régi birtok-állomány az 1866. évi kataszteri felméréskor összesen 6 hold 915 Q ölnek találtatott. A belsőség 828 Q ölet foglalt magában; a belsőséggel együtt tehát 7 hold 443 • ölet tett. A régi és ezen újabb birtok-állomány közti különbözetet az okozza, mi­szerint a külső kert, mely a legelső mellett sok károk­nak volt kitéve, e miatt sok egyenetlenséget okozott a lelkész és hallgatói között, Fejes Sándor lelkész idejében elcseréltetett, helyette az egyház rétbirtokából töretett fel egy holdat a lelkész hasz»álatára ; a külső kert pedig anélkül, hogy a község hason nagyságú területet adott volna az egyháznak, a közlegelőhöz csatoltatott. A régi temetőkert, mely az 1796-ik évben méretett ki, s mintegy 400 • öl lehetett, időnként a szükséghez képest, ismételten az 1856-ik, 1874-ik és 1879-ik évek­ben megbővíttetett. Az 1878-ik évben a község birtokrendezést eszkö­zölvén, az egyház egy tagban állott külső birtoka két tagban méretett ki, a s7 ántóföld előbbi helyén a pali mezőben, a rét fokok közben, a védtöltés mellett. Ezen birtokrendezésnél a község az egyház és iskola javára jelentékeny áldozatokat tett: nevezetesen a lelkész hasz­nálatára 412 • öl kenderföld méretett, a belső telek 45 öllel meghosszabíttatott, tanítói belsőség méretett oly­formán, hogy az idővel bővíthető legyen, iskola-alapnak két kat. hold hasíttatott ki, és végre a temető fél hold­dal megbővíttetett. Az új telekkönyv szerint jelenleg az egyház külső birtok-állománya szántóföldekben öt hold és 400 • öl, rét 2 hold 952 • öl = 8 hold 152 • öl; a belsőséggel, mely 1 hold 29 Q, összesen 9 hold 181 • öl. A te­mető 60o öllel megbővíttetvén jelenleg 1960 • öl. A lelkész haszonélvezetére ezen birtok-állományból csak két hold szántó- és a kenderföld el van rendelve. A birtokrendezési tárgyalásnál, a lelkész igyeke­zett odahatni, hogy a papi- és tanítói legelő-illetmény fele részben kihasíttassék, részint azért, mert mint lege­lőt egészben úgy sem használhatja, részint azért, mert a tanítói legelő-illeték kihasítása által lehetővé tétetett volna, a.i egyes egyháztagok minden terheltetése nélkül a rendes tanítói hivatal felállítása. Egyezség útján célt nem érvén, ez iránti kérvényét iiletőleg keresetét a pécsi tek. kir. törvényszékhez benyúj­totta, főként azon ind >kolással : hogy m; vel ez alkalommal mintegy 30 hold a közösből birtok-aránylag felosztatik, a lelkész és tanítói hivatal is részesíttessék birtok-arányla­gos osztalékban legelő-iiletményüknek a közösből való ki­hasítása által. De fájdalom 1 kérelme a kir. törvényszék által mellőztetett. Mind e mellett a lelkész fáradozásának, mely­nek egyik kitűzött célja a tanítói fizetés megjavítására volt irányozva, mégis lett annyi eredménye, hogy az 1879-ik évi március hó 30-án tartott presbyteri gyűlés határozata által a tanítói fizetés 40 frttal megjavíttatott. Az egyház ingóságai, szent edényei, anya-, jegyző-és számadó-könyvei s egyéb bútorai, időnként leltaroz­tattak: az elhasználtak kihagyatván, az újonnan szerzet­tek bejegyeztetvén. Régi értéktelen, bádogból készült szent edényei helyett időnként újak szereztettek vagy ajándékoztattak. Jelenlegi keresztelő edénye, Kardos

Next

/
Thumbnails
Contents