Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-11-21 / 47. szám

1025 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 753 Hermina lelkészné ajándéka; egy angolcin úrasztali kehely és kanna 1865-ben vétetett 35 írtért, ezzel egy értékű kannát és kelyhet özv. t. Dávid Andrásné aján­dékozott 1868-ban ; chinaezüst kenyérosztó tálcája, He­rendi József adománya. Úrasztali térítői, abroszai, kendői szinte mind kegyeletes és buzgó nők adományai. Ezek, és egyéb a tanítói lak bútorzására szolgáló ingóságai, a gondnokok változása alkalmával mindenkor nyilvántar­tásba vétetnek. A mi az egyház jövedelmi forrásait illeti, bár cse­kélyek azok, de az egyház rendes évi kiadásait minden­kor fedezhetik. Jövedelmi forrásai a következők : földter­més, adakozás, harangdíj, közmunka. Egyházi adót az elöljáróság, még nagy kiadásokat igénylő építkezések alkalmával sem szokott kivetni, részint azért, mert az ily adózás lélekszám után kivetve a különben is súlyos egyházi terheket viselő szegény birtoktalan és családos egyháztagokat nyomná legjobban ; részint azért, mert azok behajtása csaknem legyőzhetetlen akadályokra ta­lálna. Egyébkor is, de különösen nagyobb építkezések alkalmával az egyház kiadásai fedezetéről közmunka vállalása által gondoskodik a presbyterium; intézkedik az egyház vagyona, jóléte gyarapításáról, az egyházi épületek jó karban tartásáról ; az iskolára, iskoláztatásra felügyel: egy szóval az egyházi törvények által előirt kötelességeinek, a Krisztus teste építése, a jó rend, a vallásosság és tiszta erkölcs megőrzése és fejlesztése ér­dekében megfelelni híven törekszik. (Vége köv.) Uorvdt Pál, ref. lelkész. KÜLFÖLD A „Quarterly Register"-nek az egyetemes pres­byteri szövetség közlönyének 4-dik száma érdekes tar­talommal jelent meg. Egyes cikkeiből látható, hogy úgy az európai, mint amerikai presbyteri elveket valló egy­házak gyors léptekkel haladnak a szövetség által kitű­zött cél felé. Ilyen lépésnek tekinthetjük Olaszországban a waldi és szabad olasz egyház uniójának létrejövetelét, melyről egyik megelőző számunkban már megemlékez­tünk. Másik haladásnak mondható az a mozgalom, mely a különböző, különösen az angol, amerikai és holland egyházakban indult meg és a melynek célja az, hogy a presbyteri-egyházak külmissziójaban együtt-munkálás jöjjön létre. A különböző egyházak külmisszió-iigyi bizott­ságai át vannak hatva az eszme életrevalóságától és ki­vihetőségétől és a sajtó után röpiratokban szellőztetik a kérdést. Legújabban a »British and foreign evangelical re­view« tárgyalja a missziói együttmunkálást. ^Mindenki előtt — a ki csak gondolkozott valaha a tárgy felől — világos — mondja a kiváló szakközlöny — hogy az unitas uniformitas nélkül feltétlenül szükséges a misszió­ügy jövendőbeli nagy győzelmére. Ez mindig kívánatos volt, most pedig elodázhatlanul szükséges. A catholiciz­mus e tekintetben roppant nagy haladást mutat. A pá­pasággal való küzdelmünk távolról sem végződött be és kevés út van, melyen a protestántismus ügyét inkább lehetne győzelemre juttatni, mint az unió, nagyobbfokú türelem és a viribus unitis munkálkodás által.« A keresztyének Indiaban. Dr. Hunter, az indiai kormány statisticai hivatalának igazgatója, érdekes ada­tokat közöl az indiai keresztyénekről »The imperial Ga­zeteer of India «-ban. Több, mint két millió keresztyén van most Indiában. És míg 1830-ban a benszülött pro tánsok száma csak 27,000 volt egész Indiában, Ceylonban és Birmában: addig 1871-ben 318,363 volt. Az is érde­mes a feljegyzésre, hogy az indiai kormány 160,000 font sterlinget költ el é zenként a katonák szellemi szükségei­nek kielégítésére. A bebörtönzöttek száma Angliában és Walesben folyton kisebbedik. 1885—86-ban nagy esés mutatkozik 1884—85-tel szemben, de feltűnő a kisebbedés, ha a mult évet 1859-el hasonlítjuk össze. Ebben az évben Anglia és Wales összes népessége több mint 19 millió volt és a bebörtönzöttek száma 2589; 1885 — 86-ban pedig csak 1027, jóllehet a népesség felemelkedett 27 és fél millióra. A nő foglyok száma most csak 821, míg 1859-ben 1509 volt. A bűnesetek ily kisebbedését a cura pastoralis lelkiismeretes gyakor'ásának tulajdonítják. A bulgáriai protestánsok. A Times a következő levelet közli egy szófiai előkelő protestánstól : Sándor fejedelem és udvari káplánjának elköltözése nehéz hely­zetben hagyta a kis protestáns egyházat. A dolgok jelen bizonytalan állásában arra sem vagyunk képesek, hogy egy lelkésznek a jövedelmét biztosítsuk. Mi megfeszítet­tük már minden erőnket s gyűjtést rendeztünk, hogy egy protestáns templom fundamentomát letegyük, de ha külről segedelmet nem kapunk, eddigi fáradozásunk is kárba vesz. Az angolok érdeklődése Battenberg Sándor iránt bizonyára kiterjed Sándor előszeretettel ápolt mű­vére, egy protestáns község alapítására, mely az ame­rikai missziót leszámítva, egyedül áll Bulgáriában. Ezt annyival inkább lehet reménylenünk, mert ha a templom megépül, csupán a lelkész fizetését s az esetleg fölme­rülő költségeket kell biztosítani. Arra kérem önt, juttassa kérelmemet az angol közönség tudomására, személyes helyzetem ugyanis nem engedi meg, hogy magam for­duljak az angol közönséghez, nincs is intéző köreiben oly összeköttetésem, mely ebben az irányban érdekkel bírna. Ha az angol társadalom vagy akár csak egyesek segít­ségünkre kivánnak lenni, küldjék adomán yaikat az ango konzulhoz, vagy Thielmann báró német konzulhoz, kik szívesen közreműködnek a prot. egyház érdekeiben. Londonban „kölcsönös kiengesztelés" címén új róm. kath. vallási társulat keletkezett. Ez új rendnek célja lenne: »az egyes hitetlen nemzeteknek a kijelentett vallástól való elszakadásáért kiengesztelni Istennek harag­ját. E végett Jeremiás próféta és a siralmak énekesének patronatu^a alatt egyesült több lelkész, kik a szent ál­dozatnak meghozatalával, folytonos imákkal és bűnbánati cselekvényeikkel a világ bűneiért, különösen pedig az oltári s'entség visszaélésével az üdvözítőn elkövetett mél­tatlanságokért igyekeznek kiengesztelni Istent.« Ez új papi egylet, mely Londonban már megalakult, bűnbánati pré­dikációkat is tart. A francia törvényhozó testület a mult hó végén tárgyalta és alkotta meg azon törvényt, mdy a népis­kolai oktatást teljesen államivá teszi, s a férfi és női szerzetrendek tagjait jövőre az iskolából kitiltja. E tör­vény hozatala a köztársaságra nézve életszükség volt, mert a reactionárius pártok zsoldjában álló szerzetrendi tanítók elkeseredett izgatást és alattomos harcot foly­tattak a szabadelvű vallási és közoktatási törvények, közvetve pedig az egész köztársaság ellen. A törvényt október 30-án közié a francia hivatalos lap. Uj-francia morálkáté. A francia elemi iskolakban külön tantárgy az erkölcstan, melyet A. Burdeau »L'in­struction morale á l'école«-jából, a francia közoktatási miniszter által jóváhagyott felekezet nélküli tankönyvből jiak. E könyvben igen jellemző az utolsó fejezet, ebaráti szeretetről, mint az erkölcs alapjáról

Next

/
Thumbnails
Contents