Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-11-21 / 47. szám

1025 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 747 560 KÖNYVISMERTETÉS. „Természeti törvény a szellemi világban" *) címmel egy nagy feltűnést keltett könyv járta be ez év folyamában a külföldi könyvpiacokat. A könyv eredetileg angolul Íratott s hazájában félév alatt 17 kiadást ért, de ma már német és francia nyelvre is le van fordítva. Szerzője: Drummond Henrik edinburgí fizika-tanár; tárgya : vallás-erkölcsi kérdések. A minden tekintetben figyelemreméltó műről, illő, hogy hazai közönségünk is tudomást vegyen. A könyvnek már keletkezési története is érdekes. Drummond, mint említők, a természettudományok professora s e minőségében főiskolai tanfolyamon fizikát ad elő; de e mellett, mint az angoloknál nem ritka, buzgó hivő, tevékeny részt vesz az egyház társadalmi működésében és vasárnaponként előadásokat tart művelt közönség előtt vallás-erkölcsi kérdésekről. Mint buzgó hívőnek, kettős foglalkozásában, csakhamar föltűnt, hogy vasárnap vallási előadásaiban egészen más módszert használ, mint köznapi munkájában a főiskola fizikai tanszékén : itt a tejmészet demonstrálható jelenségeit fejtegette, ott a szellemi élet érzék feletti tüneményeit magyarázgatta. E kettős foglalatosságában — mint könyve előszavában maga mondja — lassanként »új fény gyanánt* tűnt föl elméjében az a gondolat, hogy a természetben ugyanazon törvények uralkodnak, mint a szellemi világban s ennek fő-fő törvénymagyarázatában, az evangéliumi kijelentésben. E gondolatján éveken át elmélődve, fizikai és theologiai ismereteit összehasonlítva, a természeti és vallás-erkölcsi élet tüneményeit párhuzamba állítva : fogamzott meg lelkében azon világnézlet, melynek egyes vonásait a szóban forgó munkában népszerű modorban leirta. A könyv, melyet német kiadásban olvastunk, egy tájékoztató bevezetés után, tartalmilag összefüggő értekezések, illetőleg felolvasások sorozata. Az első »Az élet keletkezéséről* szól. Kiindul abból, hogy az »önszülés« elméletét az »élet« keletkezésére nézve ma már minden jóhitelű természettudós abba hagyta s helyette az »omne vivum ex vivo* elvére helyezkedett. Élet csak életből származik: ez az élő természet elismert törvénye. Ez a törvény uralkodik a szellemi s közelebbről a vallás-erkölcsi világban is. E nagy törvény, a vallás-erkölcsi életre alkalmazva, azt jelenti, hogy senki sem képes új életet, »új embert« teremteni magában : erre csak az isteni kegyelem s ennek J. Krisztusban nyilatkozott ujjászülő ereje képes. Kiben az Istenfia van, annak élete van, kiben ez nincs, annak nincs élete. »Elfajulás« a második értekezés címe. Kiindul azon természeti törvényből, hogy a szerves lények, növények, vagy állatok, ha minden gondozás és ápolás nélkül magukra hagyatnak, minden a nemesítés és a cultura által nyert nemesebb tulajdonságaikat levetkőzik és ősi vad állapotjukra, eredeti typusokra esnek vissza. E törvény: a természeti állapotba visszeesés törvénye, az elfajulás. A szellemierkölcsi világra alkalmazva, az embernél az elhanyagolás és nem-művelés az őstermészeti, az állat-emberi állapotba sülyeszt vissza, melyben a természeti hajlamok uralkodnak, mely a természeti önzés és velenőtt önérdek felszabadítása, egyszóval az állati elfajulás, az elállatiasodás. E fejezetben az evangelium és Pál apostol *) Natural law in the spiritual world. by Prof. H. Drummond. 17-th edition 7 s. 6 d. Német fordításban Hinrich'sche Buchhandlung, Leipzig, 1886. 7 mk. bűntana van biológiailag bebizonyítva s ennek alapján az emberinem és az egyes ember »váltságra szorultsága* demonstrálva. — »Növekedés* a címe a 3-dik értekezésnek, melyben az első fejtegetés alapján azon krisztusi mondás igazságát bizonyítja, hogy »a mi testtől született test az* s hogy a lelki növekedés csak a lelki élet azon teljessége által lehető, mely azt mondhatá magáról: »én vagyok a feltámadás s az élet, a ki bennem hiszen, ha meghal is, él az.* — A »Halál«-ról szóló 4-ik fejtegetés a halál természettani fogalmából indul ki. »A természeti ha'ál — mint Spencer mondja — a külvilághoz való vonatkozások megszűnése.* Á növény, ha a fényből és a talajból semmi táplálékot nem képes többé felvenni, halott. Az állat, ha a külvilághoz való minden vonatkozása megszűnik, meghal, nem él. Egy ember, kinek a testi világhoz nincs többé vonatkozása, testi halott; ha a szellemi világ iránt veszíti el e vonatkozó erejét, lelki halott; ha Isten iránti vonatkozása, viszonya szűnik meg: valláserkölcsi halott. E pontban az erkölcsi életnek vallási alapja, azaz erkölcsiségünknek Istenben gyökerező volta demonstráltatik. — Rendkívül érdekes az »Orök élet«-ről szóló tanulmány. Ez is Spencer tételéből indul ki. Az élet, Spencer szerint, a környezettel való megegyezés. »Az élet, mondja Spencer, csak addig tart, míg a környezet megfelelősége; tökéletes megegyezés a tökéletes környezettel, tökéletes életre vezet s ha a környezetben a lelki élet soha sem nélkülözné a neki megfelelő hatásokat, az ember örökéletű és öröktudású lény lenne.* Az »örök élet«-re alkalmazva, ez a J. Krisztus szavait jelenti, melyek szerint »az az örök élet, hogy téged egyedül ismerjenek el igaz Istennek és a kit elbocsátottá!, J. Krisztust.* Hogy az ember lelki életében Istennel táplálkozik, szent lelkét elsajátíthatja, Isten tökélyeiből, örök életéből magának lelki környezetet alkothat, hogy már e földön Istenben élhet: ez a legerősebb bizonyítéka az örök élet valódiságának. »Mert, Pál apostollal szólva, melyik ember tudhatja azt, a mi az emberben vagyon ? ha nem az embernek a maga lelke, mely benne vagyon azonképen azt is, a mi Istenben vagyon, senki nem tudja, hanem az Isten lelke. Mi pedig nem e világnak lelkét vettük, hanem a lelket, mely az Istentől vagyon, hogy megtudhassuk azokat, a melyeket ajándékozott nekünk az Isten.* A »környezet* feliratú cikk a külviszonyok változtató befolyását, a körülmények módosító hatását ecseteli, miből a természeti életben a növényi és állati élet fajainak és egyedeinek átalakulása származik. A szellemi és erkölcsi életre szintén idomítólag hatnak a viszonyok és körülmények. A hatások olyanok, mint ható-okok: a jók és nemesek javítanak és tökéletesítenek ; a rosszak és aljasok durvítanak. A legnemesebb szellemi környezet az emberre nézve: az Lten és az ő erő- és akarat-nyilatkozata a J. Krisztusban. Ebben van magyarázata a bibliai tételnek: »ő benne tökéletesek vagytok,« mert a környezet törvényénél fogva, ha ve'e élünk, vele érezünk és cselekszünk: az ő átalakító hatása, az ő tökéletessége látszik meg rajtunk, költözik belénk. Ily szellemben és ily modorban vannak tartva az eredeti egy könyv többi fejezetei is, melyek »a typussal való összhangzat, * a »fél-parasitismus,« a »parasitismus* és az »osztályozás« címeít vise'ik. Mindenik kérdésben egy-egy természeti, biologiai, elismert törvényből indul ki, azután alkalmazza azt a vallás-erkölcsi élet analóg tüneményére és kivonja belőle a törvényt, rendesen a biblia szavaival. Ezért úgy tekinthető e könyv, mint az evangeliumi igazságok biologiai apologiája. Bármily szokatlan is ez az eljárás, egyet nem lehet tőle