Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-01-31 / 5. szám
135 136 középiskolákban az egészségtant tanítani és az iskola-orvosi intézményt azonnal életbeléptetni. Búza J. az egészségtan tanításának szükségességét szintén elismeri a középiskolában, de erre elég képzettnek tartja a természetrajzi tanárt ; e véleményét meggyőző paedagogiai okok felhozásával be is igazolja ; az iskola-orvosi intézményt ő is helyesnek és már most életbeléptetendőnek tartja. Tájékozásul közli a sárospataki ref. főisk. kormányzati szabályaiból az iskola orvosára vonatkozó fejezetet; ezután így végzi : y Szükségesnek láttam ezt közölni azért, hogy kitűnjék, miszerint a sokat gucsmolt és kicsinyelt ev. ref. iskolák között van olyan, a mely már egy félszázaddal ezelőtt megtette azt, a min a mintául állított iskolák legfőbb vezetői is még csak most kezdenek gondolkozni. . . * Én csak azon csodálkozom legjobban, hogy ha a miniszter ur oly fontos dolgot csinál e kérdésből és rendeletében oly erősen hangsúlyozza a tantárgy tanításának fontosságát, miért engedte meg 1883-ban, hogy ^a közoktatási tanács<< : az a közoktatási tanács, mely hivatva van az iskolai tantervek kovácsolására, egyszerűen elejtse az anthropologia tanítását a VlI-ik osztályból. Hiszen, ha az nem adott is oly ismeretanyagot a tanulónak, mint ez uj kísérlet ígéri, legalább mégis kaptak volna valamit és igy az i883 /4 és i884 /5 -ben tanult ifjak nem léptek volna minden élettani ismeret nélkül a nagy világba, pedig ugyanez történik az ez éviekkel is ; mert hogy a VI. osztályban az állatbonctan és állatrendszertan mellett még ^az emberi élet fizikáját4 is feldolgozzuk, az teljes lehetetlen. Legjobb lett volna azt ugy hagyni a mint volt és fokozatosan vinni keresztül a mostani kísérletet, ugy hogy az ne okozzon kárt a tanulóknak. Ezen azonban már túl vagyunk. Lássuk inkább az uj intézményt! . . Mi, kik vidéken működünk mint tanárok, és több községben, több iskolában van alkalmunk megfordulni, érintkezünk a társadalom minden rendű és rangú egyénével, ismerjük a családi viszonyokat, látjuk a társadalom egyes botrányos eseteit, elég fogalmat szerezhetünk a gyerekek testi és szellemi állapotáról és azok végtelen különbféleségéről, tanácskozásunk tárgyát képezi sok oly eset, mely egyedül a család, illetőleg a családi élet hozzájárulásával volna csak helyesen elintézhető ; mi tudjuk jól mennyi a hiány, mennyi kívánni valót hagy fenn a közegészségi állapot mind testi, mind szellemi tekintetben. Szomorú tapasztalatok igazolják, hogy sok tanuló a Vl-dik VII ik osztályban mellbetegessé lesz, elhal ; a másiknak eddigi ép teste eltorzul valamely kinövés vagy a gerincoszlop meggörbülése miatt; ismét másik, ki eddig jeles tanuló vala, elveszíti szellemi fogékonyságát és a legnagyobb szorgalommal sem képes a feladott pensumot nemcsak kellően feldolgozni, hanem félig-meddig sem tudja elvégezni. Lehet, hogy ha az illetők ugy családi, mint az iskolai életben az egészségügy minden kedvező feltételeiben részesültek volna: ugy testileg, mint szellemileg ép erőteljes egyénekké fejlődhettek volna? Talán? Ezek és más ezekhez hasonló okokból kiindulva, csak örülhetünk azon, hogy közoktatásügyi miniszterünk oly szép eszmét indított meg és azt a gyakorlati életbe is igyekszik minél előbb átültetni. De hogy mikor lesz ez igéből a mi iskoláinkra test; azt a kétes jövő sötét fátyola boritja. Mert mik a hygiene követelményei? A középiskolai hygiene-tanitás alap-fejezeteit képezi, a mint azt dr. Fodor egyetemi tanár az orvos-tanárok cursusának megnyitása alkalmával elmondotta: >Az egészség és a betegség egyes és a társadalom szempontjából; a táplálkozás és élelmezés, a lakás és ruházkodás, a foglalkozás és életmód befolyása az életre és egészségre; a rögtön támadó különböző életveszedelmek ellen mi módon védelmezhető az élet, vagy is az éeltmentés. E mellett a miniszteri rendelet értelmében a hygiene-tanárok fundamentális feladatai az ifjúság egészségének oltalmazása. Milyen az iskola környezete, maga az iskola épület, annak falazata, a falak nedvessége, tisztátalansága, az iskola különböző helyiségei ? Minő a fűtés, a szellőzés, világítás, a tisztogatás? az iskola berendezési tárgyai, padjai, táblái, az iskolakönyvek s egyébb tanuló eszközök ? Mindezek megfelelnek-e az egészségügy minden követelményeinek ? Van-e az iskolának jó jivóvize* ? Az iskola orvosa kell, hogy megvizsgálja az újonnan felvett tanuló testi egészségi állapotát, és azt évről-évre figyelemmel kisérje. Az iskola orvosa megvizsgálja ama lakásokat, melyekben a tanulók bérben laknak, kosztolnak, az egészségtelenekből az iskolai hatóság által a tanulókat elrendeli ; ellenőrzi a tanítás módját, figyel az esetleg előforduló túlterhelésre, ellenőrzi a tornázást, s a tornázok egészségét. Ha ennél több nem volna, már maga ez is oly kötelesség-halmaz, melynek nem tudni, hogy egy ember hogyan felelhet meg? Hát még a különböző betegségek figyelemmel kisérése, azok elhárításáról való gondoskodás, az ezekről szerkesztett temérdek jelentés stb. stb. Ezekért igazán meg kell fizetni az iskola orvosát. Igaz ugyan, hogy ezekből a fejezetekből csak azok és annyi veendő fel, a melyek és a menynyi az adott körülmények közt feldolgozható. Mit tesz a hygiene-tanár, ha vizsgálata alkalmával arról győződik meg, hogy a tanulók
