Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-10-17 / 42. szám

1029 ' PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 560 tavaly és a magyar nyelv tanítása mindenfelé nagy haladást mutat fel. Hasonlólag Raáb Károly esperes a felső tankerületből szintén kimerítő jelentést tesz s ő is fölemlíti, hogy a haladás a magyar nyelvben a felvidéken is majd minden falusi iskolában nagy lendületet vett. Ez után következett a közgyűlésnek úgy szólván legfontosabb tárgya, a zsinatkérdés, mely a pestmegyei esperesség ismeretes felszólalása folytán került a napirendre. Felszólaltak e fontos tárgyban Földváry Mihály, Láng Adolf, Szeberényi püspök, Horváth Sándor, Zsembery Imre, legbehatóbban Szontágh Pál és Doleschall Sándor. A zsinattartást csak Zsembery és Szeberényi ellenezték, kikkel szemben a többiek meggyőzőleg kimutatták, hogy a zsinat azért szüksége?, hogy ág. hitv. evang. egyházunk szervezkedjék és ennek alapján, a hozott törvények végrehajtók legyenek. Beható tanácskozás után elfogadták azon indítványt, hogy az egyetemes gyűlésre menő követek oda hassanak, hogy egy új zsinati bizottság alakíttassák, a mely a kérdéssel tüzetesen foglalkozván, a zsinatnak mielőbbi megtartását lehetővé tegye. A gyűlés második napján részint a kiküldött bizottságok jelentései vétettek tárgyalás alá, részint folyó ügyek intéztettek el. Ezen tárgyakból felemlítendők a Baldácsialapból kiosztandó 2000 forint felosztása, mely akkép történt, hogy a püspök abból 800 forintot kap ; szegény egyházak segélyezésére : Széchenynek 300, Tót-Györknek 200, Bodonynak 160, Fóthnak 140, Mogyoródnak 140 frt; szegény lelkészek segélyezésére : Plahy József f.-petényi lelkésznek 100 frt, Schwalm Gy. pancsovai 1. 100 frt; végre 200 frt papi özvegyek segélyezésére. Batizjalvy István tanár a tanügyi bizottság jegyzője e bizottság jelentését miután ez igen terjedelmes, kivonatilag ismerteti. E szerint van a kerületnek három 8 osztályú teljes, három négy osztályú gimnáziuma s két tanitó-képző intézete, összesen tehát 8 középiskolája, melyek közül hétben a tannyelv magyar, egyben pedig (Beszterczebánya) a felső három osztályban magyar, az első osztályban pedig a magyar mellett kisegítő nyelvekül a német és tót használtatik. A szarvasi főgimnáziumban és tanító-képzőben tanított 12 rendes, 1 helyettes és 2 mellék tanár, a legnagyobb rendes tanári fizetés 1321 frt 97 kr. — a legkisebbb pedig 949 frt 47 kr. volt. A Selmecbányái lyceumban, mely a nyolc osztályú főgimnáziumból és a hozzácsatolt tanitó-képzőből áll, összesen 11 rendes és 5 melléktanár tanított. A legnagyobb rendes tanári fizetés 1370 frt, a legkisebb 785 frt volt. A budapesti főgimnáziumban 11 rendes, 1 pót és I melléktanár tanított. A legnagyobb rendes tanari fizetés: 1750 frt, a legkisebb 1450 frt volt. A besztercebányai, békés-csabai és az aszódi négy osztályos algimnáziumokban összesen 13 rendes, 7 mellék és 1 helyettes tanár tanított A legnagyobb rendes tanár fizetés 1199 fr

t

(Békés-Csabán), a legkisebb 600 frt volt (Aszódon). A kerület összes fő és aliskoláiban alkalmazva volt: 47 rendes, 6 segéd és 13 melléktanár, azaz összesen 66 tanférfiú. Ezek együttes fizetése 60,939 frtot tesz ki. (3862 frt 40 krral több, mint a mult évben). Az összes gimnáziumokban beírattak 1410 tanulót, (77-el hevesebbet, mint a mult évben) kik közül vizsgázott 1332. — A kerületben levő tanitó-képzőknek összesen 23 növendéke közül vizsgázott 21. Az összes tanintézetek jövedelme volt ez évben : 108,275 frt 60 kr. (7633 frt 20 krral több, mint mult évben.) Az intézetek ingatlan vagyona összesen 250,630 frt értékben, 9613 frt évi jövedelemmel, úgy, hogy az ingatlan 3.8°/0

-ot jövedelmez átlag. A tanintézetek öszszes tőkéje tesz 283.521 frtot (14,476 frttal többet a mult évinél). E ^őkék át'ag 4.5°/0

-ot kamatoztak. A tanitézetek összes költségei 106,332 frt 56 krra rúgnak. A költségeket levonva a jövedelmekből, az összes pénztári maradvány 1943 frt 4 krt teszen ki. E jelentés tudomásvétele után a kerületi özvegy és árva-intézetről tettek jelentést, melynek összes bevétele 52,311 frt 38 kr, kiadása 51,343 frt 30 kr. A bányakerületi consistorium a következő tagokból állíttatott össze. Elnök: nógrádi Szontágh Pál; alelnök: Görgey István; tagok: Sárkány Sámuel, Moravcsik Mihály, Bachát Dániel, Scholcz Gusztáv, Doleschall Sándor, Schranz János, Győry Elek, Králik Lajos, Fabinyí Gyula, Matuska Péter, Rudnay József és Földváry Mihály. Póttagok : Melczer Gyula, Stehló András, Láng Adolf, Henszlmann Kálmán, Beniczky Gyula és Stehló Kornél. Október il-én, mint a kerületi gyűlés utolsó napján egynehány apró belügyön kívül majdnem az egész gyűlés tartamát Stelczer kiszácsi lelkész ügye vette igénybe. Ezen ügy nagyon sajnos és tanulságos. A bácsszerémi esperesség Stelczer ellen, ki minősíthetlen gúnyiratokat adott ki esperessége és egyes tiszttársai ellen, egy nyomozó bizottságot küldött Kiszácsra, mert egy névtelen panaszirat is nyújtatott be és Stelczert hivatalától és fizetésétől felfüggesztette, mielőtt az ellene felhozott vádak tanuk által valóknak bizonyultak volt be. Stelczer felfolyamodott a kerületi felügyelőhöz s maga ellen delegált bíróságot és visszahelyezését kérelmezte. A kerületi gyűlés egy Bodó Lipót elnöklete alatti és Hrencsik, Schwehla esperesek, valamint Haviár Dániel és Stehló Kornél tagokból álló bizottságnak adta ki az ügyet indítvány-tétel végett. — A bizottság indítványa oda ment, hogy a bács-szerémi esperesség egész eljárása megsemmisíttessék, Stelczer visszahelyeztessék és egy delegált bíróság küldessék ki. Nagy vita támadott ezen indítvány felett. Felszólaltak Horváth Sándor budapesti lelkész, ki ez alkalommal fényes tanúbizonyságot tett kiváló administrativ tehetségéről, utána Vecsey, Zsigmondy és Haviár Dániel ügyvédek, kik mindnyájan elvitázhatlan argumantumokkal mutatták ki, hogy az egész eljárás helytelen, mert csupa inconsequntiákból és formahibákból áll. Elvégre abban állapodott meg a kerületi közgyűlés, hogy a békési consistorium mint delegált bíróság 15 nap alatt járjon el az ügyben s amennyiben meggyőződést szerez magának, hogy Stelczert nem terhelik oly bűnök, melyek miatt felfüggesztendő lett volna, annak visszahelyezéséről is gondoskodjék. Ezen sajnos eset ís elegendő arra, hogy a zsinattartás sürgettessék, mert jelen állapotaink az inconsequentiáknak tárt kaput nyitnak. Végül Bakay Péter ocsovai lelkész, a zólyomi esperesség részéről azt a kérelmet terjeszti elő, hogy tekintettel ama káros nemzetiségi üzelmekre, melyek a dunáninneni kerületben előfordulnak, az esperességek akként kerekíttessenek ki, hogy az üzelmek véget érjenek. Szeberényi Gusztáv püspök indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy ez ügyre vonatkozó intézkedések megtétele végett az egyetemes konventhez teszik át az esperesség indítványát, melyet különben ott a dunáninneni kerület fcg szóba hozni. Egy jelenvolt. KÜLÖNFÉLÉK. * Leikeszválasztások. A f.-baranyai Csepel egyház község a napokban megejtett lelkészválasztás alkalmával V. Molnár István csehi lelkészt választotta meg 26 szavazattal ; az ellenjelölt Kovács Bálint 22 szavazatot nyert. —-