Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-10-17 / 42. szám
1337 1338 ez annyiszor tárgyalt kérdésben végre már dönteni kell. Az anyakönyvek vezetése tulajdonképen nem egyházi és semmiesetre sem dogmatikai tárgy, mert az anyakönyvezést a lelkészek mint az állam megbízottai végzik; szükség tehát, hogy az állam hivatalos nyelvét használják a hivatalos közokmányok kiállításában. Ennélfogva a következő határozatot terjesztette be és ajánlotta elfogadásra : Tekintettel arra, hogy az anyakönyvek vezetésénél az ország különböző részein különféle nyelv használtatik ; tekintettel arra, hogy e tény maga az állam nyelvének hivatalos jellegét vitássá és kérdésessé teszi végre ; tekintettel arra, hogy az anyakönyvi kivonatok hivatalos érvényű jelentékeny közokmányokat képeznek: kerestessék meg a magas kormány, hogy az anyakönyveknek az állam hivatalos nyelvén való szerkesztéséről törvényhozás utján intézkedjék. A zajos lelkesedéssel fogadott indítvány ellen fölszólalt Mudrony, akinek nézete szerint a convent, mivel az anyakönyvek vezetése nem egyházi kérdés, nincs jogosítva határozatot hozni. Ellenzi a határozati javaslat elfogadását. Az ág. ev. hitvallás gyors elterjedése annak köszönhető, hogy a nemzetiségek jogai meghagyattak az egyházban. Tót nemzetiségű ember létére kötelessége az ellen felszólalni, hogy az egyház jogai megcsorbíttassanak. Ha a határozati javaslat elfogadtatnék, ez a világos állami törvények ellen is szólna, mint amelyek az egyházak autonómiáját biztosítják. Az egyház maga határoz hatja meg azt a nyelvet, amelyen tanácskozik. Nem szeretné szóló, ha az egyetemes gyűlés eldobná azt a jogot, a melyet az állam megadott. Kéri a határozati javaslatot a napirendről levétetni s az anyakönyvek nyelvének kérdését az egyes egyházközségekre bízni. (Zajos ellenmondások.) Dulla Máté egy másik ismeretes pánszláv, hasonló szellemben nyilatkozik s fölhívja az elnökséget, hogy, joga és kötelessége — szerint — a javaslót a napirendről vétesse le. Mindezt megakarja okolni, még pedig — úgymond — ellőbbi praxisa ellen, magyar nyelven. Nézete szerint az egyetemes közgyűlés csak abban hartározhat, a mi elébe van utalva; de a kérdés nincs elébe utalva, ez az egyes egyházközségek hivatalos nyelvének kérdése, ebben csak a kerület hozhat határozatot. Ha azonban ez inditvány ezúttal elfogadtatnék, ő mondhatja, hogy a határozat, legalább az ő kerületében, végrehajtatni nem fog, nem pedig azért, mert nem kell hinni, hogy csak a papok vonakodnának a saját anyanyelvük elhagyásától, hanem a nép vonakodik. Ez az első lépés lenne arra, hogy az anyanyelv az egyházból végkép kiküszöböltetnék. Ha e határozatot a konvent meghozza, nem egyes papok ellen lesz szükség consistorialis eljárást indítani, hanem egy egész kerület ellen. Az ő nézete szerint is a vallásnak és felekezetiségnek kell lenni ama hídnak, a mely az ellentétes nemzetiségeket összehozza. Kéri Szontágh Pál határozati javaslatát a nap'rendről levétetni. Prónay Dezső br. elnök visszautasítja azon vádat, hogy az elnökségnek kötelessége lett volna a kérdést a napirendről levétetni. E kérdés, igaz, eleinte egyházi természetű volt, de most, mióta az anyakönyvi okiratok közokirat kellekeivel birnak, nem csupán egyházi természetű. Igaz az is, hogy az egyházközségek határozzák meg az anyakönyvek nyelvét, de a törvény szerint csakis az egyházi főhatóság jogainak épségben tartásával, vagyis, hogy e fölött ez dönthessen. Tehát e kérdés ide tartozik. Egyébként megjegyzi, hogy ő ismer tót egyházközségeket, a hol az egyházi élet teljesen rendben van s a hol a nép maga kérte, hogy az anyakönyv magyarul vezettessék. Földváry Mihály esperességi felügyelő erélyesen visszautasítja Dulla azon vádját, hogy itt törvényellenesség van célozva; nem tételezhető föl az indítványtevőről, Szontágh Pálról, hogy törvénynyel meg nem egyező dolgot akarjon kivinni. A leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy valaki, mint Dulla is, a magyar nemzetet nemzetiségnek nevezze. Az állam nyelvének behozatalát nem a nép, hanem néhány izgató ellenzi. Szóltak még a határozati javaslat elfogadása mellett : Guggenberger J., Schulek eperjesi jogtanár és Káldy Gyula dunántuli esp. felügyelő s ezután az elnök kimondta a határozatot, a mely szerint az egyet, gyűlés Szontsgh Pálnak határozati javaslatát magáévá teszi. A bányakerületi ág. hitv. ev. közgyűlés. A kerületi közgyűlést megelőző értekezlet október 7-én esti l lq y órakor vette kezdetét. Ot órakor az esperes küldöttek dr. Szeberényi püspök úr vezérlete alatt Fabinyi Theofil felügyelő úr ő nagyméltóságánál tisztelegtek. Ez alkalommal a püspök úr a kerület mélyen érzett örömét ecseteié a felett, hogy király ő Felsége a felügyelő urat igazságügyi miniszternek kinevezni kegyelmes volt s arra kéri a miniszter urat, hogy továbbra is a kerület élén maradni kegyeskednék. A felügyelő úr megköszönvén az iránta kifejezett bizalmat, bevallja, hogy bár az ő egész lénye elválhatatlan az egyháztól és ő mindig legszentebb kötelességének taitá egyházának szolgálni, mégis aggódik, hogy a mint azt az utolsó hetek is mutatták, mostani állásában nem leend képes egyházi kötelességének eleget tenni, mindazáltal, mert a kerület bizalma ő reá nézve parancs, legalább próbaképen hajlandó a felügyelői hivatalt egyelőre addig megtartani, míg meg nem győződik, hogy azt betölteni nem képes. Október 8-án, a gyűlés első napján, Fabinyi Theofil felügyelő rövid beszéddel üdvözli az esperességek követeit. Ezután dr. Szeberényi püspök évi jelentését olvasta fel, melynek kezdetén a kerületnek a fölött való örömét fejezi ki, hogy ő Felsége Fabinyi Theofil felügyelőt igazságügy miniszterré nevezte ki. Szontágh Pál indítványára a kerület öröme jegyzőkönyvileg fog kifejeztetni. Következett a különféle ügyek elintézésére szükséges bizottságok kinevezése, nevezetesen: a pénztári számadások megvizsgálására, a kerületi törvényszék tagjaira begyült szavazatok megszám'álása, a Baldácsi-alap a Steltzer ügy és Szemlak felfolyamodásának megvizsgálása ügyében ; megalakíttatott továbbá a tanügyi bizottság is s a selmeci lyceum igazgató bizottsága. A selmeci lyceum igazgatójául újból egyhanygúlag Breznik János választatott meg. Következik ezután Trefort Ágoston miniszter leiratának felolvasása a selmeci főiskola állami segélyezése tárgyában. Az iskola államilag segélyeztetni fog, hanem a szerződés egynémely pontja módosítandó. A miniszter által kivánt szerződési módosításokat a közgyűlés elfogadta s mint azóta értesülünk, a miniszter a szerződést már alá is irta. Fölolvastatott az alsó és felső tankerület bizottságának jelentése. Áchim Ádám, az alsó tankerületi bizottság elnök előadja, hogy Bácsban kevesebben voltak az ismétlők, mint tavaly, Bánátban azonban szaporodtak. Békésben az elemi iskolába több járt mint tavaly. Pestmegyében az elemi iskolák növendékei számra nézve szintén szaporodtak. Általában a kerületben ez évben az iskolajáró gyermekek száma 700-al nagyobb, mint
