Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-10-17 / 42. szám

1337 1338 ez annyiszor tárgyalt kérdésben végre már dönteni kell. Az anyakönyvek vezetése tulajdonképen nem egyházi és semmiesetre sem dogmatikai tárgy, mert az anyakönyve­zést a lelkészek mint az állam megbízottai végzik; szükség tehát, hogy az állam hivatalos nyelvét használják a hi­vatalos közokmányok kiállításában. Ennélfogva a követ­kező határozatot terjesztette be és ajánlotta elfogadásra : Tekintettel arra, hogy az anyakönyvek vezetésénél az ország különböző részein különféle nyelv használtatik ; tekintettel arra, hogy e tény maga az állam nyel­vének hivatalos jellegét vitássá és kérdésessé teszi végre ; tekintettel arra, hogy az anyakönyvi kivonatok hivatalos érvényű jelentékeny közokmányokat képeznek: kerestessék meg a magas kormány, hogy az anyakönyvek­nek az állam hivatalos nyelvén való szerkesztéséről tör­vényhozás utján intézkedjék. A zajos lelkesedéssel fogadott indítvány ellen föl­szólalt Mudrony, akinek nézete szerint a convent, mivel az anyakönyvek vezetése nem egyházi kérdés, nincs jogosítva határozatot hozni. Ellenzi a határozati javaslat elfogadását. Az ág. ev. hitvallás gyors elterjedése annak köszönhető, hogy a nemzetiségek jogai meghagyattak az egyházban. Tót nemzetiségű ember létére kötelessége az ellen felszólalni, hogy az egyház jogai megcsorbíttassanak. Ha a határozati javaslat elfogadtatnék, ez a világos állami törvények ellen is szólna, mint amelyek az egy­házak autonómiáját biztosítják. Az egyház maga határoz hatja meg azt a nyelvet, amelyen tanácskozik. Nem szeretné szóló, ha az egyetemes gyűlés eldobná azt a jogot, a melyet az állam megadott. Kéri a határozati javaslatot a napirendről levétetni s az anyakönyvek nyel­vének kérdését az egyes egyházközségekre bízni. (Zajos ellenmondások.) Dulla Máté egy másik ismeretes pánszláv, hasonló szellemben nyilatkozik s fölhívja az elnökséget, hogy, joga és kötelessége — szerint — a javaslót a napirend­ről vétesse le. Mindezt megakarja okolni, még pedig — úgy­mond — ellőbbi praxisa ellen, magyar nyelven. Nézete szerint az egyetemes közgyűlés csak abban hartározhat, a mi elébe van utalva; de a kérdés nincs elébe utalva, ez az egyes egyházközségek hivatalos nyelvének kérdése, ebben csak a kerület hozhat határozatot. Ha azonban ez inditvány ezúttal elfogadtatnék, ő mondhatja, hogy a határozat, legalább az ő kerületében, végrehajtatni nem fog, nem pedig azért, mert nem kell hinni, hogy csak a papok vonakodnának a saját anyanyelvük elhagyásától, hanem a nép vonakodik. Ez az első lépés lenne arra, hogy az anyanyelv az egyházból végkép kiküszöböltet­nék. Ha e határozatot a konvent meghozza, nem egyes papok ellen lesz szükség consistorialis eljárást indítani, hanem egy egész kerület ellen. Az ő nézete szerint is a vallásnak és felekezetiségnek kell lenni ama hídnak, a mely az ellentétes nemzetiségeket összehozza. Kéri Szontágh Pál határozati javaslatát a nap'rendről levétetni. Prónay Dezső br. elnök visszautasítja azon vádat, hogy az elnökségnek kötelessége lett volna a kérdést a napirendről levétetni. E kérdés, igaz, eleinte egyházi természetű volt, de most, mióta az anyakönyvi okiratok közokirat kellekeivel birnak, nem csupán egyházi termé­szetű. Igaz az is, hogy az egyházközségek határozzák meg az anyakönyvek nyelvét, de a törvény szerint csakis az egyházi főhatóság jogainak épségben tartásá­val, vagyis, hogy e fölött ez dönthessen. Tehát e kérdés ide tartozik. Egyébként megjegyzi, hogy ő ismer tót egyházközségeket, a hol az egyházi élet teljesen rendben van s a hol a nép maga kérte, hogy az anyakönyv magyarul vezettessék. Földváry Mihály esperességi felügyelő erélyesen visszautasítja Dulla azon vádját, hogy itt törvényellenes­ség van célozva; nem tételezhető föl az indítványtevőről, Szontágh Pálról, hogy törvénynyel meg nem egyező dolgot akarjon kivinni. A leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy valaki, mint Dulla is, a magyar nemzetet nemzetiségnek nevezze. Az állam nyelvének behozatalát nem a nép, hanem néhány izgató ellenzi. Szóltak még a határozati javaslat elfogadása mel­lett : Guggenberger J., Schulek eperjesi jogtanár és Káldy Gyula dunántuli esp. felügyelő s ezután az elnök kimondta a határozatot, a mely szerint az egyet, gyűlés Szontsgh Pálnak határozati javaslatát magáévá teszi. A bányakerületi ág. hitv. ev. közgyűlés. A kerületi közgyűlést megelőző értekezlet október 7-én esti l lq y órakor vette kezdetét. Ot órakor az espe­res küldöttek dr. Szeberényi püspök úr vezérlete alatt Fabinyi Theofil felügyelő úr ő nagyméltóságánál tiszte­legtek. Ez alkalommal a püspök úr a kerület mélyen ér­zett örömét ecseteié a felett, hogy király ő Felsége a felügyelő urat igazságügyi miniszternek kinevezni kegyel­mes volt s arra kéri a miniszter urat, hogy továbbra is a kerület élén maradni kegyeskednék. A felügyelő úr megköszönvén az iránta kifejezett bizalmat, bevallja, hogy bár az ő egész lénye elválhatatlan az egyháztól és ő mindig legszentebb kötelességének taitá egyházának szolgálni, mégis aggódik, hogy a mint azt az utolsó he­tek is mutatták, mostani állásában nem leend képes egy­házi kötelességének eleget tenni, mindazáltal, mert a kerület bizalma ő reá nézve parancs, legalább próbaké­pen hajlandó a felügyelői hivatalt egyelőre addig meg­tartani, míg meg nem győződik, hogy azt betölteni nem képes. Október 8-án, a gyűlés első napján, Fabinyi Theofil felügyelő rövid beszéddel üdvözli az esperességek köve­teit. Ezután dr. Szeberényi püspök évi jelentését olvasta fel, melynek kezdetén a kerületnek a fölött való örömét fejezi ki, hogy ő Felsége Fabinyi Theofil felügyelőt igazságügy miniszterré nevezte ki. Szontágh Pál indít­ványára a kerület öröme jegyzőkönyvileg fog kifejeztetni. Következett a különféle ügyek elintézésére szükséges bi­zottságok kinevezése, nevezetesen: a pénztári számadá­sok megvizsgálására, a kerületi törvényszék tagjaira begyült szavazatok megszám'álása, a Baldácsi-alap a Steltzer ügy és Szemlak felfolyamodásának megvizsgálása ügyében ; megalakíttatott továbbá a tanügyi bizottság is s a sel­meci lyceum igazgató bizottsága. A selmeci lyceum igazgatójául újból egyhanygúlag Breznik János válasz­tatott meg. Következik ezután Trefort Ágoston miniszter leira­tának felolvasása a selmeci főiskola állami segélyezése tárgyában. Az iskola államilag segélyeztetni fog, hanem a szerződés egynémely pontja módosítandó. A miniszter által kivánt szerződési módosításokat a közgyűlés elfo­gadta s mint azóta értesülünk, a miniszter a szerződést már alá is irta. Fölolvastatott az alsó és felső tankerület bizottsá­gának jelentése. Áchim Ádám, az alsó tankerületi bizott­ság elnök előadja, hogy Bácsban kevesebben voltak az ismétlők, mint tavaly, Bánátban azonban szaporodtak. Békésben az elemi iskolába több járt mint tavaly. Pest­megyében az elemi iskolák növendékei számra nézve szintén szaporodtak. Általában a kerületben ez évben az iskolajáró gyermekek száma 700-al nagyobb, mint

Next

/
Thumbnails
Contents