Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-26 / 39. szám

1029 ' PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 560 kívüli tanítvány nyal és e fölött 22 női munkavarrást tanuló, összesen tehát 38 növendékkel*) nyithatjuk meg intézetünket, elismerve őszinte szívvel azt, hogy a ki benne bízik, soha meg nem csalatkozik, mert O szegény eszközökkel is képes országát diadalra vezetni, a csekély kezdetet is képes sikerrel koronázni. »Midőn azonban örömtől dagad keblünk és hálát rebeg a Mindenható iránt szánk és szívünk, szükséges, hogy ezen hála és lelki öröm ne csak ma hassa át szíveinket, hanem jövőben is fénylesse és tündököltesse ragyogó sugarait, mert intézetünk létesült ugyan, de nem tagadhatjuk, hogy a kezdet terhei és nehézségeivel küzd ; épen ezért szükséges, hogy jövőben is legyen annak ev. egyházunk ápoló és gondviselő édes anyja ; szükséges, hogy ev. híveink, a mint eddig szent lelkesedéssel karolták fel azt, és szíves áldozatkészséggel mozdították elő életbeléptetését, épen úgy továbbra is szívok őszinte szeretetével s készséges kegyadományaikkal gyámolítsák azt, hogy ezen intézet évről-évre nagyobb előmenetel és felvirágzásnak örvendjen; szükséges különösen, hogy ti tisztelt tanítónők és tanítók, kik az intézet élére állíttattatok, az intézet vezetésében, a leányok oktatásában és szivöknek az istenfélelem- és tiszta erkölcsiségben való megerősítésében oly hű kötelességteljesítést, oly lelkesült hivatottságot, oly nemes és kitartó igyekezetet és fáradhatlan szorgalmat tanúsítsatok, hogy ev. egyházkerületünk és evang. egyházunknak elismerését teljes mérvben kivívjátok, a növendékek és szülők osztatlan szeretetére tegyétek magatokat méltókká és az intézetnek oly jó hírt és nevet biztosítsatok, miszerint azt nemcsak a kerület pártfogolja mindenkor örömmel, hanem az összes magyarhoni protestáns egyház is örvendjen fennállásának és sikeres működésének. Ily lélek, ily szent törekvés vezessen és hasson át mindnyájunkat és akkor Isten ál dása el nem marad, növekedni, terjeszkedni és virulni fog Isten segedelmével intéztünk, ev. egyházaink üdvére és javára leánygyermekeink üdvének és boldogságának megalapítására, mit adjon az Atya, Fiú és Szentlélek Isteni Ámen.« E keresetlen szavú, de őszinteségével, Istenbe vetett bizalmával oly mélyen ható beszédet buzgó ima, majd ezt a felszentelő áldás követte, s rövid énekkel az egyszerű ünnepély véget ért. Ezután a püspök úr megköszönve a megjelentek érdeklődő részvétét, felhívta őket az intézet berendezésének megtekintésére, kik az intézet két sok reményre jogosító tanítónőjének, Lehr Emma igazgatónő (Lehr Albert, jeles fővárosi tanár nővére) és Hajcsi Kornélia (Hajcsi Sándor rozsnyói főgymn. derék igazgató leánya) kisasszonyok előzékeny kalauzolása mellett azon örvendetes tapasztalatot tették, hogy itt »mindenek ékesen és szép rendben« intéztettek el. Legyen is mindig így! Az eddigiek elmondása után le is tehetném tollamat, ha nem érezném, hogy az így adott kép habár kellemes is, de hiányos. A »reporter« mellett ott állt szívemben a »jövendő pap« is, a ki melegen érdeklődik minden iránt, mi az egyházat érinti s tanulni igyekszik ott, a hol erre alkalmat talál, hogy idővel mindezt értékesíthesse. Különösen érdekelt az intézet berendezése, a tanerők, a tanterv, főleg a tananyag. Mert megvallom, a mint a címet: »Felsőbb leányiskolát hallottam, bizonyos skrupulusaim támadtak erre nézve. Úgy vélekedtem (s azt hiszem, sokan vannak velem egy vélemé*) Ma már egygyel újból gyarapodott e szám. Rendes növendék az, a ki az előirt tanterv szerint valamely osztályba lép; rendkívüli, a ki a nem kötelezett vagy Csak egyes tárgyakat tanulja. nyen), hogy a »felsőbb leányiskola,* mint ilyen, aligha alkalmas azon feladatot, a mely itt reá vár, megoldani, mert annak célja az általános tudat szerint az, hogy az u. n. művelt osztály számára nőket neveljen. És ha az u. n. »felsőbb leányiskolák« által felmutatott eredményt nézzük, igen gyakran elijeszt az, mert az a külső máz, melyet a nagyobb leányok (t. i. a felsőbb leányiskolába valók) ott legtöbbnyire elsajátítanak, melyhez manapság szükséges a zongorázás, francia nyelv, magatartás, járás, tánc, az irodalomból a nevek megtanulása, hogy mindenhez hozzászólhassanak (1), aligha elég a kitűzött célhoz, midőn e mellett a szív, a háziasság, a valódi nőiesség elhanyagolódik, gyakorta elvész. Hát én aztán avval bíbelődtem: minek nekünk »felsőbb leányiskola?« Es csalódtam s a kik eddig velem egyformán gondolkoztak, kellemesen csalódnak ők is, mert a »rozsnyói felsőbb leányiskolát nem a modern, túlhajtott cultura olyan fenntiforma csodanövénye, hanem iskola az életnek, hol a polgári s magasabb osztályok minden gyermeke egyformán táplálékot nyer, hogy józan, egészséges, műve't, okos és e mellett vallásos legyen. — Ez iskola párhuzamban áll az u. n. polgári iskolákkal, a melyekben a gyakorlati életre való tekintetből főleg a reálismeretekre s ügyességekre van súly fektetve. Ezt legjobban megmutatja a tananyag. íme : a hit- és erkölcstanon, a nyelv és a körül csoportosuló tárgyakon kívül a természettudományok és vegytan tekintettel az ipar, kereskedés és gazdaságra, a történelem összekötve alkotmánytannal s az éleiben szükséges jogi alapvonalakkal, rajz és szépírás, torna és közegészségtan, számvetés és könyvvitel lesznek tanítva, a mellett nyelvek, zongora, kézimunka, ruhavarrás és szabás fognak taníttatni. Egyelőre csakis a III. és IV. osztály léptettetett életbe, csakis a pártolás és idő kérdése, hogy az I. és II. osztály is mielőbb életbe lépjen. Ily programm mindenkit csak örömmel tölthet el. Én még azt is megkérdeztem az intézet igazgatónéjától, vájjon a bennlakó leányok belátogatnak-e a — konyhába is ? . . . nem árt . . . mire ő mosolyogva válaszolt, hogy a növendékek maguk tartanak rendet — és a mennyiben idejük engedi (12-ig vannak többnyire elfoglalva), mindenesetre. »Veres Eszter* szakácstudományát is gyakorolhatják. Tanerőkkel az intézet jól el van látva: 2 tanítónő az elméleti tárgyakra, egy harmadik tanítónői állás (pályázat alatt van) a kézi munkára van rendelve. Ezenkívül még 2 tanár a hit- és erkölcstant s a természettudományokat tanítja, a püspök úr ő főtisztelendősége pedig abban találja örömét, hogy a leányokat az éneklésben maga vezeti. Ily gondos és tudatos ellátás és programm mellett a legszebb reménynyel nézhetünk az intézet jövője elé. Maga az épület áll 4 szobából a tanítónők számára, 2 igen ügyesen berendezett tanteremből, 1 nagy szobából a bennlakó növendékek számára (eddig 2 ily növendék van) kényelmes ágyakkal, e szoba mellett egy másik teremben minden bennlakó növendéknek külön tágas szekrénye s mosdó asztala áll ... s mindez 25 frt havi fizetésbe kerül. (A rendkívüli tárgyak, pl. zongora, francia nyelv, külön díj aztatnak.) A termek egészségesek, derültek, szóval minden, minden jó intéző kezekre vall. Érdekes dolog, hogy a legutóbbi idők két legszebb intézménye, ezen iskola és az árvaház egy épületben vannak. Most még megférnek, de megjön az idő (vajha mielőbb megjönne!), hogy egyiknek vagy másiknak át kell máshová költözn-'e. Az árvák számát is, kik eleinte csak tizen voltak, már megszaporította a gondviselés 15-re, tehát már öt hajléktalan gyermekkel több nyerhet menhelyet, mint két éve.