Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-26 / 39. szám

1029 ' PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 560 nem tanít, segédje igyekező fiatal ember. A presbyterium rajta van, hogy agg tanítóját nyugalmazhassa s a ioo szá­mot haladó iskolakötelesek két tanító vezetése alatt ha­ladhassanak. 18-án délután Iványí fogadhatta látogatására érkező püspökét. A lelkészlak udvarán Kimiti László lelkész szépen átgondolt beszéddel üdvözölte, s az erre adott válasz az egybegyűlt hívekre észrevehető hatást gyako­rolt. Teljessé vált e hatás, midőn a templomban hang­zott fel a főpásztornak határozott beszéde, melynek fo­lyamán egyenkint érintette azon pontokat, melyeknek gyógyulni kell a hívek erkölcsi életében, ha egészséges fejlődésre akarnak törekedni. Komoly figyelemmel hall­gatták a hívek, sok arcon látható volt az elborulás, itt­ott az álmélkodás. Az iskola községi s ezért a vizsgálat csak a vallástanításra terjedt ki, de abból is kitűnt, hogy ez az iskola Hodos János vezetése alatt a legjobb kéz­ben van. A presbyterium tagjai némelyikén, a velők folytatott értekezés közben is meglátszott, hogy a tem­plomban hallottak elevenre találtak. Midőn 19-ikén reggel püspök úr tovább indult, a hozzá tolongott s ragaszkodása jeleit nyilvánított nép és elöljáróság arról győzhette meg a figyelmes szemlélőt, hogy a tegnap elhintett magvak fogékonyabb szívekbe hullottak, mint gondolni lehetett volna. Iványiból Sósvertike felé haladva néhány egyháztag már a határon üdvözölte a főpásztort. A templom ajtó­ban Vámos Károly lelkész és hallgatói várták s fogad­ták. Üdvözlés és vá'asz azon gondolatkörben mozgott, melylyel senki sem volt ismeretlen s mindenkit meg­nyugtatott a hang, mely a fogadtatás összhangját nem zavarta. Már ez maga enyhítőleg hatott ezen részvétet érdemlő gyülekezet és lelké-ze sorsán tűnődő minden lélekre. És ha volt valaha szó, mely balzsamot pótolt; beszéd, mely kiméletes hangjával lágyított, vigasztalt s békített, akkor ez a főpásztori beszéd szolgálhatott volna ilyeneknek mintául. Buzgó imádság zárta ezt be, mint minden gyülekezetben, de a hívek részéről talán sehol sem buzgóbb. Ily kezdet és folytatás után nem csoda, hogy a presbyteriummal folytatott értekezlet is türelmet s békességet termett s azon meggyőződést érlelte, hogy lelkész és gyülekezet megérthetik egymást, csak szívvel­lélekkel akarniok kell, csak ne hagyják magukat egymás ellenségei gyanánt tüntetni fel. Erős a szeretet, csak ne erőtlenítsük meg mi magunk. Kitűnő iskolája lenne annak a lelkésznek, ki ily körülmények közt is ily határozott sikert tud felmutatni. Délután Zaláta volt sorban. Kinn a határon a köz­ségi bíró s elöljárók, a templom előtt pedig Berki József lelkész fogadta a főpásztort. A lelkész magasztaló üd­vözlésére szerényen felelt püspök úr. A templom nem fogadhatta be az összegyűlt népet, mely figyelemmel hallgatta nemcsak az egyház régi történetére vetett visz­szatekintést, hanem a gyülekezet mai életére vonatkozó elmélkedést is, mely némely hiányok s hibák érintésének kivételével (vadházasság stb.), méltánylást, sőt dicséretet is tartalmazott. Az iskola felsőbb osztályaiban a lelkész tanítja a vallásos tantárgyakat, egyébb tárgyak a segéd­tanító kezében vannak, ki szintén igyekszik feladatának megfelelni. Az iskolán észrevehető annak a rég tárgyalás alatt álló ügynek hatása, mely nem engedi, hogy az iskola rendes tanító alatt felelhessen meg feladatának. Ennek végét nyugtalanul várja a presbyterium is, mely különben minden jóra készségesen engedi magát vezetni lelkes és munkás lelkésze által. Zaláta után Kemse kö­vetkezett. Válasz Mészáros Sámuel úrnak, > a dunamellélci ref. egyházkerület egyházainak osztályo­zása, a lelkészi állomások díjai szerint« című cikkére. A dunamelléki egyházkerület 1886. évi gyűlésének jegyzőkönyvében, 35. sz. a. azon lelkészek soroltatnak elő, kik az orsz. egyházi közalap segélyezéseért folya­modtak, s mindegyiknek évi jövedelme határozott ösz­szegben kitétetik, a szerint, a mint a folyamodó lelkész, a kérő ívben, az adott utasítás szerint feljegyezte; a 41. sz. a. pedig a kerület összes egyházai osztályonként soroltatnak elő, kimutatván minden egyháznál, mennyire megy a lelkész évi jövedelme. És csodák-csodája, a lelkészi évi jövedelem a két szám alatt több kevesebb, itt-ott nagy eltérést mutat. Hogy lehet ez ? Hiszen a számítást, ugyanazon lelkészek végezték ! Hiszen a számtan, nem hogy magával játszani, kétszer kettő minden körülmények között négy. Itt bi­zonyosan hiba van a kréta körül. Igy gondolkozhatott Mészáros Sámuel lelkésztársam s barátom a kerületi gyűlés jegyzőkönyve olvasása köz­ben, s miután a — szerinte — rejtélyt megfejteni nem tudta, tovább gondolkozva oda lyukadt ki okoskodása : a lelkészek, midőn egyházaik osztályozása végett jöve­delmeiket számították, valótlan, hamis, hazug bevallá­saikkal egyházukat IV-dik osztályúból III—II-sod osztá­lyúvá avanzsiroztatták; midőn pedig az orsz. egyházi közalap segélyezéseért folyamodtak, ismét valótlan be­vallásaikkal egyházukat IV. vagy ha volna V-dik osztá­lyúvá degradálták. Az egyházmegyei s kerületi gyűlések pedig, melyeknek mindkét esetben kötelességök volt a szigorú felülvizsgálat s hitelesítés, engedték valótlan beval­lások által szemeiket beköttetni. Igy történt az országos scandalum, hogy egyugyanazon könyv hasábjain, egy­ugyanazon papi jövede'em különböző összegekben figurái. Nem is késik Mészáros S. lelkésztársam s barátom ki­jelenteni, hogy ő a többi bevallásokat sem tekintheti authenticusoknak. Nos már ha úgy volna a dolog, mint M. S. bará­tom sötét szemüvegén nézi, akkor méltán elszomorod­hatnánk egyházi életünk állapota fölött. Hiszen akkor a lelkészek kétféle mértékkel mérő ham; s kufárok ; az egyházmegyei s kerületi hatóságok kötelességeiket nem értő s nem teljesítő testületek volnának, méltók, hogy más üljön székeikbe. De, hála Istennek, nem úgy van. M. S. barátom vagy vastag tévedésben, vagy nagy feledékenységben van. Azon ellenmondás a jegyzőkönyv két számában, sem nem csalás, sem nem tévedés, sem nem elnézés ; hanem természetszerű következménye két ellentétes utasításnak. Ugyan is: A dunamelléki egyházkerület, midőn a zsinati tör­vény által elrendelt egyházosztályozásra nézve kötelező utasításait kiadta, a papi javadalmakhoz tartozó földek jövedelmére nézve úgy intézkedett: 10 év jövedelme veendő fel, levonva minden évben a vetőmag, a mun­káltatás, a piarcra fuvarozás, s minden más lehető költ­séget, az így felvett 10 évi jövedelem 1 /1 0 része irandó egy évi jövedelműi. A konvent pedig, midőn az orsz. egyházi közalap segélyzésért folyamodók részére kérő ívet készíttetett, a lelkész díjlevele cím alatt, a papi javalomhoz tartozó földekre nézve e kérdést teszi fel (Lásd lelkészek kérő íve: 6. sz. g) és f) pont) g) föld .... kát. hold . . . • öl, melynek kat. tiszta jövedelme frt. Természetben teljesített földmívelési munka helyi értéke . . . frt. Tehát az egyházkerület, a valódi igazi jövedelmet

Next

/
Thumbnails
Contents