Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-09-19 / 38. szám
1029 ' PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 560 gilicéi temploma helyett, az ide menekült sereg ősei temetkezési helyén, szép magas dombon emelt először sövényből, majd újabban 50 év előtt kőből épült templomot. Már már teljesen befejezett építkezése végén van e ritka szorgalmú gyülekezet s épen a legjobb időben hallhatta meg püspöke ajkáról, hogy azért nem szabad niegrestülnie Nem is fog a beszéd után, melyet hallott, melyen lelkesedett s hisszük hogy meg fogja tartani helyét az egyházmegye gyülekezetei első soraban, hol követendő példa gyanánt tündököl. Párját ritkító új iskolaépületében régi de sikeres módon tanít, a 47 év óta itt működő jó öreg Füstös Mihály, kinek a község lakói kö/ül már csak 7-en nem voltak tanítványai. A presbyteriummal tartott értekezlet teljes mértékben visszatükrözte azt a hatást, melyet a főpásztori latogatás és beszéd az egész gyülekezetre gyakorolt és semmi kétség, hogy a faradhatatlan lelkész vezetése alatt ezentúl sem fog lankadni e derék nép tevékeny buzgósága. Ma (szept. 15-én reggel) a kákicsi egyháznak hajdan anyja s ma leánya, kisded Marócsa féle indul a latogatás. Az út további folyamáról a jövő hétre igyekszünk értesüléseket szerezni gadta kifogás nélkül és Benczédi Gergely pénztárnoknak a mult évről szóló felmentéssel a pontos kezelésért elismerést nyilvánított. A belső emberek nyugdíj alapja emelkedést mutatván, a nyugdíj egység a jövő évre 100 forint helyett 150 frtban állapíttatott meg. A közgyűlés az iskolákra nézve is több érdemleges határozatot hozott és a többek közt kimondta, hogy oly ekklézsiákba,n hol nevelésügyi bizottságok nem alakíttattak, haladéktalánul alakíttassanak meg még akkor is, ha a községi vagy államilag segélyzett iskolák mellett csakis a vallásos oktatás felett vihetnek felügyeletet. Nem sorolhatjuk fel mindazokat a tárgyakat, melyekkel a közgyűlés három napig tartott üléseiben foglalkozott, de megjegyezzük, hogy a tanácskozatok a legnagyobb higgadtsággal folytak és Ferencz József püspök úr bezáró beszédében méltán emelte ki a közgyűlés parlamentaris modorát, mert azzal csak tényt constatált, valamint ama megható szavaiban is, melyekben az ülésekre visszatekintve Baldácsy-alapítvány életbelépését azok emlékezetesebb momentumának mondotta. —s. Az unitáriusok évi közgyűlése. (Vége.) A közgyűlés mint rendesen inteni tisztelettel levén összekötve, 10 órakor a tagok a főt. püspök úrral élükön a templomba vonultak, hol Gál Miklós torockói lelkész tartott eszmékben gazdag szép beszédet. Templomozás után az ülés ismét megnyittatván, a közgyűlés abban az örömben részesült, hogy körében angol vendégeket üdvözölhetett: Sir Lawrence Jakab London volt polgármestere és parlamenti tag, Lawrence Vilmos, Lawrence Henrik és Lawrence Jane személyökben. Ferencz József püspök úr melegen üdvözölte a távolból jött hitrokonokat, mire Sir Lawrence Jakab válaszolt kifejezve a magyar unitáriusok iránt érzett rokonszenvüket. Az üdvözlő beszédek, melyeket Kovács János tanár tolmácsolt, láthatólag megindító hatással voltak mind a vendégekre, mind a gyű és tagjaira. A közgyűlés következő ülései a tanácskozás alá terjesztett tárgyaknak voltak szentelve. Nagyobb vitat csakis egy ekklézsia ügye keltett. Az illető ekklézsia a legnagyobb vagyonnal rendelkezik az összes unitárius ekklézsiák között, de vagyonát a legrendetlenebbül kezeli. E körülmény a főtanácsot arra birta már a mult évben, hogy Dániel Gábor főgondnok személyében egy biztost nevezzen ki, teljhatalommal ez ekklézsia ügyei rendezézére. Az általa terjesztett jelentés oly visszaéléseket tárt fel, melyek a közgyűlés tagjait a legnagyobb mértékben megbotránkoztatták. Főgondnok ismét fölkéretett az ekklézsia pénzügyei rendezésének további folytatására. A közgyűlés ez alkalommal az ekklézsiák pénzeinek elhelyezésére azt az érdemleges határozatot hozta, hogy pénzeikből kölcsönt csak 100 frton kezdve és felül, és biztos jelzálogra adhatnak, a ki nem adható pénz pedig helyeztessék el a pénzintézeteknél. Ezzel útját kivanta vágni az apróbb biztosítás nélküli kölcsönöknek, melyek rendesen odavesztek. A mily kellemetlen tárgy volt a célozott ekklézsia pénzügye a közgyűlésnek, épp annyira megnyugtatólag hatott rá a vallásközönség pénzügyeinek rendezett állapota s a jövő évi költségvetést 27,200 frt 22 krban elfo-Kifogásolható a tervezett bizt. díj i l2 °lo magas-Észrevételek a konvent által bírálat végett a kerületekhez kiadott alapszabályok felett. 1. §. Mindenek előtt már elvben elvetendőnek véli bíráló a kölcsönös biztosítás eszméjét, mert a magyar köznépnél általaban nem áll oly erős lábon a lelkiismeretesség, miszerint kizárható volna azon aggály, hogy a gyarló lábon vagy épen összeomláshoz közel álló egyházi épületek újból sőt fényesebben megépítését szándékos tűztámasztással ne vágynék eszközölni az emberi gyarlóság a közjó megrontására 2. §. A tiszáninneni kerület épen a közelebb letelt biztosítási tíz éves cydus után a következő 10 évre szerződött mára »Fonciére* pesti intézettel. De eltekintve az eddig mondottaktól. 3-ságáért. Ugyanis, míg a szegényebb egyházak nád- és zsúp-tetőzetei olcsón biztosíthatóknak mutatkoznak : addig a vagyonosabb, voltaképen csak népesebb, de szintén csekély vagy semmi vagyonnal, tőkepénzekkel nem rendelkező egyházközségek tetemesen nagyobb mérvű épületeik kevésbé gyúlékony zsindely- cserép, cink és pala tetőzésért esendő 1 I2 °I0 díjjakkal túl fognának terheltetni. 4. §. A késedelmi kamatok követelése is túlzott, akkor midőn a földhitel-intézet az egyházi sőt általában a jótékony célú tőkék után sem ád többet 5, sőt 4°/0 -nál. 7. §. A nem magunknál biztosítók, tűzkáraik pótlására nem fogván kapni segélyt a közalapból: egygyel több oka és ürügye lesz népünknek zúgolódva, sőt kényszerrel fizetni a közalap-adót, melylyel nem csak hogy meg nem barátkozott a lefolyt 3 év alatt, sőt annak további folytatásával magát megcsaltnak, rászedettnek hiszi. 15. §. A biztosítási összegen felüli kárért jelzett felelőssége az elöljáróknak föltétlenül elitélendő a szegénység alapján, mert a legtöbb, semmi alappal nem rendelkező egyház terhére könnyű megrendelni a teljes értékű biztosítást: de a fedezet a különben is már majd nem az elviselhetlenségig terhelt prot. buzgóság erszényére nem nehézkedhetik. Annál fogva az ez érdemben hangoztatott felelősség azt eredményezné, hogy az egyháztanács tagjait, csupán válalkozni nem akarásért sújtó büntetéssel lennénk — ha lehetnénk — képesek előállítani. Pedig 76*