Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-09-19 / 38. szám
1209 1185" 1209 már is ott állunk, hogy a nép színe-java az egyházi ügyeknek nem a község inye szerinti kötelességszerűen szereplők bántalmaztatása, szemben s hát megett rágalmaztatása miatt a presbitériumba lépéstől fázik sőt el is oldalog, nevetve mint észszerűtlent a büntető §-t. Megjegyzendő végül, miszerint csak illusió a kölcsönös biztosítás eszméjéből folyó tervzzetnek előnye. Mert a számok kérlelhetlenűl beszélnek, sőt le is győznek bennünket: 20 évi befizetése a tiszáninneni kerületnek a bizt. intézethez 109,136 frt 34 kr. Kiadás a) tűzkárok s költségekre 121.229 frt 52 l< r - fy 2O°/0 díj visszaadása 20,470 frt 20 kr. c) 5°/0 illeték 3392 frt 66 kr. Összesen 145,092 frt 38 krajcár. Tehát az intézet vesztesége 35,956 frt 4 kr. Mint ezt a főtiszt, püspöki hivatalnál föltalálható részletes kimutásból mindenki megtudhatja. A magyar orsz. ref. lelkészi és tanári nyugdíjintézet szabálytervezete csupán csak a kölcsönös tűzellenbiztosítás tartaléktőkéjére támaszkodván, ez alap teljességgel nem mutatkozik számításba vehető alapúi, a fönnebb jelzettek után 1 Míg az egyházak osztályozása szerinti adó-kulcs következőkép lenne módosítható: 4-ik osztályú lelkész fizetnivalója 4 forint. 3-dik osztályú lelkész fizetnivalója 8 frt. 2-ik osztályú lelkész fizetnivalója 16 frt. i-ső osztályú lelkész fizetnivalója 32 frt évenként. A magyar orsz. ref. lelkészi- tanári özvegy árva gyámintézet alapszabályaira nézve. 7. §. Az új lelkész azonnal vagy legfölebb */2 év alatt helyét elfoglalni köteles. Kérdésbe tehető: »az özvegy kiszorításával-e ?« Mert ezen eljárás nem csak túlszigorú, de embertelen is lenne, míg más részről a kiköltözködő talán népes családdal biró, a legkellemetlenebb szorongásnak legtöbbször kitett az özvegy családjával naponként súrlódásnak lenne kitéve a helytöltő miatt. 8. §. Az özvegyet illető osztalék annak halálával, miért ne adatnék ki akármily számú árváknak ? Hiszen a kiskorúaknak még több szükségük van a segélyre, ha az anya saját illetményéből is ne n gyámolíttatnak, mint teljes árvaság előtt 1 Míg ellenben az anya férhez menetele esetére méltón van indokolva az, hogy egy gyermek csak 25 frt osztalékot kapjon, miután a mostoha apában, új kenyérkeresője akadt a családnak. Sályban, 1886. augusztus hó. Edes Ábrahám, esp. megbízott. RÉGISÉGEK. Adatok a szlavóniai reformatio történetéhez. A mult napokban Fermendzsin Eusebius Ferenczrendi atya, kivel még vukovári szerzetes korában megismerkedtem, visszatérve keleti útjából engem is felkeresett s eredményes utazása előadásával nekem is pár élvezetes órát szerzett. A szorgalmas barát ázsiai és afrikai tudományos útjának első eredménye személyét illetőleg az lett, hogy már is rendje tartomány főnökévé, főtisztelendővé neveztetett ki. Minket velem tett beszélgetésének az a része illet, melyben figyelmeztetett, hogy ő már a tordincei s általában Szlavónia reformatiojáról még 1878-ban egy rövid történelmi böngészetet írt s az azon évi diakovári püspöki folyóiratban megtalálható s minthogy érdemesnek állítá a folyóiratot felkutatni, utána néztem annak s ott az említett szerzetes-atya a következőket irja : ^09-hll ÍMbfaW „Valami a szlavóniai reformatioról." I. (Az 1540.es 1560. évek közti állapotok Szlavóniában. Első reformátor. Azon ismeretesebb helyek, melyekbe a protestáns vallás behatott.) Szlavóniára nézve a legszomorúbb időknek egyike volt az 1540—1560-dik évek időköze is, mert a török Zimonytól Eszékig nem csak hogy mindent elpusztított l ) a merre csak hadserege járt, hanem itt be is fészkelte magát. Ezen Szlavoniara nézve nagy szerencsétlenséget tetézte az is, hogy mind a két püspökség, bosmai és szerémi, a lelkészek kevés száma mellett püspök nélkül azaz betöltetlenül volt; 2 ) e mellett találkoztak itt még a török előtt való időből sok (Bogomila) waldiak és husziták, látszólag ugyan katholikusok, de leikökben katholikusellenesek, szintúgy mint Bulgáriában — pomaci — és Boszniában. Hogy a baj még nagyobb legyen, a Szlavónia nemességnek egy része elszakadt a horvát résztől és Zápolyához állt, kinek pedig udvara igen haj lott a protestánsokhoz s ezzel az új hilnek Szlavóniába az út még jobban meg lett törve. Ily körülmények közt jött 1544-ik évben bizonyos S'arin Mihály3 ) (Starinus, Sztáray), bizonyosan született szláv, Wittembergből, hol a hires Melanchtontól hittant hallgatott, jött Alsó-Magyarországba és megtelepedik baranyamegyei »Laskófalvá«-nak nevezett faluban Eszéknek átellenében. Ez a bizonyos tehetséges férfiú volt, nagy kedvelője a muzsikának, jó énekes4 ) és eléggé tudományos ; reformátori lelkesültsége mellett, melylyel egészen ittas volt, mutatkozott benne némi nyers természet és mely később égés*, kegyetlenséggé nőtte ki magát. Legelőször is megpróbálta Laskafalvát saját értelme szerint reformálni s minekutánna ez sikerült neki, szétterjészté reformátori működésének körét a közelebbi helységekre, sőt általment még Szlavóniába is. Azon idők viszonyai annyira kedveztek neki. hogy hét év alatt már mintegy 120 egyházat reformált Magyarországon és Szlavóniában együttesen.5 ) Megelégedve ily eredménynyel, elkezdte rendezni az új baranyai superintendentiát és azt elosztotta 4 megyére vagy esperességre. A szlavóniai egyházakból került ki a negyedik egyházmegye előbb »pozsegai« később »vukovári« cím alatt, Tordince levén az esperesi székhely. Első esperes volt valami Mihály nevű tordincei születésű egyén »Pastor Ecclesiae Patriae Tordafalvensis.« 6 ) Ismeretesebb helyek, a melyekbe eljutott az új protestáns tudomány, a mennyiben a vukovári egyházmegyét illeti a következők: Eszék, Erdőd, Kórogy, Sz.-László, Haraszti, Tomasanci,*) Bogdanovci,8 ) Miholjac, Podagrovci, Rakitinovci, Morosavlje, Varas (sic), Marjanovci,9 ) Bzenica, Gyurgyic, Sirac, Dubica, Sabac, Banjaluka aztán — mint Eusebius mondja — nekem legalább ismeretlen helyek, melyeket Lampe hord fel, mint Kopács, »Szőlőske«, Újfalu, »Kolgyes, Varatka, Dombronog, Dalmad, Petri« (Petrovosels). Hogy a protestáns vallás, legalább egyiaőre, Boszniába is behatolt, említett kálvinista történészen kívül nagyon bizonyítja ezt öregebb Epist. Steph. Brodaric ad Pontific. Schem. Diacov. p. 19. 2) Schem. Diak. p. 21. et 22. 3) Az ismert Sztáray Mihály reformátor. 4) Epistol. Sámuel Pathai Lanpénál Hist. Eccl. Reform, in Hung. pag. 661. 5) Epist. Stárini ad Nic. Tuknai ibd. p. 103. 6) Lampe p. 679. 7) Lampe 677. 8) Zap. Samostan (zárda) Vukovarski p. 8. 9) Cevapovic Catalog. prov. Capist. p. 237.
