Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-12 / 37. szám

1179 1185" 1179 a felügyelő, hogy mindenkor Rochlitz hálás szellemének és lankadatlan ügybuzgóságának örököse legyen, s ehez méltóan viselje magát a collégium falain belül s a nyilvános életben. A hálás főiskola Rochlitz Gyulának díszes emlékoszlopot állított a budapesti kerepesi temetőben és emlékét egy szép márvány táblával, melyen a végrendelet legszebb részei olvashatók, örökítette meg a collégium lépcsőházában. Rochlitznak ugyancsak a collégium részére hagyományozott művészi kivitelű mellszobra a főiskolai nagy teremben állíttatott fel. Dr. Schmidt Gyula emlékbeszéde után Zúz Pál III. éves theológus »Rochlitz Gyula emlékezetére« című jeles alkalmi költeményét szavalta el hatásosan. Jelenik Almássy István volt collégiumi felügyelő felett az emlékbeszédet Hörk József főiskolánk buzgó igazgatója tartotta meg. Jeles beszédében értekezett Jelenik ifjúsága, férfi kora és öreg napjáiról s kiemelte azon buzgalmat, szakértelmet, tapintatot és lelkismeretességet, melylyel a drága halott a collégium belügyeit gondozta, úgy hogy helyesen mondhatta róla a szónok, hogy a főiskola utóbbi másfél évtizedének története Jelenik Almássy István nevéhez fűződik. Végrendeletével megpecsételte e jeles férfiú a collégium iránti meleg érdeklődését és önzetlen ügybuzgóságát, mely végrendeletében özvegye halála után fizetendő évi 250 frtnyi alapítványt, s azon esetre, ha fogadott fia Hedry-Jelenik Ernő és a pesti Jelenik fiága kihal: egész vagyona a collégiumra száll. Hörk igazgató emelkedett beszédét Jelenik özvegye is meghallgatta. — Az igazgatói emlékbeszéd után Kovácsi Sándor II. éves theol. jelesen szavalta el Hlavács Gyula első éves joghallgatónak »Jelenik Almássy István emlékezetére* cimű alkalmi költeményét, melyet a díszes közönség — mint Zúz Pálét is — nagy tetszéssel fogadott. Végül a »Szózat*- nak az * Eperjesi dalegylet* általi hazafias eléneklése fejezte be a megható gyászemlékünnepélyt, s a megye, a város s a vidék szép számú közönsége a legnagyobb megelégedéssel távozott a fényesen sikerült ünnepélyről. Az ünnepélyen jelen voltak főiskolánk legifjabb tanárai is u. m. Csengey theologiai, Szutórisz és Serédy gymnasiumi tanárok, kik közül az első a jun. 28-án, utóbbi kettő pedig az aug. 29-én tartott pártfogósági közgyűlésen lett collégiumi tanárnak megválasztva. Protestáns tanügyünk e fiatal emberekben buzgó munkásokat nyert!—Eperjes, 1886. szept. 8. Sz. M. Az unitáriusok évi közgyűlése. Az unitáriusok évi közgyűlésüket f. évi aug. 29. 30. 31. napjain tartották meg Dániel Gábor főgondnok és Ferencz József püspök elnökletük alatt. A gyűlés egyike volt a legérdekesebbeknek. A főtanácsi tagok nagy számmal jelentek meg és az üléseken eleitől végig kiváló érdekeltséget tanúsítottak. Főtiszt. Ferencz József püspök úr nem is késett azon való örömének kifejezést adni, hogy az egyháztanácsosok részéről ez alkalommal is oly meleg ügybuzgalmat tapasztal. Az általa tartott megnyitó beszéd emelkedett, lelkesítő szelleme csak fokozta a tagok buzgóságát és az egyház iránti ragaszkodásukat. A tárgysorozat rendjén legelőször az egyh. képv. tanács jelentései: a püspöki, közigazgatási, tanügyi és pénzügyi jelentések terjesztettek a közgyű'és elé. A püspöki jelentés számot adott főbb vonásokban arról a munkáról, melyet a püspök ily minőségben a mult évi főtanács óta végezett. Nem hangzatos szavak voltak azok, melyeken e jelentés írva volt, hanem oly tényeket foglaltak magukban, melyek az egyháznak szentelt zajtalan, de hű és lelkiismeretes munkásságról, az egyház igazgatásában eszélyről, bölcs tapintatú eljárásról tettek bizonyságot. Ferencz József püspök úr ez évben is több ekklézsiában tett látogatást. A teremi ekklézsia templomának újraépítését közadakozás útján eszközölte. Egyházlátogatásáról, az angol unitáriusokkal és más vallásfelekezetekkel való érintkezéseiről közlött jelentéseit a közgyűlés nagy figyelemmel hallgatta végig és általános helyesléssel fogadta azt az indítványát, hogy az angol unitáriusok központi hivatalos helyiségének költségeire az angol unitáriusok által a magyar unitárius egyháznak nyújtott több rendbeli segély viszonzásául gyűjtés eszközöltessék. A közigazgatási jelentés Kovácsi Antal jegyző szerkesztésében több örvendetes jelenséget tüntetett fel. A magyar unitáriusok kedvesemlékű jóltevője Richmond Anna unokái: Richmond Karolina és Richmond Knight mult őszön tett látogatásuk alkalmával 100 frtot adtak szegény tanulók segedelmezésére. Még többen tettek különféle célokra adományokat. De legkiemelkedőbb pontja volt a jelentésnek az a tény, hogy a báró Baldácsy Antal-féle alapítvány már megkezdette gyümölcsözését s a 11 prot. egyházkerület mindenikének 1000 frt küldetett be és egy másik 1000 frt helyeztetett ez évre az igazgatóságtól kilátásba. A közgyűlés megilletődéssel fogadta a bejelentést és teljesen átérezte az azt kisérő szavak jelentőségét: »Dicsőítsük a mindenható Istent ez ingyen jóvoltáért, hogy a kegyes alapítót megáldotta szabad gondolkozással; az alapítvány bölcsőjét ringató kedves emlékű superintendens, néhai Török Pál urat felekezeti elfogultságok felibe emelkedett szabad szellemmel, unitárius vallásunk iránt mindig tanúsított türelemmel és valódi keresztyén jóindulattal.* A jelentés híven tüntette fel az egyes egyházkörök vagyoni állását. Az összes körök vagyona folyó pénzben 185,990 frt, magtári pénzben 7403 frt, magtári gabonában 22,906 véka. A pénzügyi jelentésből megnyugvással vette tudomásul a közgyűlés, hogy a képv. tanács a költségvetés keretén belől mozgott. (Vége köv.) IRODALOM. Az „Aurora" magyar keresztyén irók könyvkiadó szövetkezete kiadásában most jelent meg az »Aurora* kis könyvtárának első füzete : Budavár ostromai. Irta dr. Sziklay János. Ara 12 kr. — E népies és valóban közérdekű vállalat folytatólagos füzetei a következők lesznek: 2. füz. Kolozsvár hős bírája. Tört. elbeszélés Balázs Sándortól. 3. füz. Hogy teremtsünk pénzt ? Nézetek a hasznos mezei gazdálkodásról. Szeitz Tivadartól 4. füz. Krónikás adomák. Vén Bakancsostól. 5. füz. Hogy éljünk sokáig? Ebeczky Bélától. 6. füzet. Egy régi jó magyar város (Kecskemét) az alföldön. Győry Vilmostól. 7. füz. Hogy tehetjük nagygyá a honi ipart ? Mudrony Páltól. 8. füzet. A cigányok Magyarországon. Radnai Rezsőtől. 9. füz. Tiszta kezűek. Két elbeszélés Gabányi Árpádtól. 10. füz. Magyarország Mátyás király korában. — Ára egy-egy füzetnek 12 kr. 10 füzetre előfizethetni 1 frttal az »Aurora« magyar keresztyén irók könyvkiadó szövetkezeténél Budapesten, IV., Koronaherceg-utca 16 sz. alatt, valamint minden hazai könyvkereskedés úján. Ajánljuk e pártolásra érdemes vállalatot olvasóink szíves figyelmébe.