Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-12 / 37. szám

1029 ' PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 560 KÜLÖNFÉLÉK. * Protestáns irodalmi társulat szervezése ügyében már több ízben és több felől kaptunk részint egyenes felszólalásokat, részint laptársaink részéről jövő indítványokat, legújabban Czelder M. úrtól ily tárgyú cikket. Jól tudjuk, mily országosan érzett régi szüksége ez a magyar protestantismusnak; hogy eszméje többször fölmerült, de mindannyiszor elaludt. A 6o-as évek közepén Révész Imre mozgatta meg, alapszabályokat is csinált, be is nyújtotta az akkori kormányhoz, de az ige nem vált testté. A 70-es években a Protestáns-egylet tett kísérletet néplapjával és könyvkiadó vállalatával, de kevés sikerrel. Debreczenben 1878-ban vagy 79-ben szintén történt hasonló kezdeményezés. Most országszerte ismét sürgetik, több egyházi lapban újból szellőztetik a régi eszmét. Nekünk is erős meggyőződésünk, hogy egyház-irodalmi társulatra szükségünk van, ha a protestantismus tudományos és társadalmi befolyását elveszíteni, ha szellemi tőkéjét hevertetni nem akarja s viszont ha belső inlensivitásban gyarapodni, mívelt és közrendű híveit az öntudatos hitéletben és buzgó egyháziasságban megtartani s végre ha az e téren lázasan dolgozó katholicizmussal sikeresen óhajt megharcolni. De az is erős meggyőződésünk, hogy ily nagy és országra szóló dolgot néhány embernek s egy két hírlapi cikkben megcsinálni nem lehet. A mult tanulságain okulva, azon kell lennünk, hogy a mozgalomba a hazai protestáns egyházaknak lehetőleg minden munkabíró erejét, szellemi és anyagai támogatását bevonjuk. Azután oly vezetőkre bízzuk az ügyet, kiknek elismert szakértelme és köztudomású ügybuzgalma bizalomra gerjeszti a nagy közönséget és biztosítékot nyújt az óhajtott sikerre. Továbbá az eszmét jól megérlelve és oly alkalommal kell megbeszélés tárgyává tenni, midőn egyházaink vezetői különben is együtt lévén, az ország minden protestáns tényezője hozzá szólhat. A cselekvés terén kezet kell fognia az egyházinak a világi elemmel, mert maga a papság ily nagy célra ha tán tudna is kellő szellemi erőt tömöríteni, de a szükséges erkölcsi és anyagi feltételeket egymaga nem volna képes előállítani. Itt volna továbbá szép alkalom a protestáns egyházaknak társadalmi egyesülésre, midőn reformátusok és evangélikusok vállvetve munkálnának az egyházi élet tudományos és vallás-erkölcsi izmositásán. Ha Debrecen és Pozsony, Budapest és Eperjes, Sárospatak és Kolozsvár, Nagy-Enyed és Pápa kezetfogva haladnának, akkor volna remény az oly nagyon szükséges egyházirodalmi és népies irodalmi egyesület sikeres működéséhez. — Októberben összeül mind a református, mind az evangelikus Konvent, együtt lesznek a két egyház jelesei: ez alkalom jó volna eszmecserére, értekezésre és megalakulásra. Szerkesztőség. * Királyi adomány. Király ő felsége a baranyamegyei belvárdi reform, gyülekezetnek iskolaépítési célokra magán pénztárából IOO frtot adományozott. * Lelkészválasztások. A n.-dobronyi ref. egyházközség Oremus Dánielt, az ungi egyházmegye egyik jeles papját választotta lelkészévé; Tisza-Nánára megválasztatott Kérészy Barna, Szederkénybe pedig Horváth Bertalan. * Lelkészjelölés. A f.-baranyai tractushoz tartozó csepeli lelkészi állomásra kijelöltettek: Kovács Sándor kovácshidai, Kovács Bálint aderjási, Mészáros István m.-peterdi, Vámos Károly sósvertikei és J'as Molnár István csehi lelkészek. * Sarospatakrol írja levelezőnk : Folyó hó 5-ikén nyittatott meg a tanév a sárospataki ref. főiskolában. A megnyitási iinnepélylyel kapcsolatban ment végbe a két újonnan választott akadémiai tanárnak, Kán Bélának és dr. Finkey Józsefnek beiktatása. Kún Béla a statisztika jelentőségéről tartotta székfoglalóját, élénk, szellemes előadasával mind végig a szó szoros értelmében lekötvén a díszes hallgatóság figyelmét. Dr. Finkey székfoglalója, melynek tárgya az örökösödési jog alapja és igazolása volt, jeles, szakszerű kidolgozásánál fogva szintén tetszésben részesült, jóllehet maga a tárgy a nem szakértőkre nézve kevesebb vonzerővel bírt. Az ünnepélyt banquette követte, fűszerezve a komoly és humoros pohárköszöntők egész áradatával. A jelen alkalomból mindenkiben megerősödött az a meggyőződés, hogy a két új tanárban a főiskola kitűnő erőket nyert. * A sárospataki ref. egyház, mint levelezőnk írja, még mindig forrongásban van. Az egyházmegyének a feles papságra vonatkozó határozatába a többség sehogy se tud belenyugodni s dacára annak, hogy Mitrovics Gyula meghajolva a törvényes egyházi felsőbbség ítélete előtt egész határozottsággal kinyilatkoztatta, hogy ő a feles papságot már most nem vállalhatja el s hogy ennélfogva hagyják ki a nevét minden kombinációból: az egyházi közgyűlés — természetesen Mitrovics nevének elhagyásával — mégis felebbez az egyházkerülethez, kérve a feles papságot. A f. hó 19-én Tarcalon tartandó superintendentiális gyűlés előreláthatólag minden különösebb vita nélkül helybe fogja hagyni az egyházmegyének kitűnően indokolt s egyhangúlag elfogadott határozatát, annyival is inkább, mert a lelkészválasztás processusát, — mely immár a kandidációig jutott (a kandidáció f. hó 12-kén fog Ó.-Liszkán megtartatni), — a törvény szerint még a superintendentiának sem áll jogában megakasztani. * A pápai ev. ref. főiskolában, mint levelezőnk irja f. hó 6-án történt meg a tanév ünnepélyes megnyitása. Nevelte ez ünnepély fényét Papp Gábor püspök úr jelenléte, ki gyengélkedő egészségére nem tekintve, ujabb jelét adá főiskolánk iránti szeretetteljes gondosságának s érdeklődésének. Jelen voltak még László József főisk. egyházi gondnok és Szekeres Mihály esperes urak, a helybeli és vidéki érdeklődő közönség élén. Reggel 8 órakor a tanárkar és tanuló ifjúság testületileg a templomba vonult, hol Kis Gábor helybeli lelkész úr tartott valóban emelkedett szellemű imát. 9 óra után a főiskola nagytermében gyűlt a közönség, tanárkar és ifjúság, hol püspök úr tartotta a tőle megszokott ékesszólással a megnyitó beszédet. Majd a két új tanár: Bévész Kálmán