Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-12 / 37. szám

1865-ben a zsinati bizottság elnöksége jelenti, hogy a célba vett munka több része már kidolgozva van. Idő és költség kímélésből a Pesten létező tagokból albizottmány választatik, mely a következő évi gyűlésen kibővíttetett: ^utasíttatván' munkálódását egész erélyességgel folytatni, munkálata eredményéről tudósítás váratván el/ (30. j. k. p.) 1867-ben az előmunkálatok még mindig a készület stadiumában vannak. A betegség miatt állásáról lemondott Kubinyi Ferenc helyébe e gyűlésen a bizottmány másodelnökéül Fabinyi Theofil hétszemélynök választatott meg. s

És minthogy a zsinat mielőbb megtartása s az arra szükséges előmunkálatok gyors elkészítése iránt közóhaj nyilváníttatott, határoztatott, hogy: aj Tétessenek lépések az iránt, hogy az egyházi zsinat a jövő 1868. év folytán egybehívassék és megtartassék. bj A zsinati előmunkálatok készítésével megbízott választmány felkéretik, hogy a szükséges dolgozatokat az 1868. évi március hó első napjáig készítse el. cj Ugyanazon bizottmány az összehívandó zsinat szerkezete iránt is dolgozzon ki javaslatot. (21. j. k. p.) Az 1867-ki gyűlésen a zsinati bizottság bemutatja munkálatát az egyházalkotmány, házasságügy, az egyház bevételéről, a lelkészi hivatalra vonatkozó canonokról, a pénzügy s az egyházi perrendtartásról. A tanügy kidolgozása folyamatban van. Beterjeszti végül javaslatát az összehívandó zsinat szerkezete iránt is. Elhatároztatott egyszersmind a munkálatnak magyar, német és tót nyelvre lefordítása és minden gyülekezethez megküldése. A 1869-diki évi gyűlésen Torkos Károly helyett, ki a munkálatok egybeszerkesztését, melylyel megbízva volt, nem teljesítette, e feladatra most Szeberényi Gusztáv hivatott fel. Ugyanekkor: ,a kerületek figyelmeztetnek, hogy miután a protestánsok viszonyai az államhoz az országgyűlésen közelebb elintéztetni fognak s ennek megtörténtével a zsinat is meg fog tartathatni: a majdan szükséges költségekről eleve gondoskodjanak.4 A következő egyetemes gyűlések jegyzőkönyveiben több éven át csak azon stereotip határozat olvasható, hogy a kerületek a munkálatra teendő észrevételeiket terjesszék be. Az 1877-ki gyűlés elfogadja a tiszai kerület azon indítványát, hogy addig is, míg a zsinat létre jöhet, dolgoztassék ki egy : ^mind a négy egyházkerületre nézve egyöntetű egyetemes érvényű egyházrendezet/ Ugyan e gyűlés, Pap Gábor dunántúli ref. püspök felolvasott átirata nyomán: > melyben kerületének zsinattartásra vonatkozó határozatát közli és együttes fellépés és érdekeink közös erővel megvédése végett az egyetemes egyházat egy időben s helyen való alkotmányozó zsinattartására szólítja fel: őszinte viszonzással fogadja a hozzá érkezett felszólításban nyilvánuló testvéri érzelmet, s örömmel üdvözli a testvér egyházakat a zsinatra irányuló mozgalom megindításánál, mely egyházunk keblében már hosszabb idő óta folyamatban van/ Egyszersmind megújítja a mult évben már többször ismételt határozatát. 1879-ben a bányakerület indítványára ismét sürgettetik az előmunkálatokra szóló vélemények mielőbbi beadása. Az egyetemes felügyelővé választatott br. Radvánszky Antal helyett br. Prónay Dezső kerületi felügyelő választatott a zsinati bizottság elnökévé. 1880 ban a zsinati bizottság ujjáalakíttatik, a kerületek egyházi rendezeteik beküldetésére hivatnak fel. Következő évben a gyűlés tudomásul veszi, hogy a zsinati bizottság: ^az előmunkálatok összeállításában folytatólag buzgón munkálódik/ E buzgóság aztán úgy elnyomta a bizottmányt, hogy az 1882 és 83-ki gyűléseken már nem is ad semmi életjelt. 1884-ben azonban a dunántúli kerület indítványa a zsinat kérdését ismét előtérbe hívja. Az egyetemes gyűlésen az elnöki nyilatkozat oda irányul, hogy: ^azon kérdésben, vájjon a közel jövőben tartassék-e meg a zsinat, a vélemények elágazván, a bizottság hosszabb időig nem tartott ülést; a felmerült indítvány alkalmából azonban összehívni szándékozik/ Az említett indítványra a zsinati bizottság jelentése beváratik. A mult 1885. évi egyetemes gyűlés végül elfogadja a bizottság oly értelmű nyilatkozatát, hogy miután most már úgy is mindenik kerületnek meg van saját rendszere, a zsinat egyelőre nem sürgős. A fenntebbiekből világos, hogy magyarhoni ev. egyházunk szervezetét s ez által szilárdítását célzó törekvés nem tegnapi keltű, hanem száz éves. Mikor a mult század vége felé az erőszak lerakta fegyverét s a prot. autonómia törvényes elismerést nyert: elődeink azon tudat hatása alatt állottak, hogy komoly feladat a zsinati szervezkedés, mi által szorosabbra fűzetik a kapcsolat hazai evang. gyülekezeteink között. Igy a jöhető újabb megpróbáltatások nem csak hitközségeket, kerületeket, hanem szervezett egyetemes egyházat is találnak, mely míg egyrészről súlyt ád a védelemnek, másrészről lehetővé teszi a nagyobbszerű alkotásokat is. E meggyőződést megérlelte bennük a múltnak fájdalmas emléke. A 1 7. század elején elfoglalva bírt tért ugyanis a protestánsok később nagyrészt elvesztették, de ennek oka semmi esetre sem hittanaikban, hanem a szervezes hiányában keresendő. Találóan mondja Timon Ákos: ^Dacára a kedvező politikai viszonyoknak, a protestánsok nem képesek biztosítani az elfog-