Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-29 / 35. szám

1094 1068 Sőt még ezzel sem éri be a vérszemet kapott izgatás. A dunáninneni egyházkerületi gyűlésen, mint táviratilag értesültünk, midőn a szentmártoni tót gymnásium felállításához a kerület hozzájárulását kieszközölni nem bírták, Mudron és társai a nyitrai esperesség azon indítványát terjesztették elő, hogy a pozsonyi lyceum és theol. akadémia tanárainak a pánszláv üzelmek miatt megbüntetett tanulók kizáratásáért roszszalás és feddés nyilvánUtassék s a kizárt tanulók rehabilitált assanak. No de az elnökség erélyének sikerült az indítványt, azon indokolással, hogy se a lyceum se a theologia nem tartozik a kerület alá s hogy ez mint administrativ hatóság az iskolai tanácsok birói ítéletét különben sem változtathatja meg, napi rendről levétetni. A derék urak még a jubileumi lakomán sem jelentek meg, hanem vagy husz főre összeszedelőzködve, külön bankettet csaptak egy kis szállodában. Nem izgatás, nem lázadás-e az illem, sőt a fennálló rend és törvények ellen ? Nem vagyunk magyar chauvinisták, nem táplálunk szélső nézeteket sem a politikában, sem az egyházi életben ; sőt inkább elismerjük a nemzetiségi eszme erkölcsi létjogosultságát mind az államban, mind az egyházban ; tudjuk és beismerjük, hogy miként az egyházban Istent különböző nyelveken lehet dicsérni, úgy az államban a fennálló nemzetiségi törvény keretében elég, sőt kelleténél tán szélesebb tér nyílik az idegen nemzetiségeknek nyelvük és irodalmuk fejlesztésére. De azt már még sem tarthatjuk megengedhetőnek, hogy a magyar állam területén és törvényei égise alatt ily botrányos üzelmek és gálád izgatások megtorlás nélkül folyjanak. A pánszláv propaganda e lépése egyenes támadás az állam és egyház ellen. Az állam ellen, mert tételes törvényeibe ütközik, melyeknek párjukat ritkító ultra loyalítása sem enged meg ily dolgokat; az egyház ellen, mert ennek vallási autonómiáját rútul kijátszva, könyelműen kockára dobja a hazai protestantismus hazafias jó hírnevét. A pánszlávizmus e tette államfelforgatás és egyházbontás egyszerre s oly rákfenéje az evangel. protestantismusnak, melyet ki kell irtania, míg el nem hatalmosodik a szépítgetésnek, leplezgetésnek nincs többé helye és pedig annyival inkább nincs, mivel a világtörténelemben ^unicum* gyanánt álló nemzetiségi törvényünk az állam kezét oktalan liberalismussal csaknem tétlenségre szorítva, az erkölcsi felelősség egész súlyát az egyházra, ennek törvényes hatóságaira ruházta. Minél inkább igaz az, hogy a világi hatóságoknak az egyház belügyeibe beavatkozniok a protestáns autonomia miatt nem szabad, annál inkább azon kell lenni az egyháznak, hogy beléletében >

mindenek ékesen és szép renddel^ folyjanak s az önkormányzat ily veszélyes izgatások palástjává ne tétessék. A bölcs elővigyázat itt annyival inkább szükséges, mert a csak legvégső esetre fenntartott állami beavatkozás, ha máskép nem lehet, utolsó esetben az autonomia megszorításával is kénytelen lesz jogait megvédeni, illetőleg a magyar állam tekintélyének érvényt szerezni. Azért hát a míg lehet belkörűleg, az egyház tekintélyével és erkölcsi-fegyelmi hatalmával kell a baj ellen síkra szállni, nehogy a lágy elnézés az autonómiát kockáztassa. Mi ismerjük az evangelikus egyház hazafias főhatóságait, s tudjuk, hogy azok minden alkalommal megtagadták a solidaritást minden hazafiatlan törekvéstől. Megmutatták ezt nem régen is épen a pánszlávok ellen hozott bölcs végzéseikkel a konventeken. De most már nem elég néhány erélyes határozat, most egyetemlegesen és egyenként síkra kell szállniok egyházuk e veszélyes ellensége ellen. A magyar szabadságnak és alkotmánynak egykor védbástyául szolgált evang. egyház lelkes papságára és buzgó világi férfiaira azon szent kötelesség vár, hogy egyházi gyűléseiken ép úgy mint magán úton a valódi magyar prot. érdekeknek független és hazafias képviselői legyenek. Októberben konvent lesz s a pánszláv kígyó bizonyára oda is felcsúszik: legyenek résen, legyenek ébren. Egyházukban szőnyegen forog a zsinattartás kérdése : vigyázzanak, nehogy oda is befurakodjanak a pánszláv sárkányok, melyeknek fogait oly buzgón vetik-hintik a jó tót nép között Hiirbán-Mudron et comp. Szöts Farkas. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. (Folytatás.) 5. A gyönki ev. reform, gymnásium értesítőjét közzé tette Varga István igazgató. A gymnasiumba beíratott 88 tanuló, mely szám az előző évihez képest 4-el több; év végére maradt 85 növendék. Az év folytán az intézetet meglátogatta Mészáros Nándor pécsi tanker. főigazgató, ki azt találta, hogy taneszközök s felszerelés dolgában a gymn. meglehetős szerény állapotban van, mely hiányokon azonnal segítni fognak, mihelyt anyagi erő álland rendelkezésükre. Az intézetben működött a hitoktatókkal együtt 6 tanár. A tanulók között vallásra nézve volt reform. 40, ágost. evang. 14, róm. kath. 19, izraelita 12 ; nemzetiségre nézve magyar 73, magyarnémet 12. A tanári kézikönyvtár műveinek száma nincs közölve, csak az ez évi gyarapodás van felemlítve. Az ifjúsági könyvtár áll 480 kötetből. Voltak kisebb-nagyobb összegű ösztöndíjak. A convictusban személyenként 65 forint fizetendő. A tanév szept. 2-án nyilik meg.