Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-22 / 34. szám

1029 ' PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 1072 köz- és magán-életére és társadalmi viszonyainak alakulására, annyiban Lóczy is kiterjed a vallási élet és intézmények leírására. A mit ezekről mond, azok a mai vallás-tudomány színvonalán állanak s az elfogulatlan józan tudós kritikájával vannak összeállítva. ízelítőül álljon itt a tibeti budhizmus ismertetéséből néhány részlet. Elmondva röviden a budhizmus keletkezését és általános tanait, rátér e sajátságos vallás Tibetben való elterjedésének vázolására, kiemelve, hogy e területen az úgynevezett sárga lámák (a fejükön hordott sárga süvegről) felekezete honosult meg, kiket az elvílágiasult veres lámáktól Csong-kaba (f 1419), a tibeti budhizmus e hírneves reformátora választott kí, s kinek utódai megalapították a Dalai-láma méltóságát, mely régebben világi és egyházi fejedelemség volt, mai napság rendesen csak egyh ázi, noha időközönként pl. legutóbb a 70 es evekben, a lámák a világi uralmat is kezükhöz ragadják. A lámák valódi urai Tibetnek; számos kolostorban, szigorú szervezettel és élelmes gazdálkodással, a kegyesség és ájtatoskodás álarca alatt, a sárga lámák tömérdek vagyont szereztek. Az ő kezükben van a nagybirtok és a nagykereskedés. A népre erőszakolt imákért nagy adót szednek kolostoraik számára. Minden kolostornak gondja van arra, hogy a hozzátartozó vidéknek nemesi családjaiból és a nép közül válassza alsóbbrendű budháit, az úgynevezett khutuktukat, kik a kolostor élő szentjei s a főnökség rendesen egy-egy előbbkelő család tagjáé. Ekkép a kolostorok a néppel is, a nemességgel is folytonos érdekközösségben állván, állandóan biztosítják jólétüket. A kolostorok rendesen kerített helyek, a falakon belül a lámák külön házakban tanyáznak a templom körül. Nőnek nem szabad a láma-kolostor kapuját átlépni, de vannak külön apáca-kolostorok is. Lassza vidékén igen népes kolostorok vannak. A Szera kolostorban 550, a Debangban 7700 szerzetes él. A környék 11 kolostora összesen 20,400 lámát foglal magában. A kolostornak tibeti neve gomba, a lámák lakása labrang, a templom lakang nevet visel. Minden gomba élén a kampó láma áll, ki helyettesével, a géko lámával, kire a szellemi dolgok vannak bizva, intézi a zárda szellemi és anyagi igazgatását. Van ki a fegyelemre, van kí a pénzekre, ismét ki a jogi és gazdassági ügyekre vigyáz fel. — Az élő budhák nem vesznek részt az igazgatásban ; ők a szentek élő ábrázolásai, kik a zarándokok hódolatát fogadják, megáldják a hozzájukjárulókat és szertartások alkalmával a menyezettel fedett trónt foglalják el. Ha a zárda élő budhája meghal, a környék új szülöttjei közül keresik föl azt, kibe lelke átszállott s rendesen valamelyik előkelő család első szülött gyermekében fedezik föl azon biztos jeleket, melyek őket meggyőzik, hogy budhájok szelleme lakik a gyermekben. Batang-ban, az expeditió ott időzésekor meghalván a zárda élő budhája, a batangí második tibeti főnök 8—10 eves fiában találták meg újra. Nosza neki, nagy ünnepélyességek között zeneszóval és vakító pompával vitték el a lámák a gyermeket a szülői háztól, nem nagy épülésére a gazdag és zsugori apának, de annál nagyobb örömére a boldog anyának, ki az ég végtelen kegyelmét lattá abban, hogy gyermekébe a Budha szelleme költözött. Az élő budha gondos nevelésben részesül ; minden szenvedélyt, vágyat alapjában elfojtanak benne s minden törekvés arra irányúi, hogy a gyermek maga is meggyőződjék isteni tulajdonságairól. Az élő budhák nemcsak a kisebb kolostorokban, hanem még Lasszában a Dalai-láma is, rendszerint csak bábok a szerzetesek kezében. A Dalai-láma címet, mely »talé« azaz tengeri lámát jelent, a 15-ik század közepe táján vette föl a lasszai élő budha. A láma nevet csak a kiválóan képzett szerzeteseknek adják a tibetiek, a közönséges szerzetes neve csra-pa. Vannak kolduló lámák is, kik Laszszából elindulva, messze földet barangolnak be, vásárokon, ünnepélyeken szentképeket magyaráznak, álarccal és tarka zsinoros öltönyökben táncolnak, emberi lábszárcsontból készült furulyával, dobbal űzik a gonoszt. Ezen kóbor barátok mókáiban minden valószínűség szerint sok közös vonás van a sámánok babonáival. A láma-növendékek neve csra-csu, az apácáké anni. Minden kolostorban van templom, könyvtár, konyha, magtár, műhelyek istállók. A templomokban Budha vagy Csong-kaba szobra foglalja el a főhelyet, de néha a sok kezű Durga és az indiai budhismus nagyobb szobrai is ott vannak. A szobrok aranyozott sárgarézből vagy bronzból valók s rendesen indiai minták után, de belföldön készülnek. A templom falait fülkék borítják, melyek mindenikében egy-egy kicsi ülő budha szobor van elhelyezve Az előcsarnok falait freskók ékesítik, melyek Budha élettörténetét, a menyországot és a poklot ábrázolják. A templomban lévő félhomály, a papok zsolozsmái, időnként a csengő megszólalása, a tömjénillat: mind szerfölött hasonlítanak azon külsőségekhez, melyek egy katholikus templomban az áhitat mesterséges fokozására használtatnak. Laikus azonban nem mehet be a budhista templomba, mert a szentélyben csak a lámáknak van helyök, kik vastag szőnyegeken, hosszú sorokban, szemközt fordulva, keresztbe tett lábakkal guggolnak és mély basszus hangon mormolják a kántor után az imát, időnként csengetéssel vagy mély csenddel szakítva meg a hangos imádkozást. Naponként reggel gyűlnek a lámák imára, a mikor csak közönséges ruhájukat viselik, mely veres gyapjú daróc-szövetből, arany paszomántos ujjú, térden alól érő szoknyából, plaidszerű hosszú kendőből áll, mikhez ünnepélyes alkalmakkor a sárga szinű bojttarajos süveg és a bő, sok fodrú, aranynyal hímzett köpeny járul. Lábaikon csak nagy hidegben viselnek csizmát, de a templom küszöbén mindig levetik. Nagyobb ünnepélyek alkalmával a dob, trombita, nagy csigahéjak, tárogató, réztányér és acél-háromszög hangjai is belevegyülnek a szertartásba; különösen a dob és réztányér rendes kísérete az imáknak, ha könyvekből recitálják. Körmenetek, mennyezet, ereklyék és szentképek körülhordozása szintén a szertartásokhoz tartozik. Sajátságos vallási eszköz a tibeti budhistáknál az imabengerek, melyek a kolostorok átjáróin, keresztfolyosóin vagy a kolostor előtt az út szélén sehol sem hiányoznak. Függélyesen álló és könnyen forgásba hozható bőr- vagy fémhengerek ezek, melyekre többnyire szanszkrit írásjegyekkel van az ima felírva ; belsejükben a tengelyre imákkal sűrűen teleírt papír van szorosan csavarva. Minden megforgatás egyenértékű a bennfoglalt imák elmondásával. Rendesen több imahenger egy veranda alatt van elhelyezve és együtt kora nevet visel. Ha valaki a hengerek mellett elhalad, valamennyit megforgatja, még pedig jobbról-balra, kivéve a Pön-bo szekta híveit, kik a korát megkerülve, a hengereket ellenkező irányban balról-jobbra forgatják. Némely kolostor belsejében háznagyságú hengerek láthatók, melyeket forgattyú segítségével lehet mozgásba hozni s minden fordulással egy csengő szólal meg. A hol gyors folyású patak van kézügyben, a víz hajtja az imahengert az építők lelki javára. Másutt a szelet alkalmazzák erre, oly formán, hogy a hidak felett kifeszített köteleken állnak az imákkal teleirt vászonszeletek.