Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-22 / 34. szám

1073 __ PROTESTÁNS EGYH Fontos ájtatossági eszközök még az úgynevezett csűrt cin-ók vagy ereklye-tartók. A templomok közelében rendesen téglából épülnek oly alakra, mely leginkább egy hosszúnyelű csengőhöz hasonlít, mely egy római izlésű talapzatra van elhelyezve. Vannak 6 — 8 méternyi magas csurtánok, melyek távolról nézve sajátságos képet nyújtanak. Nem kis szerepük van továbbá a kőhalmazoknak, melyek keresztutakon, útmagaslatokon, hidaknál, helységek végén s általában az utak jelentékenyebb helyein vannak összehányva. Nevük máni vagy dobong, mely szószerint 100,000 követ jelent. Az egy-két méter magasra piramis alakban összerakott dobongok külsejét kőlapok, pala- és márványtáblák képezik, melyekre a rejtélyes Om-mani-peme-um ima jegyei vannak felvésve és néha kiszínezve. E piramisok hosszú sorban kisérik az utakat, s a tisztelet úgy parancsolja, hogy az utazó arra mentében jobb kéz felől hagyja el őket. Mindenik dobong közepéből egy farúd mered ki, csúcsán az elmaradhatlan félholddal és gömbbel s az utazók nem mulasztják el, hogy követ ne vessenek rá elhaladtukban. A rejtélyes imajegyek az útba eső sziklafalakra, hegyomlások kőtömbjeire is be vannak vésve, sőt az ahitatos nép még a megmászhatatlan sziklacsúcsok csoporzataiban is a szent jegyek körvonalát véli látni. Általában Lóczy a tibeti népet nagyon buzgónak találta, munka vagy utazás közben is gyakran látta őket imába merülve. Imájuk kevés szavú s legtöbbször az Om-mani-pemé-um recitalásából áll, minek értelmét a nép nem is ismeri, az indiai nyelvészek pedig így magyarázzák: »Oh kincs a lotoszban, ámen!«, mely mondás Bundhára és szentjeire vonatkozik, kiket lotoszvirágban ülve szoktak ábrázolni. Sokan nem elégedve meg a szent szavak hangos mondásával, jobb kezükben kézi imahengert tartanak mozgásban, melyben az Om-mani jegyei vannak papirra írva, baljukban meg egy 108 gyöngyből álló olvasót szemelnek szüntelen. A házak belsejében is vannak imahengerek s az udvarokban magas póznákra kötött szövet-szeletek szintén az imajegyeivel vannak teleírva, hogy még a szél is az imát hajtsa. A nép, mint Lóczy állítja, a vallás tanaiban és igéiben teljesen tudatlan és csak a külsőségeket követi híven és buzgón. A családokban szigorú vallási buzgóság uralkodik, kivált az olyanokban, melyek egyik-másik családtagjukkal valamelyik kolostorhoz vannak kötve. A láma-rokon gyakori látogatása, főleg anyjára és a nőrokonokra nagy hatást gyakorol és a vallásosságot folyton ébren tartja. A műveltek között a férfiak nem sokat törődnek a lámákkal s nem nagy tisztelettel viseltetnek irántuk. De azért a lámák hatalma igen nagy; minden kolostor korlátlanul uralkodik a környéken, mivel a szerzetesek fegyverrel is készek és képesek parancsaiknak nyomatékot kölcsönözni. A tibeti hierarchia, végzi Lóczy érdekes ismertetését, teljes hasonmása azon papi hatalomnak, melylyel a középkorban a róm, kath. papság Európán uralkodott. Roppant vagyonnal ellátva, messze kiterjedő összeköttetéseikkel azok is épugy uralkodtak híveiken, mint most a lámák a tibeti népen. A hajdani pápák és a Dalailáma uralma között való összehasonlítást a szertartások és intézmények rokonsága is elfogadhatóvá teszi. A kath. hittérítők, kik a tibeti lámaizmust megismertették, egyhangúlag kifejezték az alapeszmék, az erkölcstan és a szertartások rokonságát s ezt a derék Lóczy is elismeri. »A katholicizmus és a budhizmus közti rokonságot nagyon élénken illusztrálja az, hogy a kathol. hittéritők a jelen században Keleti-Tibetben, különösen Bongában rövid idő alatt igen sok hívet gyűjtöttek maguk köré. ÉS ISKOLAI LAP. 1074 Kiűzetésük oka nem a vallási fanatizmus, hanem a lámák féltékenysége volt, kik belátták, hogy a magasabb műveltségű és kegyes életű keresztyén misszionáriusok, kiknek vallása ellen kezdetben semmi kifogást nem tárnasz^ tottak, könnyen veszélyessé válhatnak reájuk nézve.« Sz. F. BELFÖLD. A lelkészi állomások javadalma a dunamelléki reform, egyházkerületben. A dunamelléki egyházkerületben a lelkészi állomások osztályozása a törvény által 5

megszabott négy osztályba az egyházmegyék által eszközölt hivatalos becslés alapján a folyó évi közgyűlésen véglegesen megtörtént. Á már korábban megállapított kulcs szerint I-ső osztalyba azon állomások soroztát tak, melyekben a fizetés megüti az ióoo frtot, Il-ikba melyekben az I2ÖO, III-ikba hol a 8oo frtot; IV-ik osztályba a nyolcszáz frtnál kisebb fizetésű állomások tartoznak. Végig tekintve az alább köz'endő részletes névsoron, először azon tény tűnik fel, hogy a 244 lelkészi állomás között I-ső osztályú csak 29, Il-od osztályú 59, Ill-dik oszt. 102, és IV-dik osztályú 54 van. E szerint a lelkészi állomások legnagyobb része 1200 frt fizetésen alul marad; mert míg a két felső osztályba együtt véve is csak 88 jut, addig a két alsó osztályra együttesen 157 esik, tehát az állomásoknak közel két harmad része. Egyházmegyénként legkedvezőbb a helyzet a kecskeméti tractusban, hol 13 esik a felsőbb és 5 az alsóbb osztályokba; azután a bar anya-bácsiban 19 és 11-el, a pestiben és 9-el. A solti tractusnak 11 állomása esik a felső és 14 az alsó osztályokba, a tolnainak 7 és 16, a somogyinak 8 és 2 2, a vértesaljainak 8 és 25, a felső-baranyainak 5 és 59-Legkedvezőtlenebb tehát a helyzet a felső-baranyai egyházmegyében, hol csak 5 állomás javadalma üti meg az 1200 frtot s a többi 59 azon alól marad. Legtöbb, számszerint 22 IV-ed oszt. állomás Felső-Baranyában van, azután 10 Vértesalján, 7 Somogyban. 5 — 5 Bácsban és Solton, 4—4 Pesten és Tolnában ; legkevesebb, tudniillik 2 Kecskeméten. De álljon itt maga a részletes kimutatás, melyet saját kerületünk olvasói a gyűlési jegyzőkönyvből ismerhetnek ugyan, de a többiek bizonyára nem. Az alsó-baranya-bácsi egyházmegyében: I. osztály. Új-Szivacz 2000 forint. O-Moravicza 1800 frt. Feketehegy 1700 frt. O-Szivacz 1600 frt. Pacsér 1600 frt. Összesen 5. II. osztály. Kölked 1400 frt. Torzsa 1400 frt. Új-Verbász 1400 frt. Cservenka I400frt Új-Soóvé 1400 frt. Karancs 1300 frt. Laskó 1300 frt. Darócz 1300 forint. Kopács 1300 frt. Vörösmart 1300 frt. Mohács 1300 frt. Csúza 1300 forint. Piros 1200 frt. Újvidék 1200 forint. Összesen 14. III. osztály. Bélye 1100 forint. Herczegszőllős 1100 frt. Keő 1100 frt. Kórógy 1100 frt. Sepse 1100 frt. Szent-László 1000 fit. Összesen 6. IV. osztály. Haraszti 700 frt. Rétfalu 700 frt. Babarcz 600 frt. Baja 600 forint. Tordincze 600 forint. Összesen 5. A felső-baranyai egyházmegyében: I. osztály. Nagy-Harsány 1767 frt 10 krajcár. Siklós 1631 frt 28 kr. Kis-Csány-0>zró 1615 frt 2 kr. Összesen 3.