Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-15 / 33. szám

106 3 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 1064 dot okozni nem fog. A munka központi kezelését elvállalta maga Szász Károly, mi a szellemi oldalra nézve biztosíték. Dolgozó társakat, ha nem is nagy számmal, de találni fog s megteremtheti az új magyar bibliát és a magyar prot. közönség ünnepelni fogja annak munkásait. Azonban hogyha a fordításra vagyis az átdolgozásra kimondott irányelveket tekintjük, némi aggodalmunk van az iránt, hogy az új biblia minden tekintetben a lehető legjobb lesz. A bibliának minden újabb fordításánál, eszközölték legyen azt egyesek, vagy többen, a dolgozók arra törekedtek, hogy az eredeti szövegnek valódi értelmét adják vissza az illető nyelvben és csakis azt adják, mi a szövegben van s annak megfelelő szavakkal s nem többet, s mást és más kifejezésekkel. De ezzel ellentétben a Szász Károly tervében ezeket olvassuk: »Kivántassék a Károli Gáspár szövegének pontos átnézése, nyelvének a mai kor kívánalmaihoz alkalmazásával, a bibliai tudomány és kritika már megállapítottaknak vehető eredményei figyelembe vételével, de minden — a protestáns egyház hitelveivel és symbolikus könyveink tanaival ellenkező »új tudományok« mellőzésével.« Mit foglalnak magukban ez utóbbi sorok, ha nem azt, hogy a bibliai tudomány és kritika eredményei figyelembe vételénél a prot. egyház hitelvei és symbolikus könyveinek tanai legyenek az irányadók. Igen helyes, hogy a Károli féle szövegnek lelkűnkhöz nőtt ódonszerű, zamatos nyelve, a hol csak lehet, megőriztessék, de semmiesetre sem oszthatjuk azt a nézetet, hogy a hol az értelem változtatást kíván a szövegen, valamely egyháznak a symbolikus könyvei tekintessenek irányadóknak. A biblia nem egyik vagy másik egyházé, hanem mindeniké , mindnyájunknak közös kincse, a keresztyén vallásos szellem közös forrása. Éppen azért a felekezeti álláspontokat az átdolgozásnál távol kell tartani. A »Revised Version* írói a változtatásoknál nem az egyházak dogmáira tekintettek, hanem a hűségre. De hogy nálunk más tekintetek érvényesítése céloztatik, mutatja még az a tény is, hogy Szász Károly felhívását csakis a ref. és ág. hitvallású püspökökhez intézte. Az angol biblia-társulat igazgató-tanácsa utasította volna arra, hogy ily értelemben járjon el? Alig hiszszük. Legalább Angliában a »Revised Version* dolgozásánál más eljárást követtek. Ott igyekeztek a munkába bevonni minden protestáns egyház illető szakférfiait. S Lightfoot, Scrivener és mások mellett tagja volt a Westminster termében ülésező biblia-fordító bizottságnak az unitárius vallású Vance Smith is. Az eddig használt biblia-fordítás egy református hittudós munkája S ha most az átdolgozásra az ágost. hitvallásúak is meghivatnak, egyáltalán nem lehet érteni az unitáriusok mellőzését. Minek tulajdonítsuk az eljárást ? Avagy tán még mindig a régi szellem kisért, mely az unitárius egyházban nem akarja a protestantismus egyik ma már a reform, és ág. hitvallású egyházakban is a liberális egyházközségek által representált alakját elismerni ? A reformátió idejében a protest. egyházak külön biblia-fordításokról gondoskodtak. S a Károli fordítása mellett, ott találjuk a Heltaiét és mások fordításait. Ha már most kitűnt az, hogy e fordítások számos javítást igényelnek és hogy most más módon kell a fordítást eszközölni, mint régen tették, az egyházak szakférfiainak együttesen, miért hogy épp az unitárius egyház nem nyert a közreműködésre meghívást, mely már annálfogva is nyújthatna a munkában némi szolgálatot, hogy theologusai Angliában tanulván az angol nyelvet — hogy többet ne mondjunk — értik s a »Revised Version* használatánál jó segítségül lehetnének. De hát ha úgy tetszik, legyen: csinálják a bibliafordítást a reformátusok és ág. hitvallásúak. Nem mondjuk, hogy meg nem tehetik nálunk nélkül is. De arra kérjük, csinálják azt a symbolikus könyvek tanaínak mellőzésével, mert a szentírást nem valamely felekezet alapítója, nem Luther, avagy Kálvin írta, hanem a próféták és az apostolok s mi őket akarjuk hallgatni. Élőpatak, 1886. aug. 7. Péter fi Dénes. * Hogy a munká'at vezetésével megbízott dunamelléki püspök úr unitárius testvéreinket nem szólította föl még eddig a munkában való részvételre, részünkről is sajnáljuk, sőt az igazat megvallva: hibának is tartjuk. Nem az ő részéről, mert úgy tudjuk nem rajta mult. O a londoni igazgatóság részéről egyenesen úgy vette a megbízást, hogy a munkát a helv. és ágost. hitv. két evangel. felekezet illetékes férfiainak közreműködésével hajtja végre ; s midőn e miatt kérdést tett az igazgatóság bécsi tagjánál, azt a választ nyerte, hogy az unitáriusok mellőzése nem tévedésből, hanem szándékosan történt. Reméljük azonban, hogy e kérdés véglegesen még nincs elintézve. Kevésbbé adhatunk igazat t. Péterfi urnák abban, a mit a symbolikus könyvekről mond. Mi a symbolikus könyv? Valamely szervezett egyháznak illetékes nyilatkozata az iránt: mikép értelmezi ő a bibliában foglalt tanokat. Önként értetik, hogy az értelmezés, mint emberektől származó, nem tart igényt az absolut tökélyre s a változhatatlan végleges kijelentés jellegével nem bír. De míg illetékesen megváltoztatva nincs, az illető egyházra és annak igehirdetőire nézve kötelező. A magyar reform, és evang. egyházak symbolikus könyvek alapján állanak : vagy is a bibliát azok értelmében magyarázzák. S a kifogásolt körlevélben nincs semmi egyébb mondva, mint az — hogy az átdolgozok tartózkodjanak oly valamit bevinni a biblia szövegébe, a mi symbolikus könyveinkkel ellenkezik. Ez a veszély az ó testamentómnál ugyan kevésbbé fordul elő — de egyfelől az átdolgozok irányzására, másfelől a nép megnyugtatására szükséges volt ovakodni ellene. Szerk. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület nyári közgyűlése. A közgyűlést megelőzőleg, aug. 6. és 7. napjain lelkészképességi vizsgák tartattak, az elsőre 30, a másodikra 20 lelkészjelölt állván elő.*) Az első vizsgaiak közül 3-an, (Budai János, Dobi Mór és Török Zoltán) a második vizsgát tevők közül 6-an (Debreceni Gyula, Havas Gyula, Hlyei Endre, Kiss Ferenc, Nagy József, és Szűcs László) nyertek mindenből kitűnő osztályzatot. Maga a közgyűlés aug. 9-én nyittatott meg főt. Révész Bálint püspök úr imája és beszéde által, kit azonban, mivel egészségi állapota nem engedte meg, ez alkalommal az elnöklés terheinek hordozását a következő napokon nagyt. Kiss Áron úr;

mint hivatalban legidősebb esperes helyettesített; a világi elnökséget ezúttal is méltóságos Vállyi János főgondnok úr vitte. A négy napig tartó közgyűlés táigyai közű', mint *) Érdekesnek tartom megjegyezni, hogy az 1885. év április hava óta tartott három papi vizsgán összesen nyolcvanegy lelkészjelölt nyert a tiszántúli kerülettől oklevelet! Sok az arató, kevés a mező. 1048*