Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1886-08-15 / 33. szám

1049 PROTESTÁNS nagyobb érdekkel bírókat, most csakis e következőket emelhetjük ki. A közalapból az esperesi kar 150 egyháznak 17,274 forintot és 100 lelkésznek 9800 forintot javasol kiadatni. Az államsegélyből ez alkalommal négy egyház, 29 lelkész és 22 tanító részesíttetik. Egy, a f.-szabolcsi egyházmegyében történt eset alkalmából ismételve kimondta az egyházkerület, hogy míg saját főiskolája végzett növendékei közül többen hely nélkül vannak, más egyházkerületből kerületünkbe segédlelkész nem alkalmazható s általában csakis a püspök kebelezhet át kerületünkbe más kerületből átaljött egyházi hivatalnokot. A konventi vita, melyet már legtöbben a mult ker. gyűlésen végkép lezajlottnak véltünk, a beregi egyházmegye egy határozata által ismét felujult. Ez egyházmegye ugyanis, f. évi julius 20-án azon határozatot hozta, hogy »az egyházkerületi közgyűlés által választott konventi képviselőket törvényes képviselőkül el nem ismeri e határozatát az egyházkerületi közgyűlés utján a konventi képviselők választásának megsemmisítése végett az egyetemes konventre felterjeszti.« Bár egyházkerületünk mult májusi közgyűlése alkalmából egy hasonló tartalmú fellebbezést visszautasítván, kimondá, hogy közigazgatási ügyekben a kerület véglegesen határoz s e téren a konvent felettes hatóságéi el nem ismerhető, most mégis három órai kellemetlen vita után nyert a beregi fellebbezés mult gyiilés elődjéhez teljesen hasonló elintézést, hogy t. i. a kerületi gyűlés 32 szóval 17 ellen mellőzte s felette napirendre tért. A debreceni főiskola szellemi s anyagi ügyei, valamint a kerületi gimnásiumok létkérdése szintén igen sok idejét igénybe vették e mostani ülésszaknak. A debreceni főgymnásium nagy népessége mulhatatlanúl szükségessé teszi ugyanis több parallel osztály felállítását, mire azonban a szükséges összeg csakis a tandij felemelése útján szerezhető be. Ehhezképest kimondatott, hogy -— a refotmátus tanulók tandija az eddigi maradván — a más vallású tanulóké 40 frtra emeltetik, s emellett a más vallású tanulók felvétele csakis azon határig engedtetik meg, ameddig az illető osztály népessége több parallel szakasz állítását nem követeli. A jövő iskolai évben 3 parallel osztály állíttatik fel s a 13 rendes tanár mellett 2 helyettes és 2 segédtanár fog alkalmaztatni. Magától értetik, hogy jövőben, a tanulók számához képest, a parallel osztályok száma növekedni vagy kevesbedni fog. A gymn. és képezdei tanárok fizetése egyenlősíttetett, illetőleg emeltetett. A tápintézet ügye az elfogadott rendszabályok nyomán új alapokra lett fektetve. A nyilvános olvasó-terem, bár a korlátolt anyagi erőkhöz mérten ez időre csak a lehető legszerényebb felszereléssel, talán már a jövő polgári év elején meg fog nyilní. A vidéki gymnásiumok ügye is legnagyobb részben megnyugtató elintézést nyert. Á minisztérium által kifogásolt hiányokon: épületek, tantermek célszerűtlen vagy szűk volta, tanerők kevés száma stb. a legtöbb intézetnél a közel jövőben segítve lesz. Csakis a szoboszlai egyház szüntette be négy osztályú gymnásiumát, a böszörményi pedig polgári iskolával kapcsolatos gymnásiumot óhajt ezentúl is fenntartani. Igen különös, hogy a miniszter ennek ellene van ; hiszen, ha jól tudjuk, maga az állam is több ilynemű középiskolát tart fenn. A többi nagyszámú tárgygyal — az egyházkerület, illetőleg egyes megyék vagy egyházak magánügyeire vonatkozván azok — nem akarom a tisztelt olvasók figyelmét fárasztani. ÍZI ÉS ISKOLAI LAP. 1050 Nyilt levél Keszi Hajdú Lajos lelkésztanár úrhoz! E becses lap f. é. 28. számában a kisújszállási papválasztásról írván Ön, a megválasztott lelkész, Gulyás Lajos úrnak vezércsillagokul ajánlja »az evangyeliom hirdetésében, a tudomány terjesztésében, az egyházkormányzat és tanintézetek vezetésében, Váradi Sámuel, Dorka Illyés, Török Pál, Fordős Lajos, Erdélyi Sándor és a most lelépett Illyés Bálint nagynevű, vallásos szellemű, tudományos műveltségű elődöket. Csak tíz betű leírásába tehát semmi fáradságba nem került volna Önnek oda irni a sorrendbe boldogult atyám : Győri Lajos nevét, ki szintén kisújszállási lelkipásztor volt (1842 — 1870). Igaz, hogy felejthetetlen atyám nem volt nagynevű, mert mint szerény közmunkás megelégedett az egyházában s egyházmegyéjén viselt hivatala által rá rótt kötelességeknek pontos és lelkiismeretes teljesítésével; nem akart magából nagy embert csinálni vagy csináltatni; az ő puritán és alázatos lelkétől távol volt minden hiúság. Es ha a »Papi dolgozatok« egyes füzeteiben nyilvánosságra bocsátott is néhány prédikációját, melyeknek bírálatáért pirulni nem volt oka: ezt is nem a névért tette, hanem a vállalat érdekében. De ha nagynevű nem volt is, hiszen Török Pál és Fördős Lajoson kívül melyik az említettek közül nagynevű: nem jutott még eszébe senkinek eltagadni az Ő vallásos szellemét, tudományos műveltségét s érdemeit az evangyeliom hirdetése, a tudomány terjesztése, az egyházkormányzat és a tanintézetek vezetésében; nem senkinek, csak Önnek. Büszke lehet rá! Ez eljárással szemben a gyermeki hála és kegyelet parancsolja nekem, hogy a nt. szerkesztőségtől helyet, a kegyes olvasó részéről pedig elnézést kérjek, midőn e magán érdekűnek látszó dologban felszólalok s számon kérem a lelkésztanár urat, a miért boldogult atyámat így agyon* hallgatta, méltó megbontránkozást okozván nem csekély számú tisztelői körében, kik még mindig becsüléssel és szeretettel ápolják emlékét annak, kit sírjában így megrabol érdemeitől egy magyar iró. Óh, hogy ma már nem csak a haldokló, de a halott oroszlán szelleme is elmondhatja »certe bis videor mori!« Fel kell tételeznem Önről, hogy ok nélkül nem tesz semmit s bizonyos okból tette ezt az agyonhallgatást ís; feltételezem azonban azt is, hogy felvilágosítja eljárásáról s annak okáról azt az olvasó közönséget, melynek jóhiszeműségét félre akarta vezetni. Felkérem, hogy tegyen eleget kívánságomnak ; ellenkező esetben kényszerítve érzendem magamat, hogy én ismertessem meg eljárását és annak okát, úgy a mint az előttem ismeretes. Kenderesen, 1886. augusztus 6. Győri Lajos, ref. lelkész. KÜLFÖLD. A heidelbergi egyetem 500 éves jubileuma napokig tartó ünnepélyességek között e héten ment végbe. A nagy hírű egyetem alapítása (1386) Ruprecht pfalzi gróf által okt. 18-ra esik ugyan, de jobbnak látták nyáron tartani az ünnepélyt, midőn a gyönyörű fekvésű várost sok idegen szokta fölkeresni. Most különösen sok vendége van a régi városnak, melyben félezred óta világít a tudomány faklyája. — Heidelberg a magyar protestántismusnak is századokon át volt világító tornya. A 16. és 17-dik